APO refraktorok

Lencsés- és tükrös távcsövek
Lovász András
Hozzászólások: 2453
Csatlakozott: 2017.12.08. 16:06

Re: APO refraktorok

Hozzászólás Szerző: Lovász András » 2022.12.26. 17:46

mizar írta:
2022.12.25. 20:41
Lovász András írta:
2022.12.22. 12:46

Tudomásom szerint a diffrakció határolt rendszer olyan optikai rendszer, amelyben FÓKUSZBAN csak a diffrakciót - mint aberrációt - látjuk, azaz a kép minőségét pusztán a diffrakció korlátozza.
"...egy diffrakciókorlátozott rendszer felbontását végső soron a rendszer által alkotott diffrakciós mintázat mérete korlátozza, amelyet a nyílás mérete és a használt fény hullámhossza határoz meg."
Csak pontosításként:
a diffrakció mértékének csökkentése érdekében nem elég az átmérőt növelni, hanem az objektív területének/kerületének arányát érdemes maximalizálni. Ebből következik, hogy a minél nagyobb átmérőjű ÉS a kör alakú objektív lesz a nyerő. Ezért nem érdemes körcikk alakúra készíteni a tengelyen kívüli maszkot annak ellenére, hogy így nagyobb lenne a fénygyűjtés. Körrel jobban járunk. :)

Az eredeti kérdésem amúgy az volt, amit még Palinak feltettem, hogy vajon azért könnyebb-e kisebb átmérőben optikát készíteni, mert annál úgyis minden más hibát könnyebben elnyom a diffrakció? - konyhanyelven fogyalmazva.
Nekem egyelőre ez tűnik logikusnak, amíg valaki meg nem cáfol...
15x70 Scopium Nature binokulár
254/1200 Dobson,
eq-platform
Avatar
BZd
Hozzászólások: 239
Csatlakozott: 2009.11.21. 12:39

Re: APO refraktorok

Hozzászólás Szerző: BZd » 2022.12.29. 15:13

Sziasztok!

Van egy Lacerta 72/432 ED távcsövem, a "quadruplet" néven árult képsíkkorrektoros változat. A problémám vele, hogy APS-C szenzorral a képszéleken eléggé elhúz, majdnem annyira, mint a régi 70/450-es LOMO akromátom korrektor nélkül. Az elhúzás iránya koncentrikus, minden sarokból a kép közepe felé mutat, ami elvileg azt jelentené, hogy a szenzor túl közel van a korrektorhoz.
sarkok_55mm.jpg
Lacerta72_EOS750D_55mm_2_levels.jpg
Elvileg ez a korrektor 55mm-es munkatávolsággal rendelkezik, a T2-EOS adapterem 11mm vastag, az EOS regisztertávolsága 44mm, kijön az 55mm. Tolómérővel is ellenőriztem. Kipróbáltam körgyűrűkkel 58mm-en és 70mm-en is, hasonló eredményt kaptam, nem lett jobb, de rosszabb sem. Árulták a távcsövet szintén quadruplet néven 123mm munkatávolságú korrektorral is. (Idén meg újféle korrektorokkal kezdték árusítani, azt hiszem 70mm körüli munkatávolsággal, így már igen nehéz információt fellelni a régi korrektorok azonosításához).
Kipróbáltam módosítatlan géppel is, hátha a szenzor ferde az átalakított gépemben, (bár ez a koncentrikusságot nem magyarázná) az eredmény ugyanaz.
Chesire-okulárral az objektív jusztírozottnak tűnik, ami látszik, hogy a fókuszírozónak van egy kis lógása (lézerrel is ezt az eredményt kaptam). De ennek nem koncentrikus hibát kéne belevinnie, nem?
A korrektort a kihuzatba csúsztatva használom, menettel is lehetne rögzíteni a kihuzat végére, de úgy a kamera forgatását a T2-adapter betétjének kilazításával kéne állítani, így ezt a módszert egyelőre nem próbáltam ki.

Kérdésem azokhoz, akiknek van ilyen távcsöve, hogy a mellékelt korrektor az 55mm-es verzió? És tényleg 55mm kell neki a korrektor fekete végétől a szenzorig? Vagy a 123mm-es?
IMG_20221229_134046_gf.jpg
A különféle asztrofotós oldalakon az ezzel a távcsővel készült nagy LM képeken a sarkokban is pontszerűek a csillagok, tehát valami nem jó, vagy elrontok valamit.
Napészlelésre használom legtöbbet (korrektor nélkül természetesen), azon a téren az átmérőjét és a gyújtótávolságot meghazudtoló módon kiválóan teljesít.
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Avatar
D.Laci
Hozzászólások: 1690
Csatlakozott: 2015.09.22. 17:09

Re: APO refraktorok

Hozzászólás Szerző: D.Laci » 2022.12.29. 17:39

BZd írta:
2022.12.29. 15:13
Sziasztok!

Van egy Lacerta 72/432 ED távcsövem, a "quadruplet" néven árult képsíkkorrektoros változat. A problémám vele, hogy...
Szia!
A kérdéseddel én első körben Éder Ivánhoz fordulnék a BTC-ben, mielőtt itt elkezdődik a véget nem érő ötletelés.
Neki nagy tapasztalata van ezen a téren, ők forgalmazzák is ezt a távcsövet.

D.Laci
Rend a lelke mindennek. A fejekben is!
ESPRIT 150/1050 APO triplet + NEQ6-Pro mech. ; MEADE 254/2500 LX200GPS SC ; APM MS16x80 ED bino MDA féle állványon; Delta Optical Extreme 10x50 ED bino
gyulaipal
Hozzászólások: 178
Csatlakozott: 2012.09.13. 16:06

Re: APO refraktorok

Hozzászólás Szerző: gyulaipal » 2022.12.29. 22:51

Lovász András írta:
2022.12.26. 17:46
mizar írta:
2022.12.25. 20:41
Lovász András írta:
2022.12.22. 12:46

Tudomásom szerint a diffrakció határolt rendszer olyan optikai rendszer, amelyben FÓKUSZBAN csak a diffrakciót - mint aberrációt - látjuk, azaz a kép minőségét pusztán a diffrakció korlátozza.
"...egy diffrakciókorlátozott rendszer felbontását végső soron a rendszer által alkotott diffrakciós mintázat mérete korlátozza, amelyet a nyílás mérete és a használt fény hullámhossza határoz meg."
Csak pontosításként:
a diffrakció mértékének csökkentése érdekében nem elég az átmérőt növelni, hanem az objektív területének/kerületének arányát érdemes maximalizálni. Ebből következik, hogy a minél nagyobb átmérőjű ÉS a kör alakú objektív lesz a nyerő. Ezért nem érdemes körcikk alakúra készíteni a tengelyen kívüli maszkot annak ellenére, hogy így nagyobb lenne a fénygyűjtés. Körrel jobban járunk. :)

Az eredeti kérdésem amúgy az volt, amit még Palinak feltettem, hogy vajon azért könnyebb-e kisebb átmérőben optikát készíteni, mert annál úgyis minden más hibát könnyebben elnyom a diffrakció? - konyhanyelven fogyalmazva.
Nekem egyelőre ez tűnik logikusnak, amíg valaki meg nem cáfol...

A kisebb optika esetén minden, tehát a diffrakció is (szerintem) ugyanúgy működik, mint a nagyobbak esetén. De ezt majd még átgondolom. A kisebb optika előnye szerintem inkább az, hogy a "betervezett" optikai hibák is arányosan kisebbé válnak, ha az optikai rendszert lekicsinyítjük. Pl. ha egy akromát fél lambda hibát mutat vörösben, akkor fele méretűre kicsinyítés után ez a hiba is fele akkora lesz abszolút értékben, de a fény hullámhossza ekkor sem változik, tehát abban mérve a hiba ezután már csak negyed lambda. Viszont a fele méretű hiba hatása csak tipikusan a "negyede" lesz az eredetinek. Ezért van jó képe egy 3 centis F/3-mas akromátnak, hiszen ugyanolyan a hibája adott színben, mint egy 10 centis F/10-esnek, vagy egy 20 centis F/20-asnak. Nagyobb APO tervezésekor szerencse, kisebb (és extrém fényerős) APO tervezésekor meg "szomorúság", hogy a szférokromatizmus nem ilyen szép lineárisan változik. Emiatt nem kell extrém hosszú fókusz a nagyobb APO lencséknek, de sajnos a kicsik meg nem lehetnek annyira fényerősek, mint egy akromát.

A gyakorlati oka a kis optikák könnyebb elkészítésének az, hogy a kisebb üveg általában jobb minőségű. Lencse esetén kevesebb az inhomogenitás az üvegben, tükör esetén a belső feszültségek kevésbé húzzák el a felületet. A polírozás közben az üveg kevésbé deformálódik.

A lencsék esetén a diffrakció-határolt minőség ritkán igaz a teljes látható spektrumra, ha az APO definíciót Strehl értékekkel fogalmazzuk meg (vörösben és kékben min. 80% az elvárás) akkor látszik, hogy még a definíciónak éppen, de megfelelő lencse SEM lesz diffrakció-határolt sem vörösben, sem kékben. Ez csak akkor teljesülne, ha zöldben abszolút tökéletes lenne a lencse, azaz 100% lenne a Strehl-je. Ez nem lehetséges a gyakorlatban (ezért is követel "csak" 95% zöld Strehl-t a definíció) így viszont a lencse kékben és vörösben is elveszítheti azt az 5% hibát, az eredetileg megengedett 20% veszteségen felül. Ez csak kb. átlagosan 5%, de nem pontosan, mert a kék fény hullámhossza rövidebb, tehát ha a lencse a megmunkálás pontatlanságai miatt 5% Strehl-t veszít zöldben, akkor ugyanez a hiba "több lambda" lesz kékben, tehát ott a Strehl veszteség is nagyobb lesz (vörösben meg valamivel kevesebb, mert annak nagyobb a hullámhossza).

A zenittükörre visszatérve: azt vettem észre, hogy a kis APO a tükör használatakor asztigmatizust és kómát is mutatott, mindig ugyanolyan pozícióban a zenittükörhöz képest. A tippem az volt, hogy nem az optikai tengelyen keletkező kép van az okulár közepén, mert ferde a tükör. Ezt be is bizonyítottam: lerögzítettem a távcsövet egy villanyoszlop képén "egyenesen átnézés" üzemmódban, majd kiszedtem a hosszabbító toldatot és betettem a zenittükröt. Eredmény: a 15mm-es Panoptic közepéről az "ojjektum" kiment közel a látómező széléhez. A zenittükörben a tükör nem 45 fokban állt, hanem nagyobb szögben. Ja, ez egy kínai, de ránézésre nem gagyi cucc, nem műanyag vacak, hanem rendes, korrektnek látszó 2"-es zenittükör fém házzal. Az okli látómezejének a méretét megnézve legalább 3mm-rel ment mellé a kép, azaz ennyivel "nézett" az okli az optikai tengely mellé. Ez pedig nem kevés akkor, ha csak 444mm a fókusztávolság.

A problémát úgy oldottam meg, hogy összetekert szigetelő szalagból hézagoló "párnákat" készítettem és betettem a tükör sarkai alá oda, ahol várhatóan ez csökkentette a szöghibát. Pár próbálkozás után most jól működik, betéve-kivéve a zenittükröt, a 4mm-es okliban is kb. középen marad az "ojjektum". Ezzel az oklival eddig messze a látómező határán kívülre került minden tárgy ... szóval elég drámai a változás.

Majd kipróbálom ég alatt is, de nem ma...

GyP
Lovász András
Hozzászólások: 2453
Csatlakozott: 2017.12.08. 16:06

Re: APO refraktorok

Hozzászólás Szerző: Lovász András » 2022.12.30. 07:20

gyulaipal írta:
2022.12.29. 22:51
A kisebb optika esetén minden, tehát a diffrakció is (szerintem) ugyanúgy működik, mint a nagyobbak esetén.
Ez igaz, csak a kisebb optika NAGYOBB MÉRTÉKŰ diffrakciót mutat.
Amikor megépítettem az off-axis maszkomat 91 mm-es nyílással, rácsodálkoztam a drámai különbségre. Éppen a 4,7 mm-es okulár volt a kihuzatban, amely teljes nyílásnál 1D nagyítást ad. Az Airy korong alig látható, fókuszban az teljes diffrakciós mintázatnak alig van kiterjedése. Betettem a maszkot, a nagyítás ezáltal ugyanazzal az okulárral 3D közelébe "ugrott", a diffrakciós mintázat pedig ezzel együtt közel háromszorosára nőtt. Eltűnt a seeing minden zavaró hatása, a közel perfekt diffrakciós kép pedig tökéletessé vált. Röviden mindent elnyom a megnövekedett diffrakciós kép. Ha színi hiba lett volna, azt is eltűntette volna - már csak a megnövekedett fókusztolerancia miatt is (F/4,7=>F/13,2). Többek között ezért is lehet olyan nehéz fél méteres tükröt diffrakció határoltságon belülre "tuszkolni": olyan pici a diffrakciós kép, hogy minden apró hiba látszik.
15x70 Scopium Nature binokulár
254/1200 Dobson,
eq-platform
gyulaipal
Hozzászólások: 178
Csatlakozott: 2012.09.13. 16:06

Re: APO refraktorok

Hozzászólás Szerző: gyulaipal » 2023.01.06. 23:56

Lovász András írta:
2022.12.30. 07:20
Ez igaz, csak a kisebb optika NAGYOBB MÉRTÉKŰ diffrakciót mutat.
Amikor megépítettem az off-axis maszkomat 91 mm-es nyílással, rácsodálkoztam a drámai különbségre. Éppen a 4,7 mm-es okulár volt a kihuzatban, amely teljes nyílásnál 1D nagyítást ad. Az Airy korong alig látható, fókuszban az teljes diffrakciós mintázatnak alig van kiterjedése. Betettem a maszkot, a nagyítás ezáltal ugyanazzal az okulárral 3D közelébe "ugrott", a diffrakciós mintázat pedig ezzel együtt közel háromszorosára nőtt. Eltűnt a seeing minden zavaró hatása, a közel perfekt diffrakciós kép pedig tökéletessé vált. Röviden mindent elnyom a megnövekedett diffrakciós kép. Ha színi hiba lett volna, azt is eltűntette volna - már csak a megnövekedett fókusztolerancia miatt is (F/4,7=>F/13,2). Többek között ezért is lehet olyan nehéz fél méteres tükröt diffrakció határoltságon belülre "tuszkolni": olyan pici a diffrakciós kép, hogy minden apró hiba látszik.
Nos, ebben különbözik a véleményünk.

A távcsőben a diffrakciós minta mérete kizárólag a nyílásviszonytól függ. Magyarul a világ összes pl. F/5-ös távcsövében fizikailag ugyanakkora az Airy korong, meg az összes diffrakciós gyűrű is (első közelítésben legalábbis). Ebben egyébként a mikroszkópisták a megmondhatói, hogy nagyon is van logika, ugyanis a mikroszkóp felbontóképessége meg kizárólag az objektív nyílásviszonyától függ, ezért nekik nem a lencse méretét kell növelni, hanem a nyílásviszonyt, ha élesebb képet akarnak látni a műszerben (az olaj immerziós mikroszkóp is pont ezt a célt szolgálja, csak ott az olaj nem a lencse tagjai között van, hanem a tárgy és a lencse között ... vicces, nem?).

A lényeg: ha összehasonlítasz két távcsövet, amelyeknek lényegesen különbözik a nyílásviszonya, akkor a nyílásviszonnyal arányos fókusztávolságú okulárt kell használni. Pl. ha a Te esetedben az F/4,7-es nyílásviszonyt mondjuk egy 4,7mm fókuszú okulárral teszteled, akkor az F/13,2 esetén egy 13.2mm-es oklit kellene használni. Így a diffrakciós minta azonos méretű lesz, tehát csak azt a különbséget fogod látni, hogy a nagyobb távcsőben sokkal kevesebb fény van az Airy korongban és több a diffrakciós gyűrűkben, a kisebb optikában meg sokkal nyugodtabb ez a mintázat és a fény nagyobb része az Airy korongban van (a gyűrűk halványabbak). Ez viszont nagyrészt nem az optikai minőség különbsége miatt lesz így, hanem mert a távcső által összeszedett légköri zavarás mértéke arányos az átmérővel. Magyarul a 3x nagyobb tükör 3x nagyobb hullámfront-hibát kap a légkörtől, ami viszont 3x3 azaz 9x többet ront a Strehl arányon (és persze ez másodpercről másodpercre változik, ahogy a légkör mozog).

Az optika megkövetelt felületi pontossága azonos, mindegy, hogy a lencse/tükör kicsi vagy nagy. A jó optika csak a fény hullámhosszának töredékével tér el az ideális felülettől, tehát egy 50 centis tükör esetén pontosan ugyanakkora a megengedett hiba mint egy 5 centis esetén. Persze a kisebb optikát könnyebb pontos felületre polírozni, mert sokkal kisebb erők hatnak a munka közben, ezek pedig mindent kevésbé deformálnak. De a megengedett eltérés azonos, mindegy mekkora az optika.

Vagy legalábbis én így tudom...

GyP
woody
Hozzászólások: 40
Csatlakozott: 2021.12.30. 21:21

Re: APO refraktorok

Hozzászólás Szerző: woody » 2023.01.07. 00:35

Kedves Mindenki!
Megígértem, hogy amint megveszem és kipróbálom a 72/420-as ED-t írok tapasztalatot. Eddig volt már nekem 90-es és 102-es Makim, 90/900-as refraktor és 114/500-as newton. Ma belenéztem az ED-be és meglepődtem, hogy sokkal kontrasztosabb, részletesebb a képe, mint az ezelőttieknek. Ugyan a majdnem telihold kissé zavaró volt, de a különbség a műszerek között kijött. Nagyon kezdő vagyok,tudom, hogy nem atomágyú felszereléseim voltak eddig, de ez a 72-es lenyűgözött. Tudom, hogy nem triplet, tudom, hogy ál-ED, de akkor is nagyon örülök neki. :-) Megfogadtam András tanácsát, vettem Lacerta 82-esből 4-est és egy 16-ost. Nagy királyság valóban mindkettővel az észlelés. Köszönöm a tanácsot.

Lenne még egy kérdésem:
Támadt egy olyan ötletem, hogy fotóznék vele, nagyon kezdő, amatőr módon, a jelenlegi lehetőségeimhez mérten. Van egy Pana HC-V770 videókamerám, amelyen van menet. Lefényképeztem. Szerintetek van-e olyan adapter, amellyel össze tudom csatlakoztatni a tubust és a kamerát? Előre is köszönök minden segítséget.
Üdv. Attila
woody
Hozzászólások: 40
Csatlakozott: 2021.12.30. 21:21

Re: APO refraktorok

Hozzászólás Szerző: woody » 2023.01.07. 00:36

A kép lemaradt...
IMG_20230106_234023.jpg
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
gyulaipal
Hozzászólások: 178
Csatlakozott: 2012.09.13. 16:06

Re: APO refraktorok

Hozzászólás Szerző: gyulaipal » 2023.01.07. 00:41

Ja, csak a lényeget felejtettem el...

Pár napja láttam a Jupitert a kis APO-val.

A zenittükör most már sokkal jobban működik, de most sem teljesen tökéletes. Viszont most nem mozdul el a kép ha előbb egyenesen nézek át a távcsövön, majd a tükör használatával. Ezt kipróbáltam a tükör több forgási pozíciójában is. Most jónak tűnik a zenittükör, de pl. az nagyon is számít, hogy a fókuszírozón melyik rögzítőcsavart húzom meg a fixálásához: másik csavar használatával kicsit elmozdul a kép. Ez azonban mikroszkópikus hatás a tükör házának a HORROR pontatlanságához képest. Komolyan mondom, borzalmas kretén lehet az a mechanikus, aki kb. 7 centi távolságról 3mm-rel "mellélő" egy tükör házának a forgácsolásakor. Ez több fokos pontatlanság. Vicces.

A lényeg: a múltkor említett optikai hibák gyakorlatilag megszűntek most, hogy az optikai tengelyen alkotott képét nézem a lencsének. Közel vannak, de azért most sem abszolút tökéletesek a defókuszált képek a zenittükörrel. Szerintem a tükör optikai felülete sem perfekt sík, de hát emiatt most nem fogok rohanni újat venni. Nem hiszem, hogy ez a pici hiba számítana a gyakorlatban. Mondhatjuk, hogy a zenittükör kevesebbet ront a képen, mint amennyit a nyakamon rontana az, ha idétlen testhelyzetben kellene a "lyukba" nézni. Fókuszban nem látok hibát és ez a lényeg. Meg persze az is, hogy a tükröt használva nem törik ki a nyakam.

A Jupiter egész elképesztően nézett ki ezzel a kis refraktorral, pedig a 92mm az nem valami nagy átmérő. Persze az átok továbbra is tart: mire a távcső rendesen lehűlt, az ég is beborult. Első körben a Mars volt a célpont, az sem volt rossz, szép részletek látszottak. De az a bolygó már elég kicsike, ráadásul durván látszottak a hőáramlások a lencse felületén, így azt gondoltam, inkább majd megnézem, ha rendesen lehűlt az apparát. Gondoltam addig inkább nézek Jupitert, az sokkal nagyobb, arra a meleg lencse is használható.

Ahogy a távcső valamennyire lehűlt, azonnal látszott, hogy mennyit javított a gagyi tükör által okozott hibák kiküszöbölése. Ennek a kis lencsének az a 3mm eltérés nagyon sokat számított, a számítógépes szimuláció szerint durván kellett romlani miatta a képnek. Nyilván romlott is, de a csillagos ég alatt ezt nem mindíg könnyű észrevenni, mert a seeing mindig más mértékben rontja a képet, az optika mindig melegebb mint a környezet, az ember szeme mindig más mértékben fáradt, stb.

Viszont előtte nem éreztem nagy késztetést arra, hogy a 3-6mm Nagler Zoom-ot végállásig tekerjem, mert a kép látványa ezt nem indokolta. Most viszont folyamatosan azt hittem, hogy hosszabb fókuszra van tekerve az okli és próbáltam rövidíteni a fókuszt, csak a tekerentyű rendre már 3mm-es állásban volt. Csak ez az okulárban nem látszott, mivel a kép borotva éles volt, a Jupiter részletei borotva élesek és kontrasztosak voltak, a Galiei holdak mindegyike más méretű volt, körülöttük semmi, csak feketeség. Színhiba semmilyen értelemben nem látszott sehol a Jupiteren, de defókuszálva láttam a peremen egy enyhe elszíneződést. De fókuszban (az öreg, roggyant) szemem teljesen színmentesnek látta a képet.

Gondoltam felmegyek és lehozom a TS APO Barlow lencséjét és betekerem a Nagler Zoom orrába, úgy kb. a 2..4mm Zoom fókusz-tartományát hozta volna az okli ... de mire visszaértem, kezdtek gyülekezni a felhők, úgyhogy ezt majd legközelebb próbálom ki...

Nekem egyre jobban tetszik ez a kis távcső, de nyilván NEM vagyok elfogulatlan. De majd megmutatom élőben ... :-)

GyP
gyulaipal
Hozzászólások: 178
Csatlakozott: 2012.09.13. 16:06

Re: APO refraktorok

Hozzászólás Szerző: gyulaipal » 2023.01.07. 01:25

woody írta:
2023.01.07. 00:35
Megígértem, hogy amint megveszem és kipróbálom a 72/420-as ED-t írok tapasztalatot. ... Ma belenéztem az ED-be és meglepődtem, hogy sokkal kontrasztosabb, részletesebb a képe, mint az ezelőttieknek. ... Tudom, hogy nem triplet, tudom, hogy ál-ED, de akkor is nagyon örülök neki. :-)
A fotózásról semmit nem tudok, de ilyen kis 72-es ED távcsőbe én is néztem egyszer, amikor okulárt vettem a Déli PU. mellett levő távcsőboltban. Nekem is tetszett a képe. Persze defókuszálva azért színezett (nappal néztünk vele kéményeket) de fókuszban nagyon szép volt a kép, éles, részletes és én ekkor (ha jól emlékszem) színhibát sem láttam. Egy jól megépített kéttagú ED lencse nagyon is jól használható távcső, sokkal közelebb van a képminősége egy valódi APO-hoz, mint egy akromáthoz.

Szerintem ez a lencse nem rossz ED üvegből van, de azért rá kellene nézni interferométerrel ahhoz, hogy biztosat lehessen mondani. De ez is lényegtelen: ha egy e
lencse nem színez zavaróan, akkor nem kell ilyen dolgokon járatni az agyunkat, csak élvezni kell amit az okliban látunk. Amit a tesztelt példányban láttam, az jó volt, ha a Tiéd is ilyen, akkor gratula!

Halkan mondom, hogy szerintem a két- és háromtagú ED/APO lencsék közötti különbséget is tipikusan túldimenzionálja az átlagos amatőr (személyes véleményem szerint legalábbis). Egy kéttagú lencse (jó üvegből megépítve) pontosan ugyanolyan képet ad, mint egy triplet, csak valamivel hosszabb fókusz kell neki ehhez. Ha a fókusznak nem kell "erőltetetten" rövidnek lenni, akkor semmi probléma nincs egy kéttagú ED lencsével, sőt nagyobb méretben a kevesebb üvegtag gyorsabb lehűlést, azaz gyorsabb "hadrafoghatóságot" jelent. Ha mindegy, hogy F/7 vagy F/9 a távcső, akkor nyugodtan lehet(ne) kéttagú lencsét használni, bárkinek, bármikor.

A gond inkább az, hogy a kéttagú lencséket tipikusan olyan távolkeleti cégek gyártják, amelyeknek nem mindig erőssége a minőségellenőrzés. A gyenge képet adó ED APO nem azért gyenge, mert kéttagú a lencséje, hanem pl. mert nincs rendesen beállítva az optikája. A minőségi ED-doublet lencsék képe kifogástalan ... csak a minőségi gyártók ezeket sem adják sokkal olcsóbban, mint a triplet-eket. Sajnos.

GyP
Válasz küldése

Vissza: “Távcsövek”