Hozzászólás
Szerző: mizar » 2020.06.21. 08:06
Sziasztok!
A tegnapi kiadós eső után este kiderült az ég, ahol éppen nem voltak felhők ott nagyon szép tiszta volt.
Adott lett az alkalom a 90/1000 akromát tesztelésére. Pár nappal ezelőtt írtam róla, hogy ez egy MEADE gyártmányú légréses akromát, mely összerakva szép zöld és lila halót produkál. Ennek megfelelően nappal a szemközti villanyoszlopot műcsillagként használva szép színes volt a képe, Airy korongnak semmi nyoma. Lehetett volna játszadozni a lencsék közötti távtartókkal, szakértő kezek között biztosan van is értelme, én viszont a másik utat választottam. Pár csepp paraffinolajat a lencsék közé! Szépen szétterült, újabb próba a műcsillagon. És láss csodát! A régi Opelemből lenne ilyen egyszerűen Ford Mustang! Hirtelen optika lett belőle.
Gyönyörű diffrakciós korong, a színezés eltűnt. Vagyis elsőre észre sem vettem. Csak lila haló maradt, de az olyan halvány, hogy szinte belesimul a látványba.
Szerencsére az akromátnak van foglalata, így már csupán egy megfelelő kéménycső kellett, némi barkácsmunka és estére komplett lett a távcső házi Crayford fókuszírozóval. Az egészet a Mizar állványára tettem amit abszolút nem lencsés távcsőhöz terveztek magasságban, de legalább masszív.
A derült égen csillagtesztet terveztem, de jóval több lett belőle. Keresőt még nem tettem rá, meg is lett a böjtje.
A csillagteszt:
A Polarison teszteltem, mert az nem vándorol odébb. A defókuszált intra-extra kép teljesen egyforma. Fókuszban a fényes korong és egy gyűrű. De, mintha a gyűrű fényesebb lenne mint ami elvárható, és a defókuszált képen is a külső gyűrű eléggé fényesnek tűnt. Szemre csak Suiter tudná erre a választ, érdekes lenne több akromátot tesztelni egymás mellett, hogy mutatnak-e különbséget.
Epsilon Lyra dupla kettőse:
Egyszerűen gyönyörű. Egy rezzenés nélkül úszott át a 4mm-es okulárban a 4 kis korong.
Hihetetlen, hogy simán bírta a 250X nagyítást de ez csak csillagokon volt igaz.
Deta Cyg.:
A kísérő a gyűrűn van, ezt folyamatosan látni, időnként egy része a gyűrűn kívül esik.
Ezt egy kezdő amatőr soha nem veszi észre, tudni kell, hogy mit nézzen és mit keressen.
Tehát, a 9 cm láthatóvá teszi, de az első gyűrű miatt igen nehéz észlelni. Mivel a két csillag diff. gyűrűje összeolvad, így nem lehet a szó szoros értelemben bontásról beszélni.
Jupiter:
Bár még nem volt a helyzet magaslatán, de sok részlet felfedezhető volt rajta.
A nagyítást midössze 1D-ig lehetett forszírozni, tovább értelmetlen volt.
Következtetés:
A paraffinolaj kitűnően működik, jobb mint a műszerolaj, a Jupiteren látszott, hogy természetes színű, nem sárgásabb. Szuper!
Megdöbbentő, hogy ez az átmérő mennyire érzéketlen a légkörre ha pontszerű fényforrást nézünk, így kettőscsillag észlelésre kiválóan alkalmas. Viszont az Airy korong nagy, így hiába a szép nyugodt kép, a fizika korlátokat szab.
A bolygók mutatják meg igazán, hogy mire képes egy távcső, hiába szép a képe kisebb nagyításokon, a mellette álló 15 cm-es Kutter is lazán hozta ennél a légkörnél az 1D nagyítást jóval nagyobb bolygókoronggal és több részlettel.
Mindent összevetve szerintem ez a lencse diffr. határolt, talán jobb is annál. Addig minden szép és minden jó, ameddig mellé nem teszünk egy nagyobb átmérőjű jó optikát. Mellbevágó a légkörre való érzéketlensége, de ezt bolygókon mégsem tudja kamatoztatni, a nagyítást nem lehet növelni csak csillagokon.
Ott viszont fizikai korlátok miatt kényszerúl hátrányba. A plössl okulárok remekeltek benne, a Planetary szerényen muzsikált, véleményem szerint felesleges a Barlow, csak rontja a képét. Ezeket a nyílásviszonyú akromátokat Plössl okulárokkal kimaxolhatjuk.
Mindem tiszteletem az EQ mechanikán vizualizáló amatőröknek, nekem egy rémálom volt minden tekintetben. A ruhám még mindig csurom víz, de az élmény így teljes. Most is zuhog az eső.
Próbáltam fotózni a műcsillag képét, hogy legyen valami bizonyíték, de nyújtani kellene jócskán a fókuszt, nekem viszont nincs hozzá megfelelő kiegészítő.
Megpróbáltam reálisan leírni a látott dolgokat.