Csillagváros.Hu

Különös fényfoltok, színes sávok, gyűrűk - sokminden felkeltheti az eget vizslatók figyelmét, de nem mindegyikről tudjuk, hogy mi lehet, amit épp észlelünk. Ha jó leírásod, rajzod, vagy leginkább ha fotód van róla, szívesen segítek megoldani a rejtélyt!
UFÓ-észlelők kíméljenek!!!

Kedves Mónika!

Egy ma reggel látott jelenséggel kapcsolatban szeretnék kérdezni. Tehát ma, (2009. szept. 20.) kb. 06.00-kor, vöröses-narancssárga színű felhőket láttam, ami önmagában is szép látvány lett volna, de a horizont felett k. 3-4 fok magasságban egy fényes csomót is volt. Melléknapra emlékeztetett, de nyilvánvalóan a kelő nap helye felett jelent meg, nem tőle oldalra. Naposzlop lehet esetleg? Napkelte előtt mintegy 30 perccel korainak tűnik. 10-15 perccel később a jelenség nem volt feltűnő, a napkeltét pedig már nem követtem. Mit láttam, illetve miért voltak ilyen színesek a felhők?

A csatolt képeket Olympus E-400 géppel készítettem (ISO 200, 1/40 mp, 36,illetve 100 mm ekvivalens fókusz), Budapestről.

Üdvözlettel: Juhász László

PS A fényképezőgép órája sietett kb. negyven percet, valójában a képfájl létrehozásának ideje kb. 06.00. körül.

juhaszlaszlo írta:Kedves Mónika!

Egy ma reggel látott jelenséggel kapcsolatban szeretnék kérdezni. Tehát ma, (2009. szept. 20.) kb. 06.00-kor, vöröses-narancssárga színű felhőket láttam, ami önmagában is szép látvány lett volna, de a horizont felett k. 3-4 fok magasságban egy fényes csomót is volt. Melléknapra emlékeztetett, de nyilvánvalóan a kelő nap helye felett jelent meg, nem tőle oldalra. Naposzlop lehet esetleg? Napkelte előtt mintegy 30 perccel korainak tűnik. 10-15 perccel később a jelenség nem volt feltűnő, a napkeltét pedig már nem követtem. Mit láttam, illetve miért voltak ilyen színesek a felhők?

A csatolt képeket Olympus E-400 géppel készítettem (ISO 200, 1/40 mp, 36,illetve 100 mm ekvivalens fókusz), Budapestről.

Üdvözlettel: Juhász László

PS A fényképezőgép órája sietett kb. negyven percet, valójában a képfájl létrehozásának ideje kb. 06.00. körül.

Kedves Laci!
Történetesen magam is kinn voltam tegnap hajnalban, és ugyanilyen látványban volt részem - bár kevéssé határozottan látszott, mint a Te felvételeiden. Rögtön naposzlopra gyanakodtam, szintén kicsit furcsállva, hogy mennyivel megelőzi a napkeltét. Hasonlóan rövidke volt, mint a Tied.
Azonban két dolgot nem szabad elfeledni: a Föld gömbölyű, s vannak akár 10km magasban lévő felhők is, amelyeket egy tőlünk még messze lévő napkelte fénye kényelmesen elérhet, eképpen mi is láthatjuk a nagyon távoli, s egyúttal meglehetősen magasan lévő felhőn csillanó fényt. Ráadásnak már a Nap égi útja is egyre laposabb, így relatíve közelebb van a Horizonthoz napkelte előtt, mint nyár közepén, amikor szinte nyílegyenesen száguld felfelé, magyarul hosszabb ideje van arra, hogy megvilágítsa a felhőket és szép látványosságokat hozzon létre. Egy brazíliai lakhelyű rokonom, aki az Egyenlítő közelében él, amikor hazalátogat, mindig azon áradozik, hogy micsoda napnyugták vannak itt, bezzeg náluk csak lebukik a Nap és már sötét is lesz, semmi pirosló felhőzet, miegymás nem látszik. Ahhoz tehát, hogy hosszan lássuk a pirkadat, vagy az alkony színeit, arra van szükség, hogy minél laposabb legyen a Nap pályája a láthatárhoz képest. Így ősszel ez amolyan arany középút, mivel ugye télen a leglaposabb, akkor a leghosszabbak a színes periódusok is. Ismert az ún. Novaja Zemlja jelenség, amikor a sarkvidéki Nap a horizont közelében van meglehetősen hosszú ideig, s jóval napkelte előtt is a Horizont felettinek tűnik a Nap, mivel a láthatár közelében lévő légrétegek inverziós hőmérsékleti eloszlása miatt délibáb vetíti felfelé a Nap fényét. A sarkvidéken meg ugye a napkelte hetekig is eltarthat.

Mivel én ilyen hajnali madár volnék, nagyon gyakran vagyok kinn napkeltekor (ha már kinn vagyok, meg is várom általában, ha csak nem kell mondjuk munkába rohanni), a tapasztalataim szerint a kb. fél órával napkelte előtt látszó pirosak már nagyon jelentősek tudnak lenni, ha van némi magasszintű felhőzet a Horizonton. Ha a megfigyelési pontunk felett is van némi felhő, ami nem oly magasban van, akkor voltaképp kétszer is láthatjuk a színesedést - először a magasszintűeken, majd amikor azok már több fényt kapnak s kivilágosodnak, jön a felettünk lévő felhő pírja. Ha legközelebb ilyesmit figyelsz, figyeld meg azt is, hogy az első színesedés helye mennyire van távol van a később felbukkanó Nap helyétől. Ha van naposzlop, akkor azt is lehet követni, hogy miként "vándorol" egyre délebbi irányba a megjelenésétől a jelenség végéig a Nappal együtt.

A Nap nem nyáron kel fel a "leglaposabban" a horizonthoz képest? És nem ősszel a legmeredekebben?

Pape írta:A Nap nem nyáron kel fel a "leglaposabban" a horizonthoz képest? És nem ősszel a legmeredekebben?

Lehet, hogy én értelmezek valamit rosszul, de a szemem ezt mutatja:
0622: http://ediacara10.atw.hu/0622.jpg
0922: http://ediacara10.atw.hu/0922.jpg

Pape írta:A Nap nem nyáron kel fel a "leglaposabban" a horizonthoz képest? És nem ősszel a legmeredekebben?

Én úgy tudom, hogy a nap magassága egy (1 napos ciklusú) szinuszhullámmal jól közelíthető , csak az év folyamán változik, hol kell "megskalpolni" a szinuszt (látóhatár). Télen a szinusz hullámnak csak a pozitív csúcsa körüli része van a látóhatár felett, ekkor a nap viszonylag lassan emelkedik a látóhatár fölé (mivel már nem sok hiányzik a pozitív maximumhoz), majd az emelkedés tovább lassul és hamar bekövetkezik a delelés. Majd kevés süllyedés után lenyugszik, ekkor még nem süllyed annyira meredeken (ez az oka a téli viszonylag hosszú polgári szürkületnek). Ősszel/tavasszal a skalp a szinuszhullám legmeredekebb részeinél van, ezért a Nap meredekebb szögben emelkedik (ezért a legrövidebbek az őszi/tavaszi szürkületek). Nyáron a skalp egészen lent van, a Nap csak a szinuszhullám negatív csúcsa körül tartózkodik a látóhatár alatt. Ezért egyre lassabban süllyed a látóhatár alá (ez az oka a nyári igen hosszúra nyúló navigációs és csillagászati szürkületnek), majd nem sokkal később bekövetkezik az alsó delelés.

Minél északabbi földrajzi szélességen vagyunk, annál durvábban mutatkozik meg a Nap lenyugvása körüli és utáni meredekség-különbség - ami egész változatossá tudja a szürkület lefolyását tenni.

Ez a "skalp" is szinuszosan változik, de az egész év folyamán, ahogy haladni látszik keletre a Nap az ekliptikán.

Ádám írta:

Pape írta:A Nap nem nyáron kel fel a "leglaposabban" a horizonthoz képest? És nem ősszel a legmeredekebben?

Én úgy tudom, hogy a nap magassága egy (1 napos ciklusú) szinuszhullámmal jól közelíthető , csak az év folyamán változik, hol kell "megskalpolni" a szinuszt (látóhatár). Télen a szinusz hullámnak csak a pozitív csúcsa körüli része van a látóhatár felett, ekkor a nap viszonylag lassan emelkedik a látóhatár fölé (mivel már nem sok hiányzik a pozitív maximumhoz), majd az emelkedés tovább lassul és hamar bekövetkezik a delelés. Majd kevés süllyedés után lenyugszik, ekkor még nem süllyed annyira meredeken (ez az oka a téli viszonylag hosszú polgári szürkületnek). Ősszel/tavasszal a skalp a szinuszhullám legmeredekebb részeinél van, ezért a Nap meredekebb szögben emelkedik (ezért a legrövidebbek az őszi/tavaszi szürkületek). Nyáron a skalp egészen lent van, a Nap csak a szinuszhullám negatív csúcsa körül tartózkodik a látóhatár alatt. Ezért egyre lassabban süllyed a látóhatár alá (ez az oka a nyári igen hosszúra nyúló navigációs és csillagászati szürkületnek), majd nem sokkal később bekövetkezik az alsó delelés.

Minél északabbi földrajzi szélességen vagyunk, annál durvábban mutatkozik meg a Nap lenyugvása körüli és utáni meredekség-különbség - ami egész változatossá tudja a szürkület lefolyását tenni.

Ez a "skalp" is szinuszosan változik, de az egész év folyamán, ahogy haladni látszik keletre a Nap az ekliptikán.

Ezt nagyon szépen leírtad, mivel elég vizuális vagyok, már hullámzik előttem minden Akkor ezek szerint Petinek van igaza, én meg hülyeséget írtam.

Landy-Gyebnar Monika írta:Ezt nagyon szépen leírtad (mármint Ádám), mivel elég vizuális vagyok, már hullámzik előttem minden Akkor ezek szerint Petinek van igaza, én meg hülyeséget írtam.

Igen?
Mert én ezt nem nagyon tudtam követni az alap alatti szintű matektudásommal.
Előttem is itt van a szinuszgörbe, csak nem nagyon fogom hogy hogy kell ezt a horizonthoz viszonyítani, meg hogy mekkora is.

Én csak arra emlékszem, hogy olvastam, hogy azért lehet holdsarlót, állatövi fényt, Merkúrt tavasszal és ősszel legjobban látni, mert napnyugtakor/napkeltekor ilyenkor metszi a legmeredekebben a horizontot az ekliptika.

Azt meg könnyű belátni, hogy nyáron milyen laposan kel, hiszen ekkor a leghosszabb a szürkület. Nézd meg majd a nyugvó vagy kelő Vegát, hogy mily sokáig van horizontközelben.

Pape írta:

Landy-Gyebnar Monika írta:Ezt nagyon szépen leírtad (mármint Ádám), mivel elég vizuális vagyok, már hullámzik előttem minden Akkor ezek szerint Petinek van igaza, én meg hülyeséget írtam.

Igen?
Mert én ezt nem nagyon tudtam követni az alap alatti szintű matektudásommal.
Előttem is itt van a szinuszgörbe, csak nem nagyon fogom hogy hogy kell ezt a horizonthoz viszonyítani, meg hogy mekkora is.

Én csak arra emlékszem, hogy olvastam, hogy azért lehet holdsarlót, állatövi fényt, Merkúrt tavasszal és ősszel legjobban látni, mert napnyugtakor/napkeltekor ilyenkor metszi a legmeredekebben a horizontot az ekliptika.

Azt meg könnyű belátni, hogy nyáron milyen laposan kel, hiszen ekkor a leghosszabb a szürkület. Nézd meg majd a nyugvó vagy kelő Vegát, hogy mily sokáig van horizontközelben.

Á, ehhez nem is matektudás kell, csak vizuális fantázia, olyan szemléletesen leírta Ádám.

Az a csakis véletlenen alapuló "átok"-szerűség ül rajtam, hogy szabadszemes jelenséget eddig csak és kizárólag tömegközlekedési eszközről láttam. Általában valami McGyver-módszerrel lehetőség nyílik ezeknek az azonnali megörökítésére, de mégis... mit írjak hozzá? "Ekkor és ekkor láttam, Gyomaendrőd és Sülysáp között kb. félúton"? Csak ha még egyszer előfordulna... nem ciki?