juhaszlaszlo írta:Kedves Mónika!
Egy ma reggel látott jelenséggel kapcsolatban szeretnék kérdezni. Tehát ma, (2009. szept. 20.) kb. 06.00-kor, vöröses-narancssárga színű felhőket láttam, ami önmagában is szép látvány lett volna, de a horizont felett k. 3-4 fok magasságban egy fényes csomót is volt. Melléknapra emlékeztetett, de nyilvánvalóan a kelő nap helye felett jelent meg, nem tőle oldalra. Naposzlop lehet esetleg? Napkelte előtt mintegy 30 perccel korainak tűnik. 10-15 perccel később a jelenség nem volt feltűnő, a napkeltét pedig már nem követtem. Mit láttam, illetve miért voltak ilyen színesek a felhők?
A csatolt képeket Olympus E-400 géppel készítettem (ISO 200, 1/40 mp, 36,illetve 100 mm ekvivalens fókusz), Budapestről.
Üdvözlettel: Juhász László
PS A fényképezőgép órája sietett kb. negyven percet, valójában a képfájl létrehozásának ideje kb. 06.00. körül.
Kedves Laci!
Történetesen magam is kinn voltam tegnap hajnalban, és ugyanilyen látványban volt részem - bár kevéssé határozottan látszott, mint a Te felvételeiden. Rögtön naposzlopra gyanakodtam, szintén kicsit furcsállva, hogy mennyivel megelőzi a napkeltét. Hasonlóan rövidke volt, mint a Tied.
Azonban két dolgot nem szabad elfeledni: a Föld gömbölyű, s vannak akár 10km magasban lévő felhők is, amelyeket egy tőlünk még messze lévő napkelte fénye kényelmesen elérhet, eképpen mi is láthatjuk a nagyon távoli, s egyúttal meglehetősen magasan lévő felhőn csillanó fényt. Ráadásnak már a Nap égi útja is egyre laposabb, így relatíve közelebb van a Horizonthoz napkelte előtt, mint nyár közepén, amikor szinte nyílegyenesen száguld felfelé, magyarul hosszabb ideje van arra, hogy megvilágítsa a felhőket és szép látványosságokat hozzon létre. Egy brazíliai lakhelyű rokonom, aki az Egyenlítő közelében él, amikor hazalátogat, mindig azon áradozik, hogy micsoda napnyugták vannak itt, bezzeg náluk csak lebukik a Nap és már sötét is lesz, semmi pirosló felhőzet, miegymás nem látszik. Ahhoz tehát, hogy hosszan lássuk a pirkadat, vagy az alkony színeit, arra van szükség, hogy minél laposabb legyen a Nap pályája a láthatárhoz képest. Így ősszel ez amolyan arany középút, mivel ugye télen a leglaposabb, akkor a leghosszabbak a színes periódusok is. Ismert az ún. Novaja Zemlja jelenség, amikor a sarkvidéki Nap a horizont közelében van meglehetősen hosszú ideig, s jóval napkelte előtt is a Horizont felettinek tűnik a Nap, mivel a láthatár közelében lévő légrétegek inverziós hőmérsékleti eloszlása miatt délibáb vetíti felfelé a Nap fényét. A sarkvidéken meg ugye a napkelte hetekig is eltarthat.
Mivel én ilyen hajnali madár volnék, nagyon gyakran vagyok kinn napkeltekor (ha már kinn vagyok, meg is várom általában, ha csak nem kell mondjuk munkába rohanni), a tapasztalataim szerint a kb. fél órával napkelte előtt látszó pirosak már nagyon jelentősek tudnak lenni, ha van némi magasszintű felhőzet a Horizonton. Ha a megfigyelési pontunk felett is van némi felhő, ami nem oly magasban van, akkor voltaképp kétszer is láthatjuk a színesedést - először a magasszintűeken, majd amikor azok már több fényt kapnak s kivilágosodnak, jön a felettünk lévő felhő pírja. Ha legközelebb ilyesmit figyelsz, figyeld meg azt is, hogy az első színesedés helye mennyire van távol van a később felbukkanó Nap helyétől. Ha van naposzlop, akkor azt is lehet követni, hogy miként "vándorol" egyre délebbi irányba a megjelenésétől a jelenség végéig a Nappal együtt.