A legjobb távcső ...

[Attila]

Jani,

nem jól értetted, amit írtam, de inkább én nem fogalmaztam elég szabatosan.

A CNC vezérléssel nem a felület mélységét kell ellenőrizni, mert arra - ahogyan Te is írtad - nyilvánvalóan nem elegendő a pontossága; fel sem merült bennem, hogy nm-es pontosságot kellene tudnia a gépnek...

Ugyanakkor analitikusan (vagy akár numerikus módszerrel) kiszámolható, hogy adott görbület kialakításához (ami lehet gömb, paraboloid, hiperboloid, ellipszoid, forgási negyedrendű felület, stb.), adott abrazív paraméterekkel (szemcseméret, nyomóerő, fordulatszám, stb.) rendelkező szerszámnak mennyi időt kell eltöltenie egy adott A=d(r,fi) felületelem fölött. Ezt lehetne nagyon pontosan szabályozni CNC vezérlésű gépen.

Továbbá a felület mérését is lehetne az interferogram képi kiértékelésével számszerűsíteni, s így a CNC programba akár automatikusan beavatkozva módosítani a csiszolási/polírozási programot.

Remélem, így érthetőbb.


MDA

[tobe_]

A több méteres tükröket is úgy polírozgatják, gép vezérli, hol mennyit polírozgassa, utána meg méricskélnek és újabb menet.

[Attila]

Ezt írtam én is alább.

MDA

[mizar]

A több méteres tükröket is úgy polírozgatják, gép vezérli, hol mennyit polírozgassa, utána meg méricskélnek és újabb menet.

De azt nem kell naponta tömegével legyártani úgy, hogy hajnalban még öntik az üveget, délután pedig ez az üveg tükörként beépítésre kerül a tubusban, és bedobozolva viszik a kikötőbe.

[Attila]

De azt nem kell naponta tömegével legyártani úgy, hogy hajnalban még öntik az üveget, délután pedig ez az üveg tükörként beépítésre kerül a tubusban, és bedobozolva viszik a kikötőbe.

Ha rendesen akarnák csinálni, erre is lehetne technológia-specifikus termelés-szervezési megoldást találni (pl. a bornak is, sajtnak is van érési ideje...). De nem akarják; csak a volument nyomják. Ettől kínai. Ezért kellett nekik a Celestron és a Meade, és ezért nem kell nekik az Astro-Physics és a Losmandy. Ami minőségi, s ezért macerás, az nem kell, csak amit lehet lapátolni. Ez a kínai stratégia.

De visszatérve az alapkérdéshez: az alábbiak alapján úgy gondolom (továbbra is), hogy megfelelő CNC technológiával nem kellene, hogy nagy kaland legyen a Yolo tükrök gyártása.

Ugyanakkor egy ilyen távcső jusztírozási nehézségeit nem ismerem, de könnyen el tudom képzelni, hogy komolyabb kihívás lehet egy Newton-nál....

MDA

[Sidius]

Értem mit akartál mondani Attila, de a toroid felülete végig polírozással készül, csiszolás után még körszimmetrikus a felület.
Szerintem -de nyilván mindenkinek lehet más véleménye- esélytelen az amúgy is túlmisztifikált jelenlegi CNC technikával sorozatban jót gyártani. Példa erre, hogy paraboloidot se sikerül. De még APO-t se sikerül.

Nem tartozik ide, (nem is neked szól elsősorban) de elég sokszor halottam, hogy "CNC gyártású lencsefoglalatom van". Jó, és akkor az mitől jobb annál, mint amit mondjuk néhány óra alatt én csinálok? -Ezt a kérdést szoktam feltenni. Attól, hogy százával készült, vagy attól, hogy háromszor annyit kértek az egyedi CNC gyártásért mint én -vagy hasonló- kért volna?

[Vizi Péter]

Jani, ez a kérdés elsősorban Neked szól:
ki lehetne számolni, hogy adott csiszolópornál vagy polír anyagnál 10 cm húzás kb. mennyi üveget visz le. Aki géppel csiszol, biztosan tud nagyságrendi adatot számolni az eddigi gyakorlat alapján. Csak hogy lássuk, milyen gyorsan tűnik a nanométer az üvegről
Aztán úgy hiszem, ennek ismeretében megalapozottan el lehet dönteni, meddig automatizálható a csiszolás.

Tudom, hogy sok a változó paraméter (anyagminőség, nyomás ereje, stb.) de közelítőleg akkor is lehet mondani valamit.

[chip]

félve ugatok bele a partvonalról mert abszolút nem értek hozzá, de nem kellene hozzáadni olyan változókat is, mint pl a hőmérséklet függvényében a cnc gép fém alkatrészei máshogy tágulnak, mint az üveganyag, vagy hogy a levegő páratartalma befolyásolhatja a polírszer viszkozitását, vagy valami más paraméterét? hogy csak pár dolgot említsek, ami laikusként eszembejut, mitől függhet, milyen tempóval fogynak azok a nanométerek.

[Attila]

Jani!

A CNC semmivel sem, azaz egy fikarcnyival sem pontosabb, mint egy jól beállított manuális gép. (Pláne, ha ez utóbbi enkóderes mérőrendszerrel van felszerelve...) Ezt sohasem állítottam; viszonylag jól ismerem a technológiát, mivel dolgoztam is CNC-n (bár jó régen...).

A CNC előnye a termelékenységben és a folyamatképességben (s e kettő eredőjeként a termelési költségben) van, ott azonban fényévnyi.

Az üvegcsiszolás és -polírozás esetében is ezeken van a hangsúly, ha a CNC technológiát vizsgáljuk, nem pedig a pontosságon. A pontosságot a végállapot felé közeledvén egyre sűrűbb mérés és korrekció szolgáltatja csakúgy, mint kézi csiszoláskor és/vagy polírozáskor. Csakhogy itt - amennyiben a pl. Péter és Feri által is alább említett paraméterek ismertek (merthogy előzőleg kimértük őket), akkor - szinte biztosra mehetünk a korrekcióval, ahogy egy tapasztalat csiszoló mester is 90% fölötti eséllyel tudja, hogy milyet kell húznia, ha pl. alulkorrigált a felület. Magyarul a termelékenység és a folyamatképesség javulhat jelentősen, ráadásul épp sorozatgyártás esetén durván nagy ez az előny.

Egy percig nem állítottam, hogy CNC technológiával jobb tükröt vagy lencsét lehet készíteni, mint kézzel (kivéve, ha egy kezdő csiszol kézzel...). De ugyanolyan jót biztosan lehet, és hogy termelékenyebben, az pedig tuti. Szerintem.

És ez ráadásul mindenféle felületre igaz (még a toroidra is), sőt, minél bonyolultabb, annál inkább igaz.

Nem teszem rá a nyakam a fenti gondolatmenetemre (mivel csak kezdő próbálkozásaim voltak még csiszolásilag...), de kíváncsi vagyok, hogy racionálisan (vagy konkrét személyes tapasztalattal) cáfolható-e...

Akárhogy is csűrjük-csavarjuk, az abrazív folyamatok sem a transzcendentális térben zajlanak, ok-okozati folyamatokról beszélünk, még ha sztochasztikusak is.


MDA

[Sidius]

Aki géppel csiszol, biztosan tud nagyságrendi adatot számolni az eddigi gyakorlat alapján.

Ilyen kérdésre nem készültem, de előttem áll egy 250-es tükör csiszolása. Nemsokára nagyságrendinél pontosabb adatot is tudok mondani, mert meg fogom mérni a korong vékonyodását 3 fokozatnál és még a mozgási sebességet is aránylag pontosan meg tudom adni.
A csiszolás különben jól reprodukálható, ismételhető ütemben zajlik, mert tisztán kötetlen szemcsés forgácsoló jellegű folyamat.
A polírozás más. Nem tisztán forgácsoló folyamat, ismeretlen mértékben hő "-melegalakítási-", vegyi, és abrazív összetevői vannak.
Ami biztosan befolyásolja: hőmérséklet, felületi nyomás, légköri nyomás, vízmennyiség, üveganyag, polírozóanyag, polírozó szemcseméret, polírozó mennyisége (egy ponton optimális, több, vagy kevesebb lassítja folyamatot), mozgási sebesség -hatása helyileg is függ a görbülettől és húzáshossztól, a kétszer nagyobb felület ugyanakkora görbületnél, azonos nyomásnál sem adhatja ugyanazt a felületet-, a lágyítóanyagok párolgó távozásától, "keményedés".
Meg ami most nem jut eszembe...