Csillagváros.Hu

Sziasztok

Először is elnézést kérnék a nem eléggé korrekt címért, de nem vagyok járatos a témában. Arra lennék kíváncsi, hogy digitális képrögzitéssel milyen az elérhető határfényesség. Erről egy másik helyen már olvastam ezt-azt, ahol a DSLR vs. CCD volt a vita tárgya, de ott nem igazán kaptam választ.
Konkrétan, ha az ember egyszer vesz egy "olcsóbb" DSLR-t, pár százererért, amivel egyébként nem csak csillagászfotókat akar készíteni, és "rárakja" egy 20, 30, vagy 40 cm-es newtonra, akkor mennyi lehet a határ?
Fényesebb Kuiper objektumok elérhetőek (a Plútón kívül), esetleg az óriásbolygók törmelékholdjai,gyűrűi, ha a bolygót kitakarjuk?

kincsesm írta:...digitális képrögzitéssel milyen az elérhető határfényesség. Erről egy másik helyen már olvastam ezt-azt, ahol a DSLR vs. CCD volt a vita tárgya, de ott nem igazán kaptam választ.

Nem meglepő, ugyanis ez nem egy egzakt dolog. Az említett topicban hangzottak el értékek, azok kb. irányt mutatnak. De ugye nem mindegy mekkora expóval, mekkora távcsővel, milyen érzékenységgel, milyen hullámhosszon, milyen égbolton (nyugodtság, fényszenny, pára, por éít.), etecera... Annyira sokváltozós ez a kérdés, hogy csak egyedi esetekre lehet mondani valamit, ezen túl csak durva becsléseket. Így a kérdésed messze nem volt konkrét.

Minél halványabb csillagokat akarsz annál többet is kell rá exponálni, hogy ne csak statisztikailag véletlenül, hanem nagyon jó eséllyel hagyjanak nyomot az érzékelődön. A csillagokat se analóg fényforrásnak tekintsd, hanem kb. olyanoknak amikből jönnek a fotonok. Ha fényes, akkor időegység alatt több, ha halvány akkor időegység alatt kevesebb. Mindezt nem is egyenletes eloszlásban, hanem erősen véletlenszerűen szórva, így a HMG egy konkrét felvétel esetén sem lesz egy egzakt érték, hanem inkább egy sáv, hogy valahol ott vannak a még éppen detektált fényességű csillagok. (És ez is a képen belül helyről helyre változhat...)

kincsesm írta:Fényesebb Kuiper objektumok elérhetőek (a Plútón kívül), esetleg az óriásbolygók törmelékholdjai,gyűrűi, ha a bolygót kitakarjuk?

Szerintem Kuiperre van esélyed. A fényes égitest melleti dolgokkal az a baj, hogy hiába takarod ki a zavaró égitestet a szórt fények miatt a hozzá közeli halvány részletek elvesznek a zajban... Persze lehet sokat képfacsarni, így nem biztos hogy minden reménytelen ezek közül.

kincsesm írta: Erről egy másik helyen már olvastam ezt-azt, ahol a DSLR vs. CCD volt a vita tárgya, de ott nem igazán kaptam választ.
Konkrétan, ha az ember egyszer vesz egy "olcsóbb" DSLR-t, pár százererért, amivel egyébként nem csak csillagászfotókat akar készíteni, és "rárakja" egy 20, 30, vagy 40 cm-es newtonra, akkor mennyi lehet a határ?
Fényesebb Kuiper objektumok elérhetőek (a Plútón kívül), esetleg az óriásbolygók törmelékholdjai,gyűrűi, ha a bolygót kitakarjuk?

Szia kincsesm!

A DSLR vs CCD topikban többször is írtam, hogy hűtött csillagáaszati CCD-vel, 5-5,5 mg-s égen a CBO főműszerével (40,6 ACF) 1 x 10 min integrációs idővel közel 19,5-20 mg a hmg. 10 x 10 min-el 22-23 mg, a csúcs közel 6 órával vmivel alatta van a 24 mg-nak. Szűrővel persze más értékek adódnának.
Ez persze fotometriához nem, de asztrometriához és detektáláshoz, azonosításhoz elégendő.

Szitkay Gabi hasonló körülmények között (mivel a 2 csillagda légvonalban kb. 2 km-re van egymástól) módosított CANON 30D-vel 21-21,5 mg-t ért el, 40 Newtonnal.

Üdv:
Zsolt, CBO