APO refraktorok

Lencsés- és tükrös távcsövek
Lovász András
Hozzászólások: 2453
Csatlakozott: 2017.12.08. 16:06

Re: APO refraktorok

Hozzászólás Szerző: Lovász András » 2023.01.07. 06:54

gyulaipal írta:
2023.01.06. 23:56
A távcsőben a diffrakciós minta mérete kizárólag a nyílásviszonytól függ.
Pontosan így van, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy két különböző átmérőjű és azonos nyílásviszonyú optika közül a nagyobb apertúrához nagyobb fókusztávolság és ezzel együtt nagyobb szögnagyítás tartozik. Pl. egy 10 cm-es és egy 50 cm-es egyaránt F/5-ös távcsövet összehasonlítva egy 5 mm-es okulár mindkettőben "D" nagyítást ad, ugyanakkora Airy koronggal. Csakhogy a fél méteresben 5x akkora lesz minden NEM pontszerű objektum (Hold, bolygók, ködök, stb.), ebből adódik a felbontóképességük különbsége.
Az előző összehasonlításomat (254 mm vs. 91 mm) azért hoztam fel, mert AZONOS a szögnagyításuk, azaz a fókusztávolságuk. Tehát mindkettőben azonos nagyságú a Jupiter ugyanazzal az okulárral, viszont különböző az Airy korong mérete. Ha 13,5 mm-es okulárt tennék bele, ezáltal drasztikusan lecsökkene az Airy korong mérete, de ezzel együtt a Jupiter képe is. Ha viszont ugyanakkora nagyítást használok, akkor megnő az Airy korong, ami úgymond "letakarja" az hibákat a kisebb nyílás esetében. Akár a Jupiter képét csökkentem le, akár az Airy korongot növelem, ugyanaz a végeredmény: csökkennek az optikai hibák (mármint a diffrakcióhoz képest).

Máshonnan megközelítve: 10 cm átmérőjű kör alakú felületen SOKKAL könnyebb követni az ideális alakot (pl. Newtonnál a paraboloidot), mint az 50 centi átmérőjű felületen. Ugyanaz a görbületi eltérés az ideális alaktól az optikai felületen nagyobb átmérőnél ollószerűen szétnyílik. Tehát elsősorban nem "technikai" nehézségekre gondoltam, hanem elméletileg is nehezebb nagyobb átmérőben diffrakcióhatároltságot elérni.
15x70 Scopium Nature binokulár
254/1200 Dobson,
eq-platform
kazi
Hozzászólások: 1200
Csatlakozott: 2019.02.23. 13:55

Re: APO refraktorok

Hozzászólás Szerző: kazi » 2023.01.07. 21:57

Lovász András írta:
2023.01.07. 06:54
gyulaipal írta:
2023.01.06. 23:56
A távcsőben a diffrakciós minta mérete kizárólag a nyílásviszonytól függ.
Pontosan így van, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy két különböző átmérőjű és azonos nyílásviszonyú optika közül a nagyobb apertúrához nagyobb fókusztávolság és ezzel együtt nagyobb szögnagyítás tartozik. Pl. egy 10 cm-es és egy 50 cm-es egyaránt F/5-ös távcsövet összehasonlítva egy 5 mm-es okulár mindkettőben "D" nagyítást ad, ugyanakkora Airy koronggal. Csakhogy a fél méteresben 5x akkora lesz minden NEM pontszerű objektum (Hold, bolygók, ködök, stb.), ebből adódik a felbontóképességük különbsége.
Az előző összehasonlításomat (254 mm vs. 91 mm) azért hoztam fel, mert AZONOS a szögnagyításuk, azaz a fókusztávolságuk. Tehát mindkettőben azonos nagyságú a Jupiter ugyanazzal az okulárral, viszont különböző az Airy korong mérete. Ha 13,5 mm-es okulárt tennék bele, ezáltal drasztikusan lecsökkene az Airy korong mérete, de ezzel együtt a Jupiter képe is. Ha viszont ugyanakkora nagyítást használok, akkor megnő az Airy korong...
Ezt egyszer itt egy fórumtarsnak próbáltam elmagyarázni, de nem sikerült. :) De te tök jól leírtad.
Kazinczi Zoltán
Dobson 250/1400(eladó), Celestron Nexstar 6 SE, 120/950 GPU, SW 120/600,12x60 bino
Lovász András
Hozzászólások: 2453
Csatlakozott: 2017.12.08. 16:06

Re: APO refraktorok

Hozzászólás Szerző: Lovász András » 2023.01.08. 13:43

Köszi. Reméltem, hogy érthető.
15x70 Scopium Nature binokulár
254/1200 Dobson,
eq-platform
gyulaipal
Hozzászólások: 178
Csatlakozott: 2012.09.13. 16:06

Re: APO refraktorok

Hozzászólás Szerző: gyulaipal » 2023.01.10. 16:23

Lovász András írta:
2023.01.07. 06:54
... Máshonnan megközelítve: 10 cm átmérőjű kör alakú felületen SOKKAL könnyebb követni az ideális alakot (pl. Newtonnál a paraboloidot), mint az 50 centi átmérőjű felületen. Ugyanaz a görbületi eltérés az ideális alaktól az optikai felületen nagyobb átmérőnél ollószerűen szétnyílik. Tehát elsősorban nem "technikai" nehézségekre gondoltam, hanem elméletileg is nehezebb nagyobb átmérőben diffrakcióhatároltságot elérni.
Az teljesen igaz, hogy ugyanaz a görbületi eltérés nagyobb optika esetén "ollószerűen szétnyílik", ezzel nincs értelme vitatkozni. De az is tény, hogy pl. adott görbületi eltérést egy nagyobb felületen könnyebb vizsgálni. Pl. egy mechanikus rádiusz-mérés ugyanannyival érzékenyebb, ha nagyobb felületen mérünk, tehát a nagyobb optika esetén a teszt is érzékenyebbé válik. Ha egy tesztfelülethez képest nézett interferenciával tesztelünk egy felületet, akkor a mérési hiba a fény hullámhosszában mérve lesz mindig ugyanannyi (pl. plusz-mínusz 1 interferencia-gyűrű) tehát nagyobb felületen drasztikusan érzékenyebb a mérés. De az is tény, hogy valóban nehezebb a nagyobb felületet pontos rádiuszra polírozni.

A nagyobb lencsék esetén én azt látom fő problémának, hogy a nagyobb üveg vastagabb is, ezért (már csak statisztikailag is) nagyobb inhomogenitásokra számíthatunk az üveganyagban. Szerencsére a mai üvegtechnológia mellett ez már ritkán okoz valódi problémát, de ettől még a nagyobb üveg könnyebben deformálódik polírozáskor, stb.

Magyarul alapvetően egyetértek, csak picit módosított indoklással.

GyP
gyulaipal
Hozzászólások: 178
Csatlakozott: 2012.09.13. 16:06

Re: APO refraktorok

Hozzászólás Szerző: gyulaipal » 2023.02.21. 13:27

Ha már ilyen jól pörög a téma, én is írok. :-)

Történelmi pillanat: a minap először láttam Vénuszt a kis APO-val. Persze relatíve alacsonyan volt a bolygó, meg remegett is a levegő ... de azért mégis csak Vénusz volt.

A kép borzalmas volt, frissen volt kitéve a távcső a meleg szobából, a lencse pereme sokkal hidegebb volt, így brutál alulkorrigáltnak (vagy inkább peremkopottnak) látszott és durván asztigmatikusnak is (a levegő hőmérséklet szerint berétegződött a meleg tubusban). Megvártam volna én becsülettel a kis tubus (meg a lencse) lehűlését, de akkor a Vénusz már alulról szagolgatta volna a látóhatárt, tehát nem volt idő várakozásra. Gyenge volt a kép, de ez nem érdekelt, én a színhibát akartam látni. Az viszont kellemes meglepetés volt: nem fürdött a bolygó hatalmas színes aurában. Azt már eddig is tudtam, hogy a kis lencse elfogadhatóan korrigált kéktől vörösig, de a Vénusz fényében sok a rövidebb hullámhossz (remélem nem beszélek marhaságokat) és ugye igen fényes is ... szóval (állítólag) ha ezen az "ojjektumon" egy refraktor jól teljesít (színkorrekcióilag) akkor már nincs sok "félnivalója" az éjszakai égtől sem. Remélem mások tapasztalatai is hasonlóak. A lényeg, hogy a légköri diszperziót nagyon szépen mutatta a kis APO lencse, viszont a bolygó jobb- és bal oldalán nem láttam (érdemi mennyiségű) színhibát ... feltéve, hogy pontosan a fókuszban néztem a képet. A defókuszálás hatására viszont a megszokottnál feltűnőbben jelent meg a színhiba, szóval valamit mégis csak "tud" ez a bolygó ... de egyelőre úgy tűnik, hogy ilyen kicsi átmérő mellett még egy ilyen borzalmasan fényerős triplet lencse is elfogadhatóan használható a nézegetésére.

Ma hamarabb kiteszem majd a kis csövet, hűljön le rendesen a lencse. A bolygóról mindeképpen élesebb képet alkot majd a rendesen kihűlt üveg, emiatt még előjöhet egy kis színhiba (pl. még nagyobb nagyítással, a múltkor csak 90x-est használtam) de én már akkor sem leszek szomorú. Láttam már az égen pár objektumot a kis lencsével és még sosem okozott csalódást. Igazából mondhatjhuk, hogy már csak a Jupiter látványa kedvéért is megérte volna megépíteni ezt a kis tubust. Sok másik távcsővel láttam már ezt a bolygót, volt köztük pár igen komoly refraktor (nagyobbak és kisebbek) is, de teljes meglepetésemre ezzel sem látom rosszabbnak a képet. Lehet, hogy ennek csak 90% a polikromatikus Strehl-je (ami a triplet APO-k mezőnyében nem túl acélos) de a pici átmérő miatt a seeing sokkal kevésbé zavarja, mint egy nagyobb lencsét, így nem annyival gyengébb a kép, mint amire az átmérő alapján számítunk. De persze a 9 centi az annyi és nem több, ezen nem lehet változtatni. A Szaturnusz is szép vele, de a színei nem igazán jönnek elő ilyen kicsi átmérő mellett. A Mars is jól nézett ki vele, szép részletek jöttek, de egy nagyobb lencse nyilván többet mutatott volna. Csak hát egy nagyobb refraktornak nem 34 centi a szállítási hossza ... :-)

Ennél rosszabb sose legyen...

GyP
Avatar
Anti_45
Hozzászólások: 1179
Csatlakozott: 2021.07.08. 17:58

Re: APO refraktorok

Hozzászólás Szerző: Anti_45 » 2023.02.21. 20:44

Jó volt olvasni a beszámolódat,Pali!
Öröm,hogy ilyen jól sikerült és elégedett vagy vele. Szerintem sokan(köztük én is :) ) azok lennének.
Kicsi, hordozható,fényerős tubus,de mindazok hibái nélkül.
De hát nem is meglepő; mégiscsak egy triplet APO és nem egy mezei,kéttagú akromát.
Sok derült eget hozzá!
Kiss Antal
195/1200T , 130/865T , 130/650T , 60/700L , 50/500L , 50/200L ED
10x50 ED binokulár
Alt-az (Dobson?) zsámoly ; Skytee 2 alt-az mechanika
Stabi Micro mecha ; TMS Eq platform
woody
Hozzászólások: 40
Csatlakozott: 2021.12.30. 21:21

Re: APO refraktorok

Hozzászólás Szerző: woody » 2023.03.05. 18:25

Sziasztok!
Kérnék egy kis segítséget. A 72/420-as EDm alatt mist egy Avant van, ami igen rezgő, és érzékeny. Szeretnék egy stabilabbat, amit kb 100000 ft körül tudok venni használtan. Szerintetek melyik lenne jobb, stabilabb egy acél lábas AZ5 vagy egy ALU lábas EQ3? Asztro fotózás a nagyon távlati cél, most inkább rezgés mentes vizuáis lenne a cél.
Köszönöm előre is a segítségeket.
Üdv. Attila
Avatar
szoja
Hozzászólások: 162
Csatlakozott: 2018.04.10. 19:48

Re: APO refraktorok

Hozzászólás Szerző: szoja » 2023.03.05. 20:15

woody írta:
2023.03.05. 18:25
Sziasztok!
Kérnék egy kis segítséget. A 72/420-as EDm alatt mist egy Avant van, ami igen rezgő, és érzékeny. Szeretnék egy stabilabbat, amit kb 100000 ft körül tudok venni használtan. Szerintetek melyik lenne jobb, stabilabb egy acél lábas AZ5 vagy egy ALU lábas EQ3? Asztro fotózás a nagyon távlati cél, most inkább rezgés mentes vizuáis lenne a cél.
Köszönöm előre is a segítségeket.
Üdv. Attila
Én az acél lábas AZ-ra szavazok. Ennél hosszabb tubus is stabil rajta és egyszerűbb vele a gyors kiteelpülés is.
Fehér Tamás
Explore Scientific 102/714 CF APO
Olympus DPS-I 10x50
vgabriel
Hozzászólások: 129
Csatlakozott: 2015.01.03. 12:51

Re: APO refraktorok

Hozzászólás Szerző: vgabriel » 2023.03.05. 21:46

woody írta:
2023.03.05. 18:25
Sziasztok!
Kérnék egy kis segítséget. A 72/420-as EDm alatt mist egy Avant van, ami igen rezgő, és érzékeny. Szeretnék egy stabilabbat, amit kb 100000 ft körül tudok venni használtan. Szerintetek melyik lenne jobb, stabilabb egy acél lábas AZ5 vagy egy ALU lábas EQ3? Asztro fotózás a nagyon távlati cél, most inkább rezgés mentes vizuáis lenne a cél.
Köszönöm előre is a segítségeket.
Üdv. Attila
Acél lábas EQ3 ha tényleg fotóznál vele akármikor is. Az AZ-t akkor el kell adni ha fejlődnél később. Használtan is találni. Alu felejtős.
150/750 N ~ 127/1500 MC ~ 80/910 L
20x80 Celestron B ~ 10x50 Scopium B
Engem nem zavar a sötétség, csak legyen világos!
Avatar
Csillagos Pisti
Hozzászólások: 1639
Csatlakozott: 2010.03.17. 20:43

Re: APO refraktorok

Hozzászólás Szerző: Csillagos Pisti » 2023.03.06. 01:37

szoja írta:
2023.03.05. 20:15
woody írta:
2023.03.05. 18:25
Sziasztok!
Kérnék egy kis segítséget. A 72/420-as EDm alatt mist egy Avant van, ami igen rezgő, és érzékeny. Szeretnék egy stabilabbat, amit kb 100000 ft körül tudok venni használtan. Szerintetek melyik lenne jobb, stabilabb egy acél lábas AZ5 vagy egy ALU lábas EQ3? Asztro fotózás a nagyon távlati cél, most inkább rezgés mentes vizuáis lenne a cél.
Köszönöm előre is a segítségeket.
Üdv. Attila
Én az acél lábas AZ-ra szavazok. Ennél hosszabb tubus is stabil rajta és egyszerűbb vele a gyors kiteelpülés is.

Ezt csak megerősíteni tudom. Nagyon jól használható az AZ5 nevű szerkezet. Még 250x nagyításon is, ha jó az állvány alatta.
Földvári István Zoltán
10x50 & 20x60 Tento, 70/500mm refr, 80/900mm refr, 127/1500mm MC + AZ5.
https://csillagokutjan.blogspot.com/
https://holdfenyarnyek.wordpress.com/
https://youtube.com/channel/UCTypZPog53vuLGwIzn7503Q
Válasz küldése

Vissza: “Távcsövek”