Heliákus kelések és nyugvások

Egyéb, a fenti kategóriákba nem besorolható jelenségek, égi események észlelése
Pape
Hozzászólások: 450
Csatlakozott: 2009.09.07. 18:05

Heliákus kelések és nyugvások

Hozzászólás Szerző: Pape » 2009.12.29. 16:50

Van-e valaki itt a városban, akinek vannak tapasztalatai a témával kapcsolatban?
90/900 refraktor
nyozo
Hozzászólások: 182
Csatlakozott: 2009.10.21. 10:24

Re: Heliákus kelések és nyugvások

Hozzászólás Szerző: nyozo » 2009.12.30. 10:39

Biztosan vannak, pl. Keszthelyi Sanyit keresheted ilyesmivel szerintem... :)
Pape írta:Van-e valaki itt a városban, akinek vannak tapasztalatai a témával kapcsolatban?
Amcsillüdv: Nyözö
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Heliákus kelések és nyugvások

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2009.12.31. 18:28

Halló Pepe! Heliakus kelés amikor a hajnali szürkületben a Nap felkelte előtt, a látóhatár közelében először tünik fel, néhány percre egy-egy csillag. Városban nagyon nehéz, mert a keleti látóhatárt gyakran magas épületek takarják, de ha van szabad látóhatárod, akkor, érdemes megfigyelni! De soha sem távcsővel!!! Csak fényes csillagokra érdemes vadászni: Orion öve, Betelgeuse (max. fényben, most inkább közepes), Proküon a Kis Kutyában, SIRIUS, Arcturus, Capella, Vega. Az 1 mg-s és halványabb csillagok első megpillantásához már sötétebb ég kell. Érdekes lehet, és még nem foglalkoztak azzal a vizsgálattal, hogy az esti szürkületben a fényes csillagok mikor látszanak először a keleti látóhatáron.
Heliakus nyugvás: ilyen nincsen, de népi megfigyelések azért időnként hivatkoznak arra, hogy egyik-másik fényesebb csillag mikor látszik utóljára nyugaton.
A heliakus kelésről valaha írtam a Meteorban egy cikket! Lehetne róla újra írni. Üdv, BZÉK: BQ.
Pape
Hozzászólások: 450
Csatlakozott: 2009.09.07. 18:05

Re: Heliákus kelések és nyugvások

Hozzászólás Szerző: Pape » 2010.01.02. 11:52

Köszönöm, a definíciókkal tisztában vagyok. :)
Capellánál elég nehézkes lenne a dolog mivel cirkumpoláris. :)
Akkor felteszem ide a konkrét kérdésem:
A célpont a Procyon lenne (0,4 magnitúdó.)
Kb. mekkora horizont feletti magasságban szokták először megpillantani az ilyen fényes csillagokat hajnalban?
Néhány napja megnéztem ahogy felkel. A horizontot arra nem takarja ki épület csak egy fa koronája úgy másfél fokos magasságig sajnos.
90/900 refraktor
Keszthelyi Sándor
Hozzászólások: 9
Csatlakozott: 2009.09.16. 13:57

Re: Heliákus kelések és nyugvások

Hozzászólás Szerző: Keszthelyi Sándor » 2010.01.04. 12:10

Kedves Parajdi Péter!

A heliákus kelések témaköre hazánkban a Meteor folyóiratban, annak szabadszemes rovatában indult el 1992-ben. A témát ismertető és bevezető cikket ifj. Bartha Lajos írta és a Meteor 1992/7-8-as számának 23-27. oldalán jelent meg. Ebben négy égi objektumot javasolt megfigyelésre: a Siriust, a Rigelt, a Procyont és az Orion-övének csillaghármasát. A feladat az volt: megfigyelni, hogy melyik az a hajnal, amikor ezek legelőször figyelhetők meg hazánkból a keleti ég alján szabad szemmel. Ez egy jó nyári program volt és júliusi-augusztusi hajnalonta lehetett nézni: ma még nem látszik, aztán egy kötetkező hajnalon már egy pár pillantra, pár percre megjelenik az adott csillag, de aztán rögtön a pirkadat fénye el is tünteti, aztán a rákövetkező napokban már jobban és hosszabban láthatóak. Ezt a dátumot (és a körülményeket) kellett felírni. A dolog nem tévesztendő össze egy csillag sima felkelésével, mert az naponta megfigyelhető valamikor, a következő napon pedig 4 perccel hamarabb.

Aztán 1997-ben kitaláltuk ennek az esti változatát (A pécsi Astra folyóirat 1997/ 3. számában), a heliákus nyugvásokat. Azaz a májusi- júniusi estéken nyugat felé meddig figyelhetőek ugyanezek. Mennek a Nap felé (vagyis a Nap jön feléjük az égen) így estéről estére egyre nehezebben és rövid ideig látszanak, míg egy este utoljára még látszanak, aztén eltűnnek.

Az észlelők szorgoskodtak, észleltek hajnalonta és este is, születtek az egyre jobb dátum-rekordok. A Meteor közölte is a szabadszemes rovatban ezeket az észleléseket: ki látta, honnan látta, melyik időpontban (év, hónap, nap, óra és perc mettől meddig) melyik csillagot, milyen körülmények között. Egészen 2005-ig ment ez.

A dolognak az vetett lassan véget, hogy egyre jobb és a Naphoz egyre közelebb eső észlelések születtek és egyre nehezebb volt megdönteni egy rekordot, pláne ha az igen jó horizontú és tiszta ég alján született. Így lassan kialakultak azok a bizonyos hazai rekordok dátumai, aminél jelenleg (értsd: a mi életünkban) már nem lehet jobb eredményt elérni.
Pape
Hozzászólások: 450
Csatlakozott: 2009.09.07. 18:05

Re: Heliákus kelések és nyugvások

Hozzászólás Szerző: Pape » 2010.01.04. 16:58

Köszönöm a beszámolót, érdekes volt. :)
90/900 refraktor
Keszthelyi Sándor
Hozzászólások: 9
Csatlakozott: 2009.09.16. 13:57

Re: Heliákus kelések és nyugvások

Hozzászólás Szerző: Keszthelyi Sándor » 2010.01.05. 21:24

Átnéztem a papírjaim között az eddigi heliákus kelések és nyugvások sikeres észleléseit és ideírom a hazai rekordokat dátumát (és hogy melyik évben, kik látták):

Heliákus kelések legkorábbi napjai:

Rigel (béta Ori):
Júl. 29. (1992. Keszthelyi Sándor és függetlenül Sápi Csaba)

Orion-öve:
Júl. 30. (1993. Keszthelyi Dániel és függetlenül Keszthelyi Sándor)

Procyon (alfa CMI):
Aug. 15. (1993. Keszthelyi Dániel)

Sirius (alfa CMa):
Aug. 19. (2004. Keszthelyi Sándor, Sragner Márta)

Heliákus nyugvások legkésőbbi napjai:

Rigel (béta Ori):
Máj. 2. (1996. Keszthelyi Sándor, Sragner Márta)

Orion-öve:
Máj. 4. (1996. Keszthelyi Sándor, Sragner Márta)

Sirius (alfa CMa):
Máj. 10. (2004. Keszthelyi Sándor, Sragner Márta)

Procyon (alfa CMI):
Jún. 3. (1995. Keszthelyi Dániel)

Láthatóan vannak jó régi, már szakállas rekordok! Ha valakinek van hajnalban előbbi vagy este későbbi észlelése az szóljon!
Pape
Hozzászólások: 450
Csatlakozott: 2009.09.07. 18:05

Re: Heliákus kelések és nyugvások

Hozzászólás Szerző: Pape » 2010.01.05. 22:05

Fúú nagyon köszönöm épp érdeklődni akartam a rekordok után. :)
90/900 refraktor
nyozo
Hozzászólások: 182
Csatlakozott: 2009.10.21. 10:24

Re: Heliákus kelések és nyugvások

Hozzászólás Szerző: nyozo » 2010.01.06. 11:28

Pape írta:
Capellánál elég nehézkes lenne a dolog mivel cirkumpoláris. :)

Ami azt illeti az itt szóba került Vega esetében sincs sok értelme a heliákus kelését/nyugvását észlelni. Ugyan nem cirkumpoláris, de csak cca. 3,5 órát van a horizont alatt. Tekintve hogy ennél azért minden éjjelünk hosszabb, Most ne menjünk bele melyik szürkületi időponttól melyikig számolunk, gyakorlati szempontból a sötét ég ennél azért nyári napfordulókor is hosszabb, a Vega meg amúgy is akkor van a leginkább messze a Naptól. :)

Talán úgy lehetne körbeírni: a télen látható, a legrövidebb nyári éjszakák hosszánál hosszabb ideig a horizont alá nyugvó csillagok esetében van értelme...
Amcsillüdv: Nyözö
Pape
Hozzászólások: 450
Csatlakozott: 2009.09.07. 18:05

Re: Heliákus kelések és nyugvások

Hozzászólás Szerző: Pape » 2010.01.06. 12:15

nyozo írta:Ami azt illeti az itt szóba került Vega esetében sincs sok értelme a heliákus kelését/nyugvását észlelni. Ugyan nem cirkumpoláris, de csak cca. 3,5 órát van a horizont alatt. Tekintve hogy ennél azért minden éjjelünk hosszabb, Most ne menjünk bele melyik szürkületi időponttól melyikig számolunk, gyakorlati szempontból a sötét ég ennél azért nyári napfordulókor is hosszabb, a Vega meg amúgy is akkor van a leginkább messze a Naptól. :)

Talán úgy lehetne körbeírni: a télen látható, a legrövidebb nyári éjszakák hosszánál hosszabb ideig a horizont alá nyugvó csillagok esetében van értelme...


Szerintem sincs sok értelme ezeknél a csillagoknál (Vega, +még pl. Altair,Arcturus) heliákus kelésről beszélni Magyarországon, hiszen mikor először bukkannak fel hajnalban keleten, még javában láthatóak este mert olyan messze északra vannak az ekliptikától.

Nem csak télieket lehet, pl. lehet nézni Spicát, Antarest, Fomalhautot is hiszen ezek is jóideig nem láthatóak az év során. Csak ugye mikor lehetne pályázni rájuk általában olyan szutyok idő van kis hazánk felett mint most.

Legyen az adott fényes csillag az ekliptikától legfeljebb 5 fokkal északra, de ne legyen délebbre mint mondjuk -30 fok dekli. Én valahogy így írnám körül.
90/900 refraktor
Válasz küldése

Vissza: “Egyéb jelenségek, égi események”