A déli horizonton...

Szabadszemes jelenségek (légköri jelenségek, halók és rokonaik, éjszakai világító felhők, sarki fények stb.) észlelőinek fóruma
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: A déli horizonton...

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2011.08.27. 09:31

Igen, azt tapasztaltam, hogy télen egy kicsit jobb a látás, még Budapesten is. Magam nagyon örülnék, ha alkalmom adtán tájékoztatnál, milyen csillagot kb.mekkora láthatár feletti magasságban láttál. Vannak olyan népi tapasztalatok, hogy egyik-másik esemény (vagy ünnep) akkor van, "amikor a Fiastyuk feltünik az égen". De milyen magasan "tünik fel"? Ezt nem vizsgálták. (Kivéve a Sirius és környező csillagképek heliakus fel- és eltűnését.) Sok sikert: Lajos
Cseh Viktor
Hozzászólások: 632
Csatlakozott: 2010.05.30. 22:46

Re: A déli horizonton...

Hozzászólás Szerző: Cseh Viktor » 2011.08.27. 11:15

Ez csak természetes! :) Bármilyen megfigyelést is végzek mától lejegyzem minden fontosabb adatát. Sőt most egy füzetet külön eme megfigyelések jegyzetelésére fogtam be pl. heliákus kelése, a déli csillagképek láthatósága stb. A Szíriuszt már régóta meg szeretném figyelni amint előbukkan a keleti horizonton, és amint tisztul az idő keresni fogom - bár őszintén megvallom a rossz légkör ellenére ma reggel is kimentem szerencsét próbálni. Nem jártam sikerrel de sebaj.
A csillagászat mint "adatgyüjtés" "megismerés""gyönyörködés" minden amatőrcsillagászt érdekel ez csak természetes viszont én azok közé tartozom akiket nem csak a jelen hanem a múlt is nagyban foglalkoztat. Rengeteg könyvet elolvastam az Egyiptomi, Arab és a Babilóniai csillagászatról valamint hellyel közzel más népek kultúráiból is szemelgettem. Érdekes lehet megfigyelni ezeket az égi jelenségeket. Átélni azt amit az akkori emberek is átéltek pl. Egyiptomban mikor a Nílus áradását a Szíriusz heliákus kelése jelezte stb.

Szóval azt hiszem ez nem csupán megfigyelés, hanem kicsit történelemkutatás is!
santage
Hozzászólások: 771
Csatlakozott: 2009.09.18. 17:23

Re: A déli horizonton...

Hozzászólás Szerző: santage » 2011.08.27. 11:27

Pape írta:Ez az észlelési téma engem is korán megfertőzött egy 2009 márciusi, brutál átlátszóságú teliholdas(!) estének köszönhetően. Akkor az utcai lámpára néző ablakomból először láttam a Pup csillagait a kszí és ró-t, sőt még a pí-t is azonosítani tudtam szabad szemmel.
Azóta igyekszek kihasználni a kevés adódó lehetőséget itthonról és egy-egy észlelőhétvégén. Általában szigorúan szabad szemmel észlelek, számomra az igazi trófea egy -30 fok alatti, minél halványabb csillag, melyet szabad szemmel pillantok meg.
Alfa és gamma Pyx; alfa és théta Ant, kszí Hya; théta és ióta Cen; khí Lup; mű, lambda, üpszilon Sco; éta Sgr; gamma Gru; kappa CMa; a Columba fényes csillagai; ezeket már mind láttam. Tapasztalatom szerint a 3 magninál fényesebbekkel nagyobb városból is érdemes próbálkozni, pl. a fentieknek kb. felét Debrecenből is láttam.

Olvasnivaló: http://melyeg.mcse.hu/cikkek,_ismerteto ... leben.html

A precesszióval pedig óvatosan, mert bár tényleg javít hosszú idő alatt az őszi déli csillagképek láthatóságán, de amit ad, azt a tavaszi égen elveszi. Valamit valamiért. :)


Ez az este az Emma hidegfront után volt, életem legjobb átlátszóságú ege. Emlékszem rá tisztán. Szegeden hamar beborult, de a délkeleti égen egy 5 fok széles sáv derült maradt. Egy, másfél órán keresztül észleltünk ebben az 5 fokos sávban -38 fok alatt (!). A Pi Puppis világítótoronyként fénylett, nem csoda, hisz 2,5m-s. Körülötte a Cr 135 NY. -38 fokon az NGC 2451 gyönyörűen jött. Csák Balázs közben a Caelum csillagait azonosította binoklival, majd mindannyian szabad szemmel is. A Columba könnyű zsákmány volt.

Én az NGC 6231-et láttam többször is, ez -41 fok 50' körül van, de fényes csillagai miatt jó átlátszóság esetén a déli országrészből nem olyan nehéz. Csillagból a Sargas viszi a pálmát (theta Sco). Hehe, amikor 2010. április 3-án hajnalban Iráklionban megláttuk a holdfényes égen, egy lámpabúra fénykörében, a világosodó égen, azt nem felejtem el...

A Grus-ból csak a gammát láttam egyszer a szegedi evezőspálya mellől, de ez viszonylag északabbra is van. Sőt, a Grus északi galaxisait is rajzoltam 25T-vel.

A CrA köde, az NGC 6726-27-29 meglehetősen könnyű zsákmány, -36-37 fokos deklije miatt.

Jó déli csavargást...
santage
Hozzászólások: 771
Csatlakozott: 2009.09.18. 17:23

Re: A déli horizonton...

Hozzászólás Szerző: santage » 2011.08.27. 11:44

Kr. e. 2000 körül, a bronzkorban, a Crux teteje és a teljes Kentaur (alfával együtt) látható volt. Az őszi ég csillagképei nem sok igazi látnivalót kínálnak sajnos. Ezért hiába javul arra a rálátásunk. Megnéztem volna 4000 éve az Omega Cen-t. Nem csak rossz féltekén, rossz időben is élünk... :D

Snt

Cseh Viktor írta:
Kukac írta:Te nem a mágneses pólus vándorlására gondolsz? Ha a Föld tengelye évente 10 ivpercet mindig "fordulna" pár száz év alattt fejre állna...

Ergo: ha a pólus mozog, attól még a Föld nem mászik el, és akkor a csillagok sem mászkálnak sehova.
Vagyis, tessék szépen gyűjteni a nyaralásra a pénzt és irány Horvátország vagy Szicília!


Én 25-30 évente 10 ívpercet írtam. csak az irányt néztem el! És amúgy is akár merre is billen ki a Föld tengelye az hatással van a csillagok láthatóságára.
Ha tehát K felé azaz 0h irányába mozdul el a föld tengelye akkor az arrafelé lévő csillagképekre látunk rá egyre jobban...

Ja és Köszönöm Péternek a linket. Nagyon jó volt elolvasni. Én anno még ez év elején a Puppisban kezdtem és nagyon érdekel a Tejútnak ama vége.
Szóval akkor az őszi csillagképeknél (Phoenix, Grus stb.) nyerünk a láthatóságon, viszont a tavaszi égen (Centaurus) meg vesztünk...
santage
Hozzászólások: 771
Csatlakozott: 2009.09.18. 17:23

Re: A déli horizonton...

Hozzászólás Szerző: santage » 2011.08.27. 11:57

Viktor!

Néhány éve az egyik MCSE levlistán Dr. Szabó Gyula kiszámolta, mennyivel látunk a horizont alá egy magas hegyről. Már nem emlékszem a pontos adatokra, de jó közelítés, ha azt mondom, hogy minden 100 m kb. 0,1 fokkal délebbre tolja a horizontot. Tehát egy 1000 m magas hegyen 1 fokkal alá látsz a földrajzi szélesség alapján számított horizontnak. Emellett javul az átlátszóság, így sokkal könnyebb a horizonton észlelni. Persze ehhez különleges légköri viszonyok szükségesek, amik csak igen ritkán adottak. Voltaképp nem végeztek méréseket arról, hogy ilyenkor mit milyen magasan lehet megfigyelni. Kernya Janival volt egy titkos tervünk, méghozzá a Cen A galaxis (NGC 5128) megfigyelése Magyarországról. A galaxis -43 fokon van, így a Zengőről vagy a Villányi-hegységből egy kivételesen tiszta április-májusi éjszakát kifogva lehetséges lenne talán észlelni 2 fok magasságban, egy nagy távcsővel.

Peloponnészoszi expedíciónkon szeretnénk végezni erre vonatkozóan megfigyeléseket. A Canopus 1 fok 03' magasan fog delelni a hajnali szürkületben. A refrakció ezen kb. 0,5 fokot emel, az 500-600m magasság még 0,5 fokot, azaz kb. 2 fok magasan kereshetjük. Fényességbecsléseket és magasságméréseket fogunk végezni.

Snt
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: A déli horizonton...

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2011.08.27. 14:17

A látóhatár süllyedését nem nehéz kiszámolni. (A Föld átmérőjéhez képest a földi domborzat magassága elhanyagolható)
r (ívmásodperc) = 107,8" √m, ahol m a tengerszint feletti magasság méterben, r pedig az álláspontom körüli kör sugara ív-mpben, amekkora szöggel a láthatár alá látok. Ebben már a légköri sugártörés is benne van. Dél felé tekintve ennyivel látunk többet a déli deklinációból. Ez 1000 m-en 56 ívperc, 2000 m-en 1 fok 20 perc. BQ

Ps: ezekről az adatokról és számításokról egyébként Vizi Péterrel irt könyvünkben bőven lesz szó! BQ.
tobe
Hozzászólások: 851
Csatlakozott: 2010.10.28. 20:20

Re: A déli horizonton...

Hozzászólás Szerző: tobe » 2011.08.27. 14:49

santage írta:Viktor!

Néhány éve az egyik MCSE levlistán Dr. Szabó Gyula kiszámolta, mennyivel látunk a horizont alá egy magas hegyről. Már nem emlékszem a pontos adatokra, de jó közelítés, ha azt mondom, hogy minden 100 m kb. 0,1 fokkal délebbre tolja a horizontot. Tehát egy 1000 m magas hegyen 1 fokkal alá látsz a földrajzi szélesség alapján számított horizontnak. Emellett javul az átlátszóság, így sokkal könnyebb a horizonton észlelni. Persze ehhez különleges légköri viszonyok szükségesek, amik csak igen ritkán adottak. Voltaképp nem végeztek méréseket arról, hogy ilyenkor mit milyen magasan lehet megfigyelni. Kernya Janival volt egy titkos tervünk, méghozzá a Cen A galaxis (NGC 5128) megfigyelése Magyarországról. A galaxis -43 fokon van, így a Zengőről vagy a Villányi-hegységből egy kivételesen tiszta április-májusi éjszakát kifogva lehetséges lenne talán észlelni 2 fok magasságban, egy nagy távcsővel.

Peloponnészoszi expedíciónkon szeretnénk végezni erre vonatkozóan megfigyeléseket. A Canopus 1 fok 03' magasan fog delelni a hajnali szürkületben. A refrakció ezen kb. 0,5 fokot emel, az 500-600m magasság még 0,5 fokot, azaz kb. 2 fok magasan kereshetjük. Fényességbecsléseket és magasságméréseket fogunk végezni.

Snt


Ezt én is kiszámoltam itt felrajzolva egy kört, meg érintőt magasságot, még akkor csak nem volt időm írni, meg utána láttam, hogy már írtátok. Néztem a térképen, hogy Szársomlyónál, a hegy 400m magas onnan lehet talán legjobban látni délebbre. Az 0.4 fok kb pluszba és közel van a határhoz.
Pape
Hozzászólások: 450
Csatlakozott: 2009.09.07. 18:05

Re: A déli horizonton...

Hozzászólás Szerző: Pape » 2011.08.27. 15:59

santage írta:Kr. e. 2000 körül, a bronzkorban, a Crux teteje és a teljes Kentaur (alfával együtt) látható volt. Az őszi ég csillagképei nem sok igazi látnivalót kínálnak sajnos. Ezért hiába javul arra a rálátásunk. Megnéztem volna 4000 éve az Omega Cen-t. Nem csak rossz féltekén, rossz időben is élünk... :D


Kr. e. 7000 körül, vagyis 9000 éve pedig az alfa Crucis, tehát a Déli Kereszt legdélebbi csillagának deklinációja kb. -28,5 fok. Az északi égi pólus a tau Her-tól 3 fokra.
Én nagyon szívesen végig néznék egy precessziós periódust erről a szélességről. A szakcsillagászok biztos nem, de én nagyon örülnék annak, ha a Föld tengelyének precessziós mozgása százszor gyorsabb lenne. :) Legszívesebben a fent említett állapotot nézném meg, és azt, amikor a nyárpont a Sgr-ban van és a Vega az északi sarkcsillag. Milyen érdekes belegondolni, hogy amikor ez az állapot utoljára fennállt még tartott az utolsó jégkorszak...

Ami a mát illeti, tény, hogy manapság sok érdekesség nem látható kis hazánkból, de ha ránéz az ember egy fali csillagtérképre, akkor láthatja, hogy olyan nem is lesz, amikor mindent látunk ami számít. A teljes égbolt 3/4-e megfigyelhető Magyarországról. Miért ne lennék elégedett hát azzal ami itt és most látható?
Én amikor egy tiszta januári estén kimegyek az ég alá és Dél felé tekintek, akkor örülök annak, hogy most élek. :)
Cseh Viktor
Hozzászólások: 632
Csatlakozott: 2010.05.30. 22:46

Re: A déli horizonton...

Hozzászólás Szerző: Cseh Viktor » 2011.08.27. 17:37

Valahogy nekem is olyasmi véleményem van mint Péternek! Tényleg sok izgalmas objektum van a Délről látható égbolton de azért Magyarországról is rengeteg dolgot lehet látni hála Istennek: és a teljes égbolt 3/4-ét ami azért elég jó arány :)
Lehet hogy a délen élők meg az északi égboltra "áhítoznak" bár, a kontinensek felületének nagy hányada az északi féltekén van!

Visszatérve a témához ma a szél sokat javított az átlátszóságon felénk; a 1/5-2/5-ös értékről visszaugrott 3/5-re aminek most speciel örülök. Ha nem mással, legalább binokulárral pásztázok majd.
santage
Hozzászólások: 771
Csatlakozott: 2009.09.18. 17:23

Re: A déli horizonton...

Hozzászólás Szerző: santage » 2011.08.27. 18:55

Cseh Viktor írta:Valahogy nekem is olyasmi véleményem van mint Péternek! Tényleg sok izgalmas objektum van a Délről látható égbolton de azért Magyarországról is rengeteg dolgot lehet látni hála Istennek: és a teljes égbolt 3/4-ét ami azért elég jó arány :)
Lehet hogy a délen élők meg az északi égboltra "áhítoznak" bár, a kontinensek felületének nagy hányada az északi féltekén van!

Visszatérve a témához ma a szél sokat javított az átlátszóságon felénk; a 1/5-2/5-ös értékről visszaugrott 3/5-re aminek most speciel örülök. Ha nem mással, legalább binokulárral pásztázok majd.


Az égi objektumok elég egyenetlenül helyezkednek el, és bizony számos dolog van a déli Tejútban, aminek nálunk nincs párja. Nem nagyon áhítoznak az északi égre - hacsak az UMa galaxisaira nem. Gyakorlatilag majdnem minden látható onnan is az északi égből. Aki járt délen, azt mondja, hogy a déli ég jobb.
Sőt olyat is tudok, aki a déli eges expedíciója után abbahagyta a csillagászkodást, mert nem volt hajlandó északon észlelni. :)

Ez természetesen a másik véglet. Sok csodálatos objektum van a mi északi egünkön is, a felkeresésükhöz nem elég 20 év sem. A déli félteke mélyegeit meg leészlelhetjük néhány jól megválasztott helyre szervezett expedíción!

Snt
Válasz küldése

Vissza: “Szabadszemes jelenségek”