DaRe írta:Sziasztok! A koszorú-témához:
Miért van az, hogy a koszorú egyszer alig fél-teleholdnyi, máskor meg több fok?
(Amúgy mifelénk holdudvarnak hívják, és mikor először hallottam ezt a fogalmat, nem értettem tisztán, és visszakérdeztem: "Ki udvarol a Holdnak?" Kislány voltam még...)
Láttam egyszer a Vénusz körül egy tök halványat, az is több fokos volt, de lehet, hogy egyilyen 5°-os halóval volt dolgom?
A koszorú mérete attól függ, mekkora páracseppecskék alkotják a felhőt, amin a fény átjön. Minél kisebb a páracseppek mérete, annál nagyobb a koszorúé. Az, hogy mennyire fényes illetve mennyire kontrasztosak a színei, az viszont a felhőn belül eloszló cseppek méretének egyenletes vagy összevissza voltától függ; vagyis ha sok egyforma méretű csepp van, akkor élénk, kontrasztos, ha viszont sokféle méretű csepp van jelen, akkor homályos és kevéssé kontrasztos a koszorú. A két dolog összefüg, ugye, minden cseppmérethez más koszorúméret tartozik, így ha egyféle van, azt egy koszorúnak látjuk, ha viszont sokféle cseppmérethez tartozó sok koszorú jön létre, ezek összemosódnak. Úgy könnyű elképzelni, ha egy adott cseppmérethez tartozó koszorút mondjuk egy fóliára festett ábrával jelzünk; ha sok egyforma ábra fóliáján nézünk át, akkor egyforma lesz a látvány, de ha többféle rajz van egymásra fektetve, akkor csak egy homályos, színes paca lesz, amit látunk így.
Fényesebb bolygók, csillagok, vagy bármilyen égi fényforrás ugyanúgy létrehozhatnak koszorút, pártát, ám mivel nekik azért jóval gyengébb a fényük a Holdnál vagy a Napnál, a létrejött koszorú is halványabb lesz, amit a szemünk már nem annyira képes érzékelni.