Heliákus kelések és nyugvások

Egyéb, a fenti kategóriákba nem besorolható jelenségek, égi események észlelése
Porrima
Hozzászólások: 254
Csatlakozott: 2009.09.20. 20:52

Re: Heliákus kelések és nyugvások

Hozzászólás Szerző: Porrima » 2010.01.06. 13:04

Pape írta:
Legyen az adott fényes csillag az ekliptikától legfeljebb 5 fokkal északra, de ne legyen délebbre mint mondjuk -30 fok dekli. Én valahogy így írnám körül.


Nem tudom, szándékosan kevered az ekliptikát az egyenlítői koordinátákkal?
Pape
Hozzászólások: 450
Csatlakozott: 2009.09.07. 18:05

Re: Heliákus kelések és nyugvások

Hozzászólás Szerző: Pape » 2010.01.06. 13:22

Porrima írta:Nem tudom, szándékosan kevered az ekliptikát az egyenlítői koordinátákkal?


Nem volt széndékomban keverni elnézést ha úgy tűnt. Pont hogy ne legyen keveredés azért írtam oda a dekli szót a -30 után.
A mondat első része ekliptikai, a második egyenlítői koordináta-rendszerben értendő. :)
90/900 refraktor
Keszthelyi Sándor
Hozzászólások: 9
Csatlakozott: 2009.09.16. 13:57

Re: Heliákus kelések és nyugvások

Hozzászólás Szerző: Keszthelyi Sándor » 2010.01.06. 14:42

Nagyon jó, hogy Parajdi Péter felvetette ezt a témát!

Igaz ugyan, hogy az elsőként javasolt csillagok (Sirius, Procyon, Rigel, Orion-öv) agyon lettek észlelve és ott már kialakult a legkorábbi észrevételük és a legkésőbbi látásuk dátumai.

Viszont Péter ötlete jó, hogy miért ne lehetne az egész égre kiterjeszteni ezt, azaz minden csillagképre. Mondjuk a csillagkép legfényesebb csillagára (általában a csillagkép alfájára). Persze itt nem 88 csillagképben 88 csillag lenne automatikusan, hiszen egyrészt nem kellenének a cirkumpoláris vagy ahhoz közel esők, másrészt nem kellenek a tőlünk sosem láthatóak. Viszont a kelet-nyugati irányban hosszan elnyúló csillagképek (Hydra, Cet, Eridanus, a két Kígyó és a Kígyótartó, stb.) esetében két szélén lévő csillagot is be lehetne nevezni. Kb. 50 csillag lenne igy ebben a programban. És azt kellene figyelni, hogy mikor jelenik meg egy csillag először keleten és mikor látszik utoljára nyugaton.

A dolog szórakozásnak is jó lenne, de olyan gyakorlati haszna is lenne ebből az amatőrcsillagászoknak, hogy egy-egy csillagkép mikortól látható és meddig és így a bennük lévő objektumok is mettől meddig kereshetőek. Jó tudom, hogy vannak az égbolt-állását tetszőleges helyre és időre beállítható programok és honlapok. Mégis más azt élőben észlelni és kitapasztalni, hogy hazánkból és a mi körülményeink közül mikor jelenik meg valami először és mikor tűnik el utoljára.

A változósok is hasznát látnák ilyennek, mert a változócsillagok esetében tényleg fontos minél előbb elkezdeni hajnalban egy változó figyelését és azt minél inkább folytatni este, amíg csak lehetséges. Ha lennének ilyen csillagképenkénti referenciacsillagaink, akkor az segítséget adna a változós észleléssorok hosszabbá tételében.

Lenne kedved Péter egy ilyen csillagtáblázatot összeállítani és azután gyűjteni az észleléseket (kicsoda, melyik időpontban, mit látott meg) és táblázatba foglalni az így kialakuló eredményeket? Hasznos és jó szórakozás lenne az ötleted ilyen megvalósulása!
Pape
Hozzászólások: 450
Csatlakozott: 2009.09.07. 18:05

Re: Heliákus kelések és nyugvások

Hozzászólás Szerző: Pape » 2010.01.06. 16:26

Húú. :) Én csupán megjegyeztem, hogy az eredeti négy célponton kívül akadnak még fényes csillagok az ekliptika alatt.
De be kell látnunk azt is, hogy fényességük és helyzetük miatt (mind a téli égen van) messze a Procyon, a Szíriusz és a Rigel a legalkalmasabbak. Halványabb csillagok esetében én nem tudom hogy mi a helyzet.
Jó ötlet amit írtál Sándor,de szerintem ősszel és télen sajnos csak ritkán lenne kivitelezhető az időjárás miatt.
Objektív skálát az egyes égboltrészek láthatóságára szerintem csak úgy lehetne felállítani, ha a kiválasztott csillagok mind ugyanolyan fényesek lennének. Vagy valami másra gondolsz?
Mit gondoltok?

Én erről az egészről az 1999-es kézikönyvben olvastam először. Ott az áll hogy nincs képlet a különböző helyzetű és fényességű csillagok heliákus keléseinek előrejelzésére, ezért hasznos lehet a megfigyelés.
Szóval a nyári időszakban meg lehetne csinálni amit mondasz. Ki lehetne választani különböző fényességű csillagokat a téli égen és feljegyezni hogy meddig és mikortól látszanak. Vagy ilyesmi...nem tudom.
Vélemények?
90/900 refraktor
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Heliákus kelések és nyugvások

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2010.09.03. 18:51

Halló Heliakusok!
Parajdi Péternek jó féléve volt egy jó gondolata, a fényes csillagok heliakus kelte-nyugta megfuigyeléssel kapcsolatban. Kár, hogy a javaslat elhalt. De:
A fényes csillagok legkorábbi felkelése a Nap előtt
A fényes csillagok legkésőbbi lenyugvása a napnyugta után,
A fényes csillagok legkorábbi felkelése a napnyugta után
változatlanul érdekes. Vigyázat! Önmagában a "rekord" időpontnak nincsen értelme, de érdekes, hogy az adott időpontokban a csillag milyen látóhatár feletti magasságban volt, és a Nap mennyire volt a látóhatár alatt. Az ókori népeknél ezek fontos időpontok voltak, és nem csak a Sirius meg az Orion-öv esetében. A magyarországi időpontokat nem lehet extrapolálni minden további nélkül a mezopotámiai és egyiptomi égboltra, de a Nap és a csillag helyzete az adott látóhatárhoz ugyan úgy érvényes.
Ezért érdekes pl: Arcturus (a közelkeleti és a magyar népi csillag ismeretben gyakran előfordul), Vega, Pleiadok, Aldebaran (általában az egész Hüadokat szokták említeni), Regulus, Antares. Ezek első és utolsó láthatósága az ókorban évszak jelző időpont volt. Még nem veszett el semmi, lehetne folytatni a programot.
A kérdésre valóban "nincsen képlet", de több kutató is megpróbált szabályt kidolgozni, amit az ókori dátumok pontosítására alkalmazni lehetne. Ezek a szavályok sajnos nem egyértelműen, ezért a kiegészítésók, ill javításuk még érdekes lehet. BQ
santage
Hozzászólások: 771
Csatlakozott: 2009.09.18. 17:23

Re: Heliákus kelések és nyugvások

Hozzászólás Szerző: santage » 2010.09.04. 10:09

Az északi égen minden nyáron szépen szoktam látni, ahogy a Capella pár fok magasan elvonul a horizont felett. A Sirius heliákus kelését valamikor július végén, augusztus elején lehetne megfigyelni, az Orion pedig jóval korábban is látszik. Érdemes lenne ezt a programot elővenni és feljegyezni az időpontokat.

snt
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Heliákus kelések és nyugvások

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2010.09.04. 13:00

Érdemes bizony! Az eddigi, kb. 150 évre terjedő tpasztalati és elméleti vizsgálatok elsősorban a Sirius. Proküon, Orion-övre vonatkozik, és azoknak is heliákus keltére. A népi csillagismeret, elsősorban a magyar csillagismeret viszont más csillagokt tart számon. Általában az nem a heliákus kelést, hanem az esti szürkületben törtébő első és utolsó láthatóságokat tartja számon. A magyar népi csillagászatban az Arcturus hajnali (heliákus) felbukkanása és esti szürkületbeli feltűnése, valamint a Pleiadok esti felbukkanása és a Hüadok (Aldebaran) számontartott. Nyomokban az is következtethető, hogy az Antares előtűnése és utolsó láthatósága is számontartott időpont. Az antik görögség a Pleiadok, az Orion és az Arcturus utolsó láthatóságát is figyelemmel kisértek. Ezek naptárcsillagok. (A Sirius talán csak az egyiptomiaknak volt igazán fontos, mint évkezdő jel.) N. Pachner osztrák kutató éppen most közölt erről egy összefoglaló cikket (lehet, hogy más közleményekkel összevetve majd a Meteorban ismertetetm, csak hozzá kellene még olvasnom egy pár cikket.)
Sajnos én a pudapesti látóhatárommal (nyugatról a Rüzsadomb 25 fokot, keletről egy ronda nagy ház majdnem a zenitig szükíti a látómezőmet) nem nagyon tudok sokat tenni, de hátha másoknak jobb a látóhatáruk! - Lajos.
Arpstronomer
Hozzászólások: 549
Csatlakozott: 2010.04.04. 10:40

Re: Heliákus kelések és nyugvások

Hozzászólás Szerző: Arpstronomer » 2010.09.04. 21:35

Nagyon érdekes dologról folyik itt a beszélgetés!
Nekem is felkeltette az érdeklődésem, egyben engem meg is lepett, hogy nincs hivatalos gyűjtés a csillagképek (legfényesebb csillagainak) keléséről/nyugvásáról az év egy adott időszakára nézve.
A forgatható csillagtérkép nagyon jó, de statikus: nem csak azt nem mutatja meg, hogy egy adott éjszakán belül, adott időpontban hol lesz a csillagkép, de azt sem, hogy a legkorábbi/legkésőbbi láthatósága a csillagképnek aznap hány órától/hány órára esik.

Remélem nem túl zavaros a mondatom: lényeg, hogy az első fele a helyre, a másik az időre vonatkozik az adott éjszakán belül.

Nem arról beszélek, hogy magoljuk be a csillagképek láthatóságának dátumát 365 alkalommal, de legalább tudja az ember fia, mikorra várható a kedvenc konstellációja.
Csak egy amatőr kezdő példa: 4 héttel ezelőtt majdnem hátraestem, amikor fél 4kor, pakolás előtt megláttam a horizonton az Orion-övet; magamban hangos felkiáltással, hogy: "de hisz még nincs is tél"! :) Gagyi példa, tudom, de szerintem valami ilyesmiről beszéltek, javítsatok ki, ha nem.
mpt
Hozzászólások: 1313
Csatlakozott: 2009.09.07. 09:46

Re: Heliákus kelések és nyugvások

Hozzászólás Szerző: mpt » 2010.09.04. 21:40

Arpstronomer írta:...A forgatható csillagtérkép nagyon jó, de statikus: nem csak azt nem mutatja meg, hogy egy adott éjszakán belül, adott időpontban hol lesz a csillagkép, de azt sem, hogy a legkorábbi/legkésőbbi láthatósága a csillagképnek aznap hány órától/hány órára esik...


Ezt nem ertem, hogyhogy nem mutatja meg? Olyan idopontokra es datumokra allitod be, amilyenre csak tetszik. Csak forgatni kell kicsit. Vagy valamit felreertek.

--mpt
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Heliákus kelések és nyugvások

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2010.09.04. 23:17

Halló Árpi! Nem értem a megjegyzésedet. A forgatható csillagtérképnek éppen az a célja hogy beállíthassad rajta, melyik csillag/csillagkép milyem mapon mikorlátszik, a csillagai mikor kelnek, delelnek, nyugszanak, vagy egy adott nap adott órájában az ég mely táján látszik! Van egyáltalában forgó csillatgtérképed? Ha igen, akkor egyszerű a használata: neállítod a megfelelőnaphoz a keresett órát és tört részét, és az ovális ablakban máris előtted van, hogy néz ki az ég. Ha pedig egy csillag kelése/nyugvása kell, akkor azt a csillagot az ablak keleti vagy nyugati peremére állítod, és a forgóó tárcsa peremén leolvasható, hogy melyik napon mikor kel vagy nyugszik a csillag.
Táblázatos kimutatásnak nincsen értelme! Hiszen egyazon napon a földrajzi szélességtől függően eltérő időpontban kelnek/nyugszanak az égitestek.
A heliákus vagy esti felbukkanásm megfigyelésének legfőbb célja az lenne, hogy az antik világ csillag megfigyeléseit kontrollálhassuk, vagy a kort meghatározhassuk.
Üdv: BQ
Válasz küldése

Vissza: “Egyéb jelenségek, égi események”