Refraktorokról - általában

[Lovász András]

Egy ilyen csillagteszt láttán szerintem bármelyik amatőr elégedett lenne(velem az élen

Anti, tavasszal olyan csillagtesztet fogsz látni, hogy megnyalod mind a 10 ujjadat!
Tudod, a saját kukkeredről beszélek...

[Anti_45]

Egy ilyen csillagteszt láttán szerintem bármelyik amatőr elégedett lenne(velem az élen

Anti, tavasszal olyan csillagtesztet fogsz látni, hogy megnyalod mind a 10 ujjadat!
Tudod, a saját kukkeredről beszélek...

Az isten szóljon belőled, András!
Ha igazad lesz,még a lábujjaimat is!

[gyulaipal]

Támogatom a javaslatot.
Segítsétek a tudatlan de ugyanakkor kíváncsi kezdőket.
Csupa szem vagyok!

A csillagteszt kiértékelése nem olyan egyszerű dolog, amilyennek látszik. Pontosabban: optikai hibát meglátni könnyű vele, de megmondani, hogy az adott hiba mekkora (és mennyivel csökkenti a definíciós fényességet) ... hát ... az nem könnyű. Ahhoz nagy gyakorlat kell.

Amúgy matematikailag a dolog simán kezelhető: az intra-fokális képből ki kell vonni az extra-fokálisat (ez egy számítógépnek könnyű, az emberi szemnek-agynak nehezebb). Ahol fényes részek lesznek a kivonás után, ott ... hát ... most jön a neheze. A lényeg: ahol a kivont kép világosabb, ott vannak a hullámfrontnak maximum pontjai, magyarul "dudorai". Pl. a Zeiss csillagtesztjén ha jól emlékszem, az intrafokális kép közepe világosabb volt, az extrafokális közepe sötétebb. Az elsőből a második (pixelenkénti fényességét) kivonva olyan képet kapnánk, aminek a közepe fényesebb. Ahol fényesebb, ott van "dudor" a lencse felületén. Magyarul a Zeiss közepén van egy dudor amit le kellene simogatni. Tized lambda nagyságrendű problémáról beszélünk, de a csillagteszten ez már nagyon látszik.

A gond az a csillagteszttel, hogy a kivont képben a fényesség NEM a felület adott pontjában a "magassággal" arányos, hanem a felület (síkmetszetének) a második deriváltjával. Magyarul MINÉL GÖRBÉBB a felület az adott pontban, annál jobban világít az adott felület a kivont képen. Ez pedig komoly gond, mert emiatt ha pl. egy 1cm széles és tized lambda magas "dudor" van a felületen, akkor a kivont képben ennek a résznek a fényessége durván nagyobb lesz mint a többi felületé. A kis felületű hibák tehát ordítanak a csillagteszten. Ha viszont ugyanez a "dudor" 10cm széles felületet érint, akkor csak tizede fényességgel látszik a csillagteszten. Magyarul a nagyobb felületű, azaz a képminőséget jobban rontó hiba KEVÉSBÉ látszik a csillagteszten.

Pont ezért mondom, hogy nagyon nehéz jól csillagtesztelni, mert a hibák láthatóságának a mértéke "köszönő viszonyban sincs" a hibák képrontó hatásával.

Mivel azonban a legtipikusabb hiba a gömbi hiba, ha valaki megtanulja ennek a mértékét megbecsülni a csillagtesztben, akkor a gyakorlatban látni fogja, hogy az optika nagyon rossz, közepes, jó, vagy kiváló. Ezen a szinten én is látom a hibákat a csillagtesztben ... de ha ennél pontosabb eredmény kell, akkor az interferométer sokkal könnyebb és egyszerűbb megoldás.

GyP

[gyulaipal]

Más téma (feltéve, hogy valakit érdekel)...

Hány távcső kell egy amatőrcsillagásznak?

Nos, Ed Ting szerint 4db ... vagy több. Itt a link, ahol ezt olvastam:

https://www.scopereviews.com/page1b.html

Ha valaki nem akarja elolvasni az eredetit, akkor itt a dolog kivonata:
1.) "Alapértelmezett" távcső (tipikusan ezt használod)
2.) "Gyorsnéző" távcső (azokra az esetekre ha az előzőt lusta vagy kihurcolni, szóval ez a távcső legyen kicsi, könnyű)
3.) "Fényvödör" - nagy dög, tipikusan tükrös, mély egezni, halvány objektumokra
4.) Iskolai/bemutató távcső (olcsó, nem kell idegeskedni ha egy iskolai bemutatón valaki felrúgja és pofával landol a sárban).

Az új projektem az, hogy a fenti feladatot 2db távcsővel megoldjam. Nem biztos, hogy sikerül, de megpróbálom.

Nyilván a 2. és 4. feladatra a kis APO szolgál majd (ha valaha elkészül).

Már csak az 1. és 3. feladatra kellene egy távcső. Ezen jár most az agyam. TALÁN a feladat megoldható egy nagyobb lencsével (mondjuk 20 centissel). Viszont egy ekkora APO nehéz, drága (maga az üveganyag is az) szóval lehet, hogy erre egy nagy akromát lenne a megoldás plusz valami színkorrektor. A gyors lehűlés is fontos, de egy ekkora olajréses triplet APO lencse kizárt, hogy gyorsan lehűljön és NEM biztos, hogy kint tudom tárolni, fűtetlen helyiségben. Akromáthoz viszont semmilyen szerszámunk nincs, ha olyat gyártatni kell, akkor már olcsóbb a fluorit tag egy APO-ba.

Esetleg légréses lencse megoldhatná a lehűlési problémát úgy, hogy hatalmasak a légrések és közöttük átszellőztetett a foglalat (körben lyukakkal, esetleg ventillátorokkal)? Ilyen nyilván kereskedelemben nincs, mert a tagok közé így nem csak a hideg levegő, de a mocsok is bemegy, szóval pár évente darabokra kell szedni a lencsét és belülről kitakarítani a légréseket, majd összerakni és optikailag beállítani. Normál amatőrnek ez komoly probléma lenne (visszaküldeni a gyárba elég macera egy ekkora távcsövet) de szerintem én meg tudom oldani házom belül ... remélem. Ráadásul így lehetne nagyon rövid a fókusz is (mondjuk F/5) úgy, hogy a színkorrekció közben full perfekt (terveztem pár szférokromatizmus mentes rendszert, csak azokban nem dupla fluorit üveg van, mint a Takahashi TOA sorozatban, hanem sima üveg van elöl- és hátul, csak középen van egyetlen fluorit tag). A tagoknak persze jó vékonynak kellene lenni, hogy gyorsan lehűljenek. Az egyetlen hátránya a megoldásnak, hogy a fluorit tag valamivel nagyobb, mint a tiszta átmérő, szóval lehet, hogy így csak 19 centis lenne a távcső, nem 20 (ugyanabból az üvegből) ... de ez még változhat, ha csökkentjük a légréseket, akkor lehet, hogy kevesebb átmérőt veszítünk, ezt ki kell próbálni. Persze kell majd aszférikus felületet simogatni a lencsébe, de szerintem azt is megoldom.

Nem hiszem, hogy jelenleg létezik bármiféle hasonló, 200/1000-es (vagy közeli) lencse hasonló megoldással. Talán sosem lesz ilyen, mert a szférokromatizmus eltüntetéséhez szükséges széles légrések miatt ha lenne ilyen lencse és zárt foglalattal építenék, az kb. soha nem hűlne le, tehát használhatatlan lenne a gyakorlatban. A lyukacsos foglalatot már megbeszéltük, szóval ha egy lencsét se zárt se lyukacsos foglalatba nem lehet tenni, akkor szerintem az sosem fog létezni, bármilyen is jó lenne optikailag. Kivéve talán egyetlen példányt...

Ezt a lencsét persze olyan foglalatba kellene tenni, amiben az egyik tag külön cellában van (3 csavarpárral csatlakoztatva a többi tag cellájához). Így a szub-cella emelésével a gömbi hiba (csavarral !!!) hangolható lenne, a döntésével meg a kómát lehetne kiszedni a képből. Ezt sem én találtam ki, a Takahashi már réges régen csinált ilyen cellát a TOA sorozathoz ... de hát nincs új a Nap alatt.

A légrések miatt persze ez a lencse érzékeny lenne mechanikailag, valószínű, hogy gyakrabban kellene beállítani, mint egy "normális" légréses lencsét ... de pl. évi egy jusztírozás nekem kisebb probléma, mint ha egy hosszú tubust kell mozgatnom (amit fizikailag nem bírok el).

Nem tudom, hogy ez az elgondolás hülyeség-e, vagy esetleg nem. Talán az. Viszont van egy tubusom 20 centis lencséhez (1200-130mm fókuszhoz jó) szóval logikus lenne ezt valamire használni (eladni nyilván esélytelen). Ha rövidíteni kell a tubust, az nem baj, könnyebb lesz tőle a távcső és nő az elérhető látómező (fókuszt hosszabbítani meg könnyű valami Barlow lencsével pl. bolygózáshoz).

Ha lenne egy 20 centis távcsövem ami 1 óra hűlés után perfekt képet ad, azt sokat használnám. Ha 3-4 órát kell várni a lehűlésre, akkor sosem fogom használni, akkor kb. nincs értelme megépíteni sem.

Nehéz kérdések ... de persze most a távoli jövőről beszélünk, szóval bőven van idő kitalálni a jó megoldást. Ha meg nincs jó megoldás, akkor jobb, ha az előbb derül ki, mint hogy beleöljek egy csomó energiát a semmibe...

GyP

[kazi]

Más téma (feltéve, hogy valakit érdekel)...

Hány távcső kell egy amatőrcsillagásznak?

Nos, Ed Ting szerint 4db ... vagy több. Itt a link, ahol ezt olvastam:

Őt én is követem YT-on. Nem látszik a link.

[Anti_45]

1.) "Alapértelmezett" távcső (tipikusan ezt használod)
2.) "Gyorsnéző" távcső (azokra az esetekre ha az előzőt lusta vagy kihurcolni, szóval ez a távcső legyen kicsi, könnyű)
3.) "Fényvödör" - nagy dög, tipikusan tükrös, mély egezni, halvány objektumokra
4.) Iskolai/bemutató távcső (olcsó, nem kell idegeskedni ha egy iskolai bemutatón valaki felrúgja és pofával landol a sárban).



GyP

Akkor igazából meg is vagyok.
1-3: Nekem a kettő ugyanaz,200/1200 dobson (Ed "fényvödre" is csak 150mm)
2: Ez lenne a 80/910 refraktor. Igaz nem olyan kicsi mint mondjuk egy 80/400,de mindig harcra készen a mechanikán van és egyben kiviszem.
Vagyis vinném ha a felhőkön kívül mást is lehetne látni.
4: Fölösleges (egyelőre),nem tartok bemutatót. Még én is tanulok.
Talán nekem kéne bemutatókra járni.

[D.Laci]

Bocsánat, de szerintem nagyon elkalandoztatok a mai magyar realitástól.
Jó, ha "esetleg" összejön egy normális bolygózó refraktor és egy fényvödör mély-éghez.
Itt most nem beszélek arról, akinek olyan perfekt tükre van, ami "mindenre jó" egy műszerben egyesítve, mert ott nincs tovább.

D.Laci

[gyulaipal]

Szerintem meg újra gyártásba kellene venni a klasszikus hosszú fókuszú FH akromátokat , mert lenne rá kereslet .

Mekkora átmérőre és fókuszra gondolsz? Ha ezt megmondod, én megmondom milyen érveim vannak mellette vagy ellene ... vagy valami alternatív javaslat ... vagy ilyesmi.

GyP

[Végh Zoli]

Szerintem meg újra gyártásba kellene venni a klasszikus hosszú fókuszú FH akromátokat , mert lenne rá kereslet .

Mekkora átmérőre és fókuszra gondolsz? Ha ezt megmondod, én megmondom milyen érveim vannak mellette vagy ellene ... vagy valami alternatív javaslat ... vagy ilyesmi.

GyP

Mondjuk egy 80/1200-as vagy egy 100/1500-as .

[Vizi Péter]

Végh Zoli: GyP válaszát megelőzöm azzal, amit itt már leírtam. A SkyWatcher 80/910-es optikák nagyon jók, fillérekért. Szerintem egy rendes fém foglalatban rendes kihuzattal abszolút hozzák azt, amit egy 80-as Fraunhofer tud. Ettől jobbat szerintem csak kis szériás gyártás sokszoros árért tudna nyújtani, annyi pénzért meg már 200-as newton inkább.