Vörös csillag?

Egyéb, a fenti kategóriákba nem besorolható jelenségek, égi események észlelése
Avatar
SzZoli
Hozzászólások: 1544
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:41

Re: Vörös csillag?

Hozzászólás Szerző: SzZoli » 2013.08.20. 09:26

astrohist írta:1. A Pluton túli bolygót azért kezdték el keresni, mert amikor megsaccolták az újonnan felfedezett Pluto tömegét, kiderült, az olyan kicsi, hogy nem okozhatja az Uránusz un. maradékháborgását. Kellett keresni egy tizedik bolygót, ami eléggé nagy tömegű, hogy háborgásokat okozzon. Keresgélték is, de 1974-75 körül rájöttek, hogy a "maradék háborgás" nem létezik. Ekkor ejtették a X. (tizedik) bolygó keresését
BQ,

Miért feltételeztek egyszer olyan háborgást, ami egy nagy tömegű kilencedik, vagy tizedik bolygót igényelt volna? Miként jöttek rá, hogy mégsem? Csak elszámolták magukat?
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Vörös csillag?

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2013.08.20. 14:20

"Miért feltételeztek egyszer olyan háborgást, ami egy nagy tömegű kilencedik, vagy tizedik bolygót igényelt volna? Miként jöttek rá, hogy mégsem? Csak elszámolták magukat?"

A probléma az Uránusszal kezdődött: az uránusz mozgásában volt egy olyan apró eltérés a számítottól, amit a Jupiter és a Szaturnusz hatásával nem lehetett magyarázni. A plusz-háborgást már Bessel azzal magyarázta hogy kell lenni egy Uránuszon túli, kb. hozzá hasonló tömegű bolygónak, amely ezt az eltérést okozza. Adams és Leverrier ebből kiindulva, és felhasználva a Titius-Bode szabályt kiszámoltak egy Uránuszon túli bolygó-pályát, és 1846-ban valóban megtalálták a Neptunuszt (Mellékesen, amit az ismeretterjesztő könyvek nem emlegetnek: az általuk számított ismeretlen bolygó pályája nem is hasonlít a Neptunusz valódi pályájára. de szerencsés módon az Uránusz és a Neptunusz 1822-ben együttállásban volt a Nappal, vagyis legközelebb egymáshoz, és az előző, ill. következő években a perturbáló hatás a legmarkánsabb volt, és ez a hibás alapfeltevés ellenére is mintegy kijelölte a Neptunusz helyét!) Miután a Neptunusz pályáját és (az 1846-ban Lassel által felfedezett holdja segítségével) a tömegét, az egyre növekvő észlelésekből úgy tünt, hogy az Uránusz pályaháborgásában marad egy kis eltérés, amely nem magyarázható a Neptunusz hatásával Ezt a fennmaradó kis eltérést nevezték maradék háborgásnak, és először ennek alapján kezdtek keresni még egy bolygót, a Neptunuszon túl, amelyik szintén hat az Uránusz mozgására.
Közben egy pár periodikus üstökös afélium távolságából is arra következtettek, hogy kell még egy bolygónak lenni a Neptunuszon túl. P. Lovell ezért is épített egy csillagvizsgálót - a Lovell-obszervatóriumot -, hol az ekliptika mentén, immár fotografikusan rendszeresen kutattak egy Neptunuszont túli bolygót. 1930-ban meg is találták a Plutót, amelyről azonban idővel kiderült, hogy túlságosan kicsi, következésképpen túlságsan kis tömegű ahhoz, hogy a maradékháborgást okozza. Ezért folytatták a kutatást, egy Pluton túli tizedik (római X.) bolygó után, amely eléggé nagy tömege van a maradékháborgás keltéséhez. Ez folyt egészen a 70-es évekig. De közben a korábbi Uránusz-pozíciók reviziója, és a Neptunusz tömegének pontosabb ismerete arra mutatott, hogy a maradék háborgás valójában nincsen is, csupán a pozició adatok hibájából, és a Neptunusz tömegének pontatlan ismeretéből adódott. Így hát a X. bolygó keresését abbahagyták.
Mindez nem zárja ki, hogy a Neptunuszon, ill. a Plutonidák pályáján túl ne lehetne még egy bolygó, de a kiindulási alap tévesnek bizonyult. Hát röviden ennyi! BQ.
Válasz küldése

Vissza: “Egyéb jelenségek, égi események”