Még pár dolog, mielőtt elfelejtem (azután egy ideig "csendben" leszek).
1. Nemrég bemértem egy Skywatcher 100/900 ED tubust. Nagyon jó volt a hullámfrontja de egy picit színezett a vörös oldalon (szemre ránézve az interferogramra úgy 0.7 lambda körüli volt a PV vörösben ... de megvan az interferogram, ha valakit érdekel, majd kiértékelem számítógéppel).
2. Nemrég az "internetes időgépen" megnéztem az Astro-Physics Traveler tesztjét és annak 0,5 lambda körüli a PV-je vörösben.
3. Kékben mindkét említett távcső perfekt korrigált.
4. Az előző 3 pont összességéből azt szűrtem le, hogy ha azt az ED-t leszűkíti valaki mondjuk 8-9 centi átmérőre, akkor a színkorrekciója megtévesztésig és mindenhol azonos lesz a Traveler-ével. A hullámfrontja is perfekt. Így tehát az az ED használható lenne "Traveler szimulátornak". Pl. a gyakorlatban ki lehetne próbálni, hogy látszik-e szemmel a Traveler színhibája. Hátha érdekel valakit...
5. Rájöttem (de szerintem azóta sem írtam le) hogy a baba-APO-ban eddig látott színek a defókuszált képben nem felelnek meg az elméletnek (végre volt időm átgondolni a dolgot). Vörös színt kellene látni a fókusz egyik oldalán, a másik oldalon kéket. Ehhez képest kéket és zöldes-sárgát látok. Egy akromátként működő lencsénél ez OK lenne, de itt NEM az. Nagyon nem. Itt valami nem stimmel.
A tippem az volt, hogy valahol van egy akromát a tubusban. Megtaláltam ... duplán. Az okulár az. Egyszerű Plössl, de basszus, abban két akromát van, nem? Mindkettő gyűjtőlencse, tehát "normál akromát" színhibát kellene, hogy produkáljanak ... és azt is teszik ... ránézésre.
Az ötlet az volt, hogy tegyünk be a rendszerbe egy tagot ami ezt kompenzálja. Ehhez egy "negatív akromát" kell elvben ... magyarul egy ED Barlow. Betettem és döbbentem: így már a defókuszált képben sem látok elszíneződést. Ezt még csak most este próbáltam ki, azaz sötétben. Holnap megnézem nappali fényben faágakon is ... de meglepne ha bármi is változna. Persze ez az egész színhiba dolog lényegtelen, de tanmesének jó: ha a rendszerből kiszedünk egy hibát (objektív szinhibája) felszínre kerül egy másik (Barlow az összetett okulárban). Megoldjuk azt is, jön egy harmadik (egyszerű okulár színhibája). Nem tudom, hogy mennyit fogom ezt a kis vackot használni a jövőben, de hogy sok új optikai dolgot tanított nekem, az már biztos.
Egyik nap a kis 5 centis KurzFlint lencsébe is belenéztem nappal és megdöbbentett, hogy milyen szar volt a képe. Nem a lencse a gond, hanem a tubus belső árnyékolása. Amire azt a kis tubust építették, arra nem kellett az árnyékolás, simán feketére festették belül a csövet. Kollimátornak így jó volt, de távcsőnek így nem jó szegény, nappali megfigyelésnél pattog össze-vissza benne a fény. Erről jutott eszembe a refraktorok egyik olyan előnye, ami lényeges szerintem: a belső árnyékolás. A refraktor az egyetlen olyan távcső, amiben egy irányban megy a fény és így csak az egyik oldala van megvilágítva az árnyékoló blendéknek ... viszont az okulár csak a "sötét" oldalukat látja. Ha a távcsövet fényszennyezett helyen használjuk, akkor a belső árnyékolás fontos lehet, mert sötétebb lesz tőle az égi háttér. Átgondolandó, hogy a belső árnyékolás legalább közel ilyen szinten megoldható-e más optikai rendszerekben? Én biztosan csak olyan távcsövet tudok eredményesen használni ami belül jól árnyékolt, mert fényszennyezésből errefelé nincs hiány ...
GyP