Csillagváros.Hu

Talán annyi lehet előny egy fényerősebb tubusnál, hogy kisebb nagyítást és nagyobb látómezőt lehessen elérni.

D.Laci írta: ↑

2022.07.05. 19:08

Nem találtam jobb témakört arra a gondolatomra, hogy ha valaki csak vizuálisan használja a távcsövét, miért érdemes fényerős műszert választania?

D.Laci

Szia Laci!
Kicsit ki kell tágítani a határokat ehhez.
A világ nagy részén ahol érdemes vizuálisan észlelni, a távcső kb. 50 cm átmérőtől kezdődik
és nem probléma egy Nagler sorozat hozzá.
A létrázást meg utálják. A németek sorban készítik az 500-as F/3 tükröket.
Nálunk tudod, hogy van ez. Kicsi is, savanyú is de a miénk! )

D.Laci írta: ↑

2022.07.05. 19:08

Nem találtam jobb témakört arra a gondolatomra, hogy ha valaki csak vizuálisan használja a távcsövét, miért érdemes fényerős műszert választania? Gondolok itt f/4-f/5 és alatta.
Hiszen ezekhez a legnehezebb jó képalkotású kiegészítőket találni. Gyakran csak többszörös áron lehet, mint a kevésbé fényerős társaikhoz.
Most ne a geometriai méreteket és tömeget hozzuk fel, milyen egyéb indoka lehet?

D.Laci

Ha már kiegészítők: egy 200-as feletti távcsőnél előtérbe került a mechanika kérdés is, ami elég tetemes kiegészítő árban. Tehát már ott is indokolt lehet f5 rendszer. A másik meg igény kérdése, hogy kit, mennyire zavar a mező tökéletessége, hisz f4-től a GSO korrektorával jól használhatóvá válik tevcsövünk átlagos okulárokkal is.


Egyébként fordítva is feltehetnénk a kérdést: miért használnak sokan még mindig kevésbé fényerős távcsöveket? - hisz manapság már rendelkezésre állnak a jó minőségű fényerős optikák és kiegészítők.

D.Laci írta: ↑

2022.07.05. 19:08

Nem találtam jobb témakört arra a gondolatomra, hogy ha valaki csak vizuálisan használja a távcsövét, miért érdemes fényerős műszert választania? Gondolok itt f/4-f/5 és alatta.
Hiszen ezekhez a legnehezebb jó képalkotású kiegészítőket találni. Gyakran csak többszörös áron lehet, mint a kevésbé fényerős társaikhoz.
Most ne a geometriai méreteket és tömeget hozzuk fel, milyen egyéb indoka lehet?

D.Laci

Én a nagy látómező szerelmese vagyok. Azon szerencsés gülüszeűek közé tartozom, akik belátják a 100° látómezőt, és érzékelik is annak előnyét. Mázlim, hogy még mindig kitágul a pupillám kb. 6,5 mm-re. Így jutottam oda, hogy az f/3 fényerőt is ki tudom használni. Egy ES kóma korrektor és APM 20 mm-es 100°-os okulár ára még mindig alatta van mondjuk egy 31 mm-es Naglernek, ami f/5-ben hasonló kilépő pupillát produkálna, de számomra lényegesen kisebb és kevésbé élvezhető látómezővel. De a boltban kapható Takahashi Epsilonok árát nézve nekem sem lenne ilyen távcsövem, ha nem tudnám elkészíteni magamnak.
Egy idő után, aki rabja lesz ennek a hobbinak, úgyis megveszi a drága kiegészítőket, amik jól működnek akár extrém fényerőknél is.
Mindezek ellenére azt gondolom, hogy a legtöbb amatőrcsillagásznak nem érdemes extrém fényerős műszert választania, legalább is kisebb méretben.

Nagyobb fényerő=rövidebb tubus.
Kisebb mechanika is elég hozzá, kényelmesebb is elférni vele.
A nagyobb LM a mai 82-100`os okulároknál már nem akadály egy fényerőtlenebb csőnél sem, kivéve, ha valaki LM fetisiszta.
Viszont a nagyobb fényerőt aránytalanul drágább optikailag korrektül megcsinálni, az okulárokra, jusztírra nagyságrendekkel érzékenyebb.

Mindenki eldönti, hol az ő kompromisszuma.

mizar írta: ↑

2022.07.05. 20:24

D.Laci írta: ↑

2022.07.05. 19:08

Nem találtam jobb témakört arra a gondolatomra, hogy ha valaki csak vizuálisan használja a távcsövét, miért érdemes fényerős műszert választania?

D.Laci

A világ nagy részén ahol érdemes vizuálisan észlelni, a távcső kb. 50 cm átmérőtől kezdődik
és nem probléma egy Nagler sorozat hozzá.
A létrázást meg utálják.

Tudom, hogy a tengerentúlon egyre inkább divatba jönnek az F/3-nál fényerősebb dobsonok, de néha úgy tűnik, túllőnek a célon. Amikor 37 centis, F/2,55-ös kukkert látok és látszik, hogy nem utaztatásra van kihegyezve, akkor keményen villog bennem a kérdőjel: nem túlzás ez?

A képalkotás pontossága azonos átmérő esetén a fókuszarány köbével(!) változik. A főtükör elkészítése nem kis kihívás. (Ráadásul ha az átmérőt növeljük, az még rontja a pontos leképezés esélyét. Ugyanis minden optikát korlátoz a diffrakció, mint optikai aberráció (ha fókuszban CSAK a diffrakció korlátozza, akkor az egy diffrakció által korlátozott, vagy "diffrakcióhatárolt" objektív). Minél kisebb az optika, annál inkább. A kisebb objektíveket azért könnyebb magasabb Strehl-aránnyal készíteni, mert a diffrakció könnyebben elfedi a többi hibát. Ha növeljük az apertúrát, a diffrakció egyre kevésbé terheli azt, ezért egyre inkább láthatóvá válnak más optikai hibák is, azaz egyre nehezebb tartani a Strehl-arányt. Ezt csak azért írtam le, mert jellemzően a nagyobb átmérőjű dobsonok készülnek fényerősen.)

Az egész tubus nem hosszabb 80 centinél. Nemhogy létra nem kell hozzá, hanem még a szék is sok.

Ilyen fényerővel se Nagler, se Paracorr ll nem bír el, egy esztétikus fotót nem tud készíteni vele. Annyira érzékeny az okulárok felépítésére, hogy ha Nagler-ekhez optimalizálja, akkor pl. ortho-t már nem tehet bele (tudom, nem is akar, hiszen ilyen nyílásviszony inkább LM-fanoknak való (de akkor meg felvetődik a kérdés: miért ezt az átmérőt választotta, amivel az elérhető látómező maximum 2°?)).

18 mm-nél hosszabb fókuszú okulárt értelmetlen használni hozzá (7 mm kilépő pupilla), holott csak kb. 20 mm fölött jellemző a drágulás (bár tudom, az ilyen tulajoknak ez nem szempont).

Szóval Laci kérdése nagyon is jogos.
Akár nyithatott volna neki új topicot.

Én az F/3,5-öt biztosan nem lépném át, még ha lusta is lennék egy emelvényre lépni. Inkább ásnék a távcsőnek egy gödröt a tériszonyban szenvedők kedvéért.

Viszont pl. Cassegrain-nél értelmét látom a fényerős paraboloidnak: kisebb központi kitakarással tervezhető.

Köszönöm az észrevételeiket és véleményeteket!
Igazad van András, ha tudtam volna, hogy ilyen aktív véleménynyilvánítás lesz, biztosan külön topicot nyitottam volna neki.
Örülök, hogy láttátok értelmét ennek a témafelvetésnek. Eredetileg, csak fogódzónak szántam kezdőknek és vásárlás előtt állóknak segítve, de ez a többoldalú megvilágítása a dolognak számomra is nagyon tanulságos volt.
Én csak vizuálisan észlelek és a kezdő amatőrök többsége is így indul.
Az eddigi legfényerősebb tubusom a 10"-es MEADE LXD75 S-N volt f/4-el. A legszebb képet adó eddigi tükrösöm volt, imádtam, de sokszor azokat az akrobata mutatványokat, amiket EQ-n igényelt, már nem esett jól megcsinálni. ( Főleg télen. Ismerősöm átültette Dobson szerelésre és boldogan használja. )
Az új gazdája szintén imádja, azt mondja "... vissza nem adnám".
Szóval még egyszer köszönöm a hozzászólásaitokat!

D.Laci
ui.: Péter hozzászólásának utolsó mondatával, mindjárt meg is válaszolta István felvetését, amivel egybecseng mizar Sanyi véleménye is, a pénz nagy úr.

D.Laci írta: ↑

2022.07.06. 11:41

A legszebb képet adó eddigi tükrösöm volt, imádtam, de sokszor azokat az akrobata mutatványokat, amiket EQ-n igényelt, már nem esett jól megcsinálni. ( Főleg télen. Ismerősöm átültette Dobson szerelésre és boldogan használja. )

Ismerős. Pontosan ezért váltottam én is Dobson szerelésre, amiről korábban ugyan hallani se akartam, de beláttam, Newtonhoz ennél kényelmesebb (és egyszerűbb) megoldás nincs.

Régebben én is majdnem belevágtam egy nagy (355/1600-as) dobson építésébe, pont úgy, ahogy András mondja: kissé a földbe mélyítve. Aztán az élet tova sodort

Én úgy mint Péter, sokáig terveztem egy 350-es f4-es tükör készítését, de ekkora műszernél már a tükör elkészítése lenne a legegyszerűbb munka. Az a temérdek alkatrész ami kellhet egy komplett kész műszerhez, és annak alkalmazása észlelésekhez már akkora nyűg, hogy gyakorlati alapokon inkább lemondtam róla. Így el is adtam a korongot már egy jó éve. Jómagam, 250-es átmérőben adtam meg azt az optikai határt, ami felbontásra, használhatóságra, kipakolgatásra még sokáig élvezettel használható műszer lehet egy átgondolt könnyű szerelésben. Még megvan a villás mechanikám a 280-as távcsőhöz ami a csillagdában pihen használaton kívül, de már rég nem szorgalmazom újra az elkészítését.