Az univerzum glóriája

Egyéb, a fenti kategóriákba nem besorolható jelenségek, égi események észlelése
ferenc lovró
Hozzászólások: 336
Csatlakozott: 2010.01.21. 17:44

Re: Az univerzum glóriája

Hozzászólás Szerző: ferenc lovró » 2011.03.16. 14:41

Bíró Zoltán írta:Tisztelt Molnár Péter Úr!

Az univerzum glóriájában a fotonok kifelé haladnak! A fotonok által keltett gravitációs hatás azonban minden irányba hat, azaz befelé is. Ez a befelé ható vonzás hat a tömegóceán részeire, galaxisaira, galaxishalmazaira, csillagközi porra, és gázokra, a sötét anyagra stb.-re.

Bíró Zoltán


kedves Zoli, hova kifelé haladnak? elhagyják a teret? ha elhagyják a tér három dimenzióját, akkor mi történik velük, kitágítják a teret (ott lesz a tér új széle ahol egy foton éppen jár)? ha kilépnek a mi három dimenziónkból, milyen másik rendszerbe lépnek be? ha már nem a mi három dimenziónkban vannak, akkor hogyan is tudjuk definiálni, hogy kifelé mutató vektor szerint távolodnak a "glóriában" lévő fotonok? ha kilépnek a térből, akkor hogyan léphetnek gravitációs kölcsönhatásba a mi terünkkel?

ha viszont kitágítják a teret, akkor ezt miért nem teszik mindenhol, amerre járnak? pl az egyik legnagyobb fotonforrás, egy jó nagy SN végén miért roskad össze a tér fekete lyukká, ahelyett, hogy egy csodálatos hatalmas tértágulás venné kezdetét? miért nincs tele a terünk kis tér-ragyákkal amerre pl kvazárok, blazárok, blézerek, magnetárok, proletárok mindenféle ilyen-olyan kiáramlásai, jetjei löködik a teret?

másik kérdés: tegyük fel van egy gömbünk, dugig fotonnal, egye fene nevezhetjük glóriának. ha ez a gömb homogén, akkor ugye semmilyen vonzás nem történhet, mivel kiegyenlítik egymást az erők, vagyis hiába van egy gx közel a "glóriához", a glória többi részének gravitációs vonzása miatt úgyis csak marad a helyén az egész kütyü.

ha nem homogén, akkor elképzelhető lenne, hogy egyik-másik sűrűbb rész lokálisan nagy húzóerőt adhatna, viszont akkor előbb-utóbb valamiféle kozmikus fánk vagy csepp vagy tojás vagy más formát venne fel az univerzum. és elindulna valamerre... a... őőőő... miben is?

ráadásul valami még mindig nem világos. ha ekkora vonzóerőt tud képviselni ez a "glória", hogyhogy az anyag mégis össze tud sűrűsödni a galaxisokban? hogyhogy nem szakadt minden szét, még mielőtt összeállhatott volna?

és végül, mi a véleménye a thargoidokról?

köszönettel, lf
nincs aláírás
Bíró Zoltán
Hozzászólások: 49
Csatlakozott: 2011.03.15. 13:03

Re: Az univerzum glóriája

Hozzászólás Szerző: Bíró Zoltán » 2011.03.16. 15:42

A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Bíró Zoltán 2011.10.19. 12:37-kor.
mpt
Hozzászólások: 1313
Csatlakozott: 2009.09.07. 09:46

Re: Az univerzum glóriája

Hozzászólás Szerző: mpt » 2011.03.16. 16:16

Ha ragaszkodunk ebben a mar meglevo terben torteno leirashoz (ami, mint mar leirtak egy paran hibas), kb a kovetkezo kep fogad minket, kozvetlen az Osrobbanas utan:
- nagy mennyisegu anyag es antianyag talalhato egy adott terreszben
- az anyag es antianyag csomok nem mozognak
- hirtelen hevesen annihilalodnak, roppant mennyisegu fotont termelve
- a keletkezo fotonok minden iranyban elindulnak
- a terreszt korulvevo fotonok elkezdenek hatni a kozepen maradt anyagra, ezek elkezdenek gyorsulni kifele
- igen am, de mire megmoccannanak, a fotonok mar arkon-bokron tul jarnak (kozelitoleg 0 sebessegu anyagcsomok vs fenysebesseg), tehat hatasuk roppant rovid ido alatt a semmibe enyeszik. Tehat nemhogy az a kerdes, hogy a jovoben mi fog tortenni, hanem mar reges-regen nem lenne hatasa ennek a gyurunek.

Persze most lehet mondani, hogy olyan oriasirettentohatalmas mennyisegrol van szo, hogy megis. Na, akkor itt lehet elovenni a matekot, fizikat, es megalapozni, hogy ennyi meg ennyi foton kell (figyelembe veve a belathato Univerzumban eszlelheto tomeget), ahhoz ennyi meg ennyi anyag-antianyag kellett, es annak ilyen meg ilyen egyeb hatasait kellene latnunk (nem a tagulasra gondolok).

Amugy meg egypar dolog, amit ehhez alapfelteveskent el kene fogadni (es sehol se szerepel): pl. a tokeletesen egyenletesen eloszlo kezdeti csomokat, amik hijjan a csodalatos gombszimmetria azonnal serulne (l. Lovro Ferenc hozzaszolasat pl). Vagy ha ezt nem koveteljuk meg, akkor a Foldrol megfigyelheto gombszimmetria (a tavoli galaxisok tavolodasara, ill. a kozmikus hattersugarzas egyenletessegere) eppenhogy az otlet cafolatat jelenti: azt megse tehetjuk meg, hogy a kezdeti eloszlas nem volt tokeletesen szimmetrikus, de a mostani helyunk _eppen_pont_ olyan mertekben nem volt a vilag kozepen, hogy mara _latszolag_ tokeletesen a kozeppontba keruljunk. (Ezt feltenni azert megis kicsit eros lenne).
Azt pedig talan nem akarjuk kijelenteni, hogy mi vagyunk a vilag kozepe - marpedig ha nem, akkor ennek fotongyurunek aszimmetrikus eloszlast kelllene produkalni a Foldrol nezve mind a kozmikus hattersugarzas eloszlasaban, mind a galaxisok sebessegeloszlasaban (de foleg az elobbiben). (Persze kijelenteni lehet, csak innentol fogva vegkepp ertelmetlen beszelni rola).

Arra kerdesre meg nem erkezett valasz, hogy ez az (jo, legyen elmelet) elmelet mennyivel tud tobbet, mint a sotet energiaval operalo magyarazat? Amire legalabb van egy halvany remeny, hogy megertjuk, mert itt van a mi Univerzumunkban, szemben a gloriaval, amit definicio szerint sose eszlelhetunk?

--mpt
Bíró Zoltán
Hozzászólások: 49
Csatlakozott: 2011.03.15. 13:03

Re: Az univerzum glóriája

Hozzászólás Szerző: Bíró Zoltán » 2011.03.16. 16:30

A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Bíró Zoltán 2011.10.19. 12:38-kor.
mpt
Hozzászólások: 1313
Csatlakozott: 2009.09.07. 09:46

Re: Az univerzum glóriája

Hozzászólás Szerző: mpt » 2011.03.16. 16:34

Hagyjuk ezt a gravitacios hatas-terjedest egy pillanatra.
Mi a helyzet az elozo hozzaszolasomban emlitett geocentrikussaggal?
Ki lehet egesziteni az elmeletet meg egy axiomaval: mi vagyunk a vilag kozeppontja. Es innentol fogva, hat...

--mpt
dgy
Hozzászólások: 467
Csatlakozott: 2009.09.22. 15:00

Re: Az univerzum glóriája

Hozzászólás Szerző: dgy » 2011.03.16. 16:44

MP írta:
> jo, legyen elmelet

Nem, nem jó.

Az, hogy valami elmélet vagy nem, nem baráti vagy beletörődő jóváhagyáson múlik.

Gondolati és matematikai konzisztencia, ellentmondásmentesség, prediktív erő, a tapasztalatokhoz való illeszkedés, gazdaságosság (nem kell minden effektushoz külön magyarázatot hozzábiggyesztenünk stb).
Van még néhány kritérium. Ezek nélkül akár a hétfejű sárkány is hiteles vulkán"elméletté" válhatna.

Amúgy a szimmetrikus gömbhéj belsejében fellépő nulla gravitációs hatáson nem változtat a gömbhéj tágulása sem. Sem Newtonnál, sem Einsteinnél.

A téma túl van ragozva.
:(
dgy
ferenc lovró
Hozzászólások: 336
Csatlakozott: 2010.01.21. 17:44

Re: Az univerzum glóriája

Hozzászólás Szerző: ferenc lovró » 2011.03.16. 16:51

namost ezesetben az univerzumnak nem kellene egyre inkább üregessé válni?

és egyvalamit most már nagyon nem értek: ha azt mondjuk, hogy a gravitációs erő terjedésének sebessége maximum fénysebesség lehet, akkor egy dedikált ponttól fénysebességgel távolodó foton által keltett vonzás soha sem terjedhet messzebbre, mint a foton kiindulópontja. tehát ott lesz a legerősebb, de ahogy a foton távolodik, ott is folyamatosan egyre gyengülni fog ez a vonzás (ráadásul négyzetesen ha jól rémlik).
nincs aláírás
Bíró Zoltán
Hozzászólások: 49
Csatlakozott: 2011.03.15. 13:03

Re: Az univerzum glóriája

Hozzászólás Szerző: Bíró Zoltán » 2011.03.16. 16:55

A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Bíró Zoltán 2011.10.19. 12:38-kor.
Bíró Zoltán
Hozzászólások: 49
Csatlakozott: 2011.03.15. 13:03

Re: Az univerzum glóriája

Hozzászólás Szerző: Bíró Zoltán » 2011.03.16. 17:03

A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Bíró Zoltán 2011.10.19. 12:39-kor.
mpt
Hozzászólások: 1313
Csatlakozott: 2009.09.07. 09:46

Re: Az univerzum glóriája

Hozzászólás Szerző: mpt » 2011.03.16. 17:04

Szerintem de, siman terjedhet tovabb.

Ezelott ket evvel egy tolem ket fenyevre levo ponton keletkezett egy foton, ami az ellenkezo iranyba tavolodik. 2 eve nem ereztem semmit. 2 ev alatt a foton 4 fenyevre tavolodott, de most ert ide a gravitacioja, tehat most azt erzem, mintha _most_ egy 2 fenyevre levo foton vonzana.
De immar negy fenyevre van a foton, azaz a hatasa 4 ev alatt er el ide, tehat meg 4 ev mulva (a foton mar 8 fenyevre van), er ide az a hatas, hogy a foton dupla olyan messze van, azaz hatasa pont negyede lett.

--mpt

Ps. Ha jol szamoltam, mert kicsit mar belezavarodtam :)
Válasz küldése

Vissza: “Egyéb jelenségek, égi események”