APO refraktorok

[gyulaipal]

Nem tudom, hogy milyen alapok alapján próbálnánk felállítani azt, hogy egy ilyen mérettartományban melyik a legjobb távcső, de mindenképp érdekelne, hogy egy 200-as triplet milyen vastag üveganyaggal tendelkezi? Továbbá, hogy az UV (380nm) tartományban mekkora az elnyelése, és hogy mekkora százalék marad detektálásra?

A lencse vastagsága főleg a belső görbületektől függ. Ha fényerősebb a lencse, görbébbek a belső felületek, ahhoz vastagabb tagok kellenek. Egy 200-as F/6.5-ös lencse 3 tagja összesen vagy 6 centi vastag. Hosszabb fókusszal lehetne vékonyabb a lencse, de szinte mindenki rövid fókuszt akar manapság.

Az üveg elnyelése 380nm-en szerintem minimális (max. pár százalék ... de fel kellene túrni az üvegkatalógust) szóval szerintem az nem gond. Az viszont igen, hogy a fényerős triplet lencsék ezen a hullámhosszon már nagy szférokromatizmust mutatnak. Erre valami kevésbé fényerős lencse kellene (F/8-F/10) az sokkal jobban korrigált lehetne ebben a tartományban, az képes lehetne pontszerűen leképezni 380nm környékén.

Szerintem ha nem a normál látható fényben akar valaki fényképezni, akkor a tükör jobb megoldás.

GyP

[gyulaipal]

Azt viszont nem értem, hogy a Zerochromat miért esett ki a kosárból, mint lehetséges alternatíva.

Mert az a rendszer szerintem (normál méretben) egy baromság. F/20-as egytagú lencséből indul ki, annak a tubusa olyan hosszú, mint egy klasszikus akromát. Kb. 20 korrektor lencse van benne meg 2 síktükör a végére nem is tudom, hogy marad-e foton ami mindezen átjut? Annál már szerintem ezerszer értelmesebb megoldás egy F/10-es sima légréses APO lencse (valódi APO, 3 hullámhosszon azonos fókusszal) egy összehajtott tubusban. Fele hosszúságban sokkal jobb távcső lenne perfekt színkorrekcióval ... és a két síktükrön kívül legalább nincs benne semmi ami törné/torzítaná/szórná a fényt.

Ha nagyobb távcső kell (mondjuk 30-40 centis) akkor szerintem a legjobb megoldás egy olajréses, kéttagú akromát elöl, majd a tubus közepe táján egy színkorrektor. Az akromát görbületei gyengék, vékony lehet elöl a hatalmas lencse, az olajrésen át gyorsan lehűlne a hátsó tag is és nem baj, hogy önmagában nem tud képet alkotni egy ilyen lencse, a korrektorral együtt már egy jól színkorrigált távcső lenne.

Ha viszont 50-70 centis refraktort kellene építeni, én is a Zerochromat-ra szavaznék, mert elöl a vékony, egytagú lencse gyorsan hűlne le még ekkora méretben is. Bár lehet, hogy ekkor is elgondolkoznék azon, hogy inkább egy széles légréses akromát legyen elöl és a légrésen átfújnék levegőt ventillátorokkal. A lehűlés ezzel meg lenne oldva és perfekt lenne a kép F/10 mellett, nem kellene F/20-ból kiindulni.

De hát ezek magánvélemények...

GyP

[gyulaipal]

Még pár dolog, mielőtt elfelejtem (azután egy ideig "csendben" leszek).

1. Nemrég bemértem egy Skywatcher 100/900 ED tubust. Nagyon jó volt a hullámfrontja de egy picit színezett a vörös oldalon (szemre ránézve az interferogramra úgy 0.7 lambda körüli volt a PV vörösben ... de megvan az interferogram, ha valakit érdekel, majd kiértékelem számítógéppel).

2. Nemrég az "internetes időgépen" megnéztem az Astro-Physics Traveler tesztjét és annak 0,5 lambda körüli a PV-je vörösben.

3. Kékben mindkét említett távcső perfekt korrigált.

4. Az előző 3 pont összességéből azt szűrtem le, hogy ha azt az ED-t leszűkíti valaki mondjuk 8-9 centi átmérőre, akkor a színkorrekciója megtévesztésig és mindenhol azonos lesz a Traveler-ével. A hullámfrontja is perfekt. Így tehát az az ED használható lenne "Traveler szimulátornak". Pl. a gyakorlatban ki lehetne próbálni, hogy látszik-e szemmel a Traveler színhibája. Hátha érdekel valakit...

5. Rájöttem (de szerintem azóta sem írtam le) hogy a baba-APO-ban eddig látott színek a defókuszált képben nem felelnek meg az elméletnek (végre volt időm átgondolni a dolgot). Vörös színt kellene látni a fókusz egyik oldalán, a másik oldalon kéket. Ehhez képest kéket és zöldes-sárgát látok. Egy akromátként működő lencsénél ez OK lenne, de itt NEM az. Nagyon nem. Itt valami nem stimmel.

A tippem az volt, hogy valahol van egy akromát a tubusban. Megtaláltam ... duplán. Az okulár az. Egyszerű Plössl, de basszus, abban két akromát van, nem? Mindkettő gyűjtőlencse, tehát "normál akromát" színhibát kellene, hogy produkáljanak ... és azt is teszik ... ránézésre.

Az ötlet az volt, hogy tegyünk be a rendszerbe egy tagot ami ezt kompenzálja. Ehhez egy "negatív akromát" kell elvben ... magyarul egy ED Barlow. Betettem és döbbentem: így már a defókuszált képben sem látok elszíneződést. Ezt még csak most este próbáltam ki, azaz sötétben. Holnap megnézem nappali fényben faágakon is ... de meglepne ha bármi is változna. Persze ez az egész színhiba dolog lényegtelen, de tanmesének jó: ha a rendszerből kiszedünk egy hibát (objektív szinhibája) felszínre kerül egy másik (Barlow az összetett okulárban). Megoldjuk azt is, jön egy harmadik (egyszerű okulár színhibája). Nem tudom, hogy mennyit fogom ezt a kis vackot használni a jövőben, de hogy sok új optikai dolgot tanított nekem, az már biztos.

Egyik nap a kis 5 centis KurzFlint lencsébe is belenéztem nappal és megdöbbentett, hogy milyen szar volt a képe. Nem a lencse a gond, hanem a tubus belső árnyékolása. Amire azt a kis tubust építették, arra nem kellett az árnyékolás, simán feketére festették belül a csövet. Kollimátornak így jó volt, de távcsőnek így nem jó szegény, nappali megfigyelésnél pattog össze-vissza benne a fény. Erről jutott eszembe a refraktorok egyik olyan előnye, ami lényeges szerintem: a belső árnyékolás. A refraktor az egyetlen olyan távcső, amiben egy irányban megy a fény és így csak az egyik oldala van megvilágítva az árnyékoló blendéknek ... viszont az okulár csak a "sötét" oldalukat látja. Ha a távcsövet fényszennyezett helyen használjuk, akkor a belső árnyékolás fontos lehet, mert sötétebb lesz tőle az égi háttér. Átgondolandó, hogy a belső árnyékolás legalább közel ilyen szinten megoldható-e más optikai rendszerekben? Én biztosan csak olyan távcsövet tudok eredményesen használni ami belül jól árnyékolt, mert fényszennyezésből errefelé nincs hiány ...

GyP

[Lovász András]

Nekem úgy tűnik, tökéletes távcső továbbra sincs. Csupán az a kérdés, ki milyen hibát tolerál és milyen szintig? Ahányan vagyunk, annyiféle prioritás nyilvánul meg és ez nem baj. Jó, hogy mindenki megvillantja a magáét, így tanulunk egymástól.
Valaki a színhibát tolerálja és a kitakarást nem, valaki fordítva érez (pl. én). Valaki kontraszthajhász, valaki inkább élesség (pl. én). S ez mindenkinél változhat, ahogyan az élet hozza...
Ahogyan az LGT megénekelte: "Mindenki másképp csinálja".

[Vizi Péter]

András: így igaz. De a tökéletes távcső hajszolása közben ne feledkezzünk meg arról, hogy egy nem tökéletes távcsővel is fantasztikus észleléseket lehet csinálni, és ez az egész dolog lényege: minél többet látni a világból. Én anno a Kisatlaszt a 90/500-as refraktorral ("kaleidoszkóp" kategória, de azért mégse...) néztem végig, ennek az optikáját Gyulai Pali is ismeri, mert egyszer elvittem hozzá, hátha lehet javítani rajta. Nem lehet. Na és?

[kazi]

Igazából egy észlelési területhez kell igazán jó távcső,az pedig a naprendszer. Viszont azt szinte minden amatőr szereti. A Jupiter rossz minőségű távcsővel egyszerűen nem jó, míg egy nyílt halmaz igen.
A másik meg, ha valaki olyan távcsövet akar, ami minden igényt kielégít az több távcsövet vesz.

[D.Laci]

Igazából egy észlelési területhez kell igazán jó távcső,az pedig a naprendszer. Viszont azt szinte minden amatőr szereti. A Jupiter rossz minőségű távcsővel egyszerűen nem jó, míg egy nyílt halmaz igen.
A másik meg, ha valaki olyan távcsövet akar, ami minden igényt kielégít az több távcsövet vesz.

Ámen

D.Laci
ui.: Attól függ, kinek mi a "mindenigény". Ez nagyon szubjektív dolog.
Van akinek egy 70/500 akromát, vagy egy 114/500 Newton is kielégíti minden igényét.

[Anti_45]

Ámen

D.Laci
ui.: Attól függ, kinek mi a "mindenigény". Ez nagyon szubjektív dolog.
Van akinek egy 70/500 akromát is kielégíti minden igényét.

Igazából valahol ezért sincs értelme azon mélázni melyik a legjobb távcső.
Ez pont olyan,mint a gamerek körében az X-box vs PS,konzol vs pc.
Természetesen mérésekkel,számításokkal,tesztekkel lehet ezt-azt igazolni,bizonyítani és ez minden bizonnyal meg is fogja állni a helyét,de az emberek nagy többségét ez nem érdekli.
Nekik az lesz a legjobb,amit meg tud fizetni,ki tud használni,amit elbír,amit elvihet ide-oda,stb...
Őt nem fogják olyan földöntúli dolgok érdekelni,mint amikről itt szó esik.
Mindegy,hogy kaleidoszkóp vagy fényvödör, használja és lelje örömét benne.
Nem kell a kistávcsöves kedvét sem elvenni azzal,hogy addig nem láttál semmit amíg nem néztél át egy 40 centis,hat tagú, szűz lányok combján polírozott,olajréses,argongázzal töltött(vízálló), 3D képes csodán.
Természetesen az utolsó mondatot senki ne vegye személyeskedésnek vagy magára és tudom,hogy nincs olyan távcső amit leírtam.
Még a többi hagyján,de hogy 40 centis! Ugyan már...

Ui: Persze azért tudom én,hogy van kiváló,jó, használhatatlan távcső és és jó ha ezekkel tisztában is vagyunk,csak vérre menő harcokat nincs értelme ezért folytatni.

[gyulaipal]

Egyetértek mindenkivel a "legjobb távcső" témában. Őszintén szólva én is a legtöbb szép dolgot akromátokkal láttam az égen, nem APO-kkal. APO lencse sokszor van itthon készen, tubus is van, de időm sosincs kivinni őket az ég alá. Régen volt időm és akkor egy akromáttal is több szépet láttam az égen egy hónap alatt, mint az azóta eltelt 16 évben összesen. Azért ez is elgondolkodtató ... pont ennek a megváltoztatására épült ez a kis vacak. Remélem "használatilag" is beválik, mert az, hogy optikailag jó, kb. semmit nem ér akkor, ha a tubus a szekrényben porosodik ...

Tegnap írtam a dupla korrektoros MN-ről de azóta még eszembe jutott pár dolog. A dupla korrektoros rendszer előnyei:
- enyhébb görbületek vannak a korrektorokon (talán az egyik csak egész kicsit görbült, majd előásom a terveket és megnézem)
- a rádiuszok ELTÉRÉSEIRE sokkal kevésbé érzékeny a rendszer mint az egytagú korrektor
- a korrektorok sokkal vékonyabb anyagból elkészíthetőek, szerintem összesen a kettőn kevesebb üveganyagot kell lecsiszolni, mint az egytagú korrektoron
- a korrektorok vastagságára sem érzékeny ... ha jól emlékszem.

Magyarul ha valaki nagyon pontos alakú gömbfelületet tud polírozni, de a pontos rádiuszt nem tudja beállítani, akkor 4db "nagyjából eltalált" rádiusszal is jó lesz a dupla korrektoros távcső. Őszintén szólva az amatőr tükörcsiszolókra ez eléggé jellemző (tudtommal) azaz hogy nagyon szép formájú felületet tudnak kanyarintani az üvegbe, de a görbületi sugár pontos mérésére nincs eszközük (itt sokkal kisebb eltérésekről beszélek mint ami mechanikailag mérhető). A sima MN esetén nagyon pontosnak kell lenni a görbületi sugaraknak, az ott élet-halál kérdés (magyarul annak a korrektornak a legyártása annak megy könnyen, aki megszokta, hogy a rádiusz mértékegysége a "színgyűrű" ... és persze ahhoz pontos tesztfelületek kellenek, ami a legritkább esetben van meg a garázsban).

A másik gond, hogy a szimpla korrektoros rendszer a korrektor üveganyagának a vastagságára is érzékeny, aminek az ellenőrzése és beállítása szintén nem megszokott feladat a házi tükörkészítőknek. A dupla korrektoros rendszer nem érzékeny a vastagságokra (és ha valami mellément, a korrektorok távolságának állításával esetleg korrigálható a hiba plusz polírozás nélkül is).

A pontos gömbfelület egyébként a főtükörre is sokkal könnyebben elkészíthető, mint egy paraboloid felület. Ha választanom kellene, hogy egy MN-t építsek házilag vagy egy Newton-t, azonnal az MN-t választanám még úgy is, hogy esetleg a korrektor nem elsőre sikerül tökéletesen (azaz tesztelés után esetleg többször is vissza kell tenni a polírra).

Szerintem az alapján kell eldönteni, hogy egy- vagy kétkorrektoros MN rendszernek áll neki az ember, hogy mely optikai paraméterek kontrollálását tudja megcsinálni BIZTOSAN az építés során. A dupla korrektoros változat minden paraméterre jóval kevésbé érzékeny, de dupla annyi felületet kell elkészíteni és a jusztírozás is talán (?) nehezebb feladat. Ízlés kérdése...

GyP

[mizar]

Tegnap írtam a dupla korrektoros MN-ről de azóta még eszembe jutott pár dolog. A dupla korrektoros rendszer előnyei:

GyP

Köszönöm a válaszokat!
Azért ennyire részletesen nem emlékeztem arra a rendszerre. Az sem rémlett, hogy dupla korrektoros. Valóban, nem a görbület lesz a lényeg, hanem a négy felület. Az F/3 korrigált látómezővel az viszont csábító lehet, de nagyobb méretben, mondjuk 30 cm körül ez elég sok üveg. A tömege nem kevés, lehet egy sima korrektor hatékonyabb.
Valahogy csak eljutunk oda, hogy 20 cm után tükrökben kell/érdemes gondolkodni, vagy egy óriás binokulárban.
Irigylem a kollégát, aki két 160-as GPU APO-ból épített ilyen nagy és szép távcsövet.
Te csiszoltad neki a lencsét, igazi mestermunka a kész tubus. Az ára is csillagászati lett a végére, de ilyen ez a popszakma.
https://www.cloudynights.com/articles/c ... cope-r3059