Csillagváros.Hu

.

Csak annyit fűznék hozzá , hogy részemről az "érted haragszom , nem ellened" a mottó . Itt egy hatalmas szellemi tudás , de triviális aknákra fut . Kis vállalkozás a nagy nevekkel szemben és igenis csak a legyártott lencsék jegyzőkönyvének és a velük készült képek közlésének van értelme az önreklámhoz . Minden egyes darabbal megcsinálva és a honlap galériájába téve , hogy minden érdeklődő láthassa . ( akár egy standard cső egyszerre készült kontrolképével párban , ami utal az ég minőségére ) .

Az a baj, hogy ezek az alapanyagok (üvegek) nagyon drágák. Ahhoz, hogy egy kisvállalkozás kész távcsöveket készítsen, nagyon sok tőkére lenne szükség. Ugyanis nemcsak minőség, hanem MENNYISÉG is kell ahhoz, hogy valaki befusson. Így lett híres Stradivari, de a Yamaha is. Nagy tételben vásárolva az alapanyagok is olcsóbbak.
Vagy marad a másik verzió, azaz egyesével teljesíteni a megrendeléseket. De attól még valóban érdemes lenne kedvcsináló asztrofotókat - főleg bolygókról - feltenni a weboldalra, amelyek az elkészült távcsövekkel készültek. A vásárlót nem biztos, hogy az optika rejtelmeinek mély bugyrai és a Strehl-ek érdeklik, hanem a látvány. Bár az is igaz, hogy a fotókat ma már nagyon könnyű manipulálni...
Szóval nehéz okosságot mondani.

Lovász András írta: ↑

2022.02.10. 17:19

Az a baj, hogy ezek az alapanyagok (üvegek) nagyon drágák. Ahhoz, hogy egy kisvállalkozás kész távcsöveket készítsen, nagyon sok tőkére lenne szükség. Ugyanis nemcsak minőség, hanem MENNYISÉG is kell ahhoz, hogy valaki befusson. Így lett híres Stradivari, de a Yamaha is. Nagy tételben vásárolva az alapanyagok is olcsóbbak.
Vagy marad a másik verzió, azaz egyesével teljesíteni a megrendeléseket. De attól még valóban érdemes lenne kedvcsináló asztrofotókat - főleg bolygókról - feltenni a weboldalra, amelyek az elkészült távcsövekkel készültek. A vásárlót nem biztos, hogy az optika rejtelmeinek mély bugyrai és a Strehl-ek érdeklik, hanem a látvány. Bár az is igaz, hogy a fotókat ma már nagyon könnyű manipulálni...
Szóval nehéz okosságot mondani.

Ezért gondolom, hogy a Zoli által vázolt út vezet a hitelesség felé.
Az elkészült lencsék mellé tanúsítványt adni.
Ott nincs utólagos manipulációs lehetőség.
A gyártónak önmaga számára is egyfajta kontroll lehetne.

D.Laci

Ehhez csak annyit, hogy az en 200-as APO-mat is kimerte, bemerte, szetmerte ....
Aztan azzal adta ide, hogy perfekt a kepe a Jupiteren.
Milyen papirt akartok? A gyartoet? Vicc.
Hagyjuk mar ezt az egeszet! Tudjuk mivel van a problema.
De mar en unom, komolyan mondom.

cbo írta: ↑

2022.02.10. 19:11

Ehhez csak annyit, hogy az en 200-as APO-mat is kimerte, bemerte, szetmerte ....
Aztan azzal adta ide, hogy perfekt a kepe a Jupiteren.
Milyen papirt akartok? A gyartoet? Vicc.
Hagyjuk mar ezt az egeszet! Tudjuk mivel van a problema.
De mar en unom, komolyan mondom.

Ezért írtam az ég alatti gyártói tesztet asztrofotóval dokumentálva , egy standard kontrolltávcsővel egyszerre készített képekkel . Ott kibukik ha nem jó .

gyulaipal írta: ↑

2022.02.10. 11:05

A tükör esetén viszont SOHA nem megy át fény a tükör üveganyagán, tehát a belső feszültségek rejtve maradnak a gyártás/tesztelés/mérés során.

Soha nem jutott még ez így konkrétan az eszembe, tehát most én is tanultam valamit. A lencse és a tükör között a fentiek értelmében az is különbség, hogy a lencse állandó hőmérsékleten is megbízhatóan tesztelhető (Istennek hála, ha nem így lenne, feladnám a dolgot azonnal) míg a tükör esetén a változó hőmérséklet is előhozhat olyan hibát, amit a laborban lehetetlen volt felfedezni (hiszen azt csak a változó hőmérséklet hozza elő).

A tükör gyártásakor a megoldás az lenne, hogy a tükrök gyártója első körben síkra polírozza a korong két oldalát és megnézi polarizált fényben, hogy nincs-e feszültség az üvegben. Gondolom a komoly gyártók ezt csinálják ... de az olcsó tükrök esetében ez a plusz munka nyilván nem fér bele a költségkeretbe. Azért remélem ezek esetén sem tipikus az ilyen hiba.

GyP

Nem értem ezt most. Polarizált fénynél nagyon jól látszanak a feszültségek egy tükör alapanyagában is még a gyártás megkezdése előtt. Síknak sem kell lennie. Én legalább is ezt tapasztaltam. Másrészt a ma beszerezhető olcsó tükör alapanyagok is gyakorlatilag feszültség mentesek. A probléma szerintem ma már nem létezik. Régen, amikor sörös üvegekből próbálkoztak korongokat önteni, elhiszem, hogy volt ilyen. De ne ragadjunk itt le. Gagyi üvegből ne gyártsunk tükröt, ahogy lencsét sem. Ezt szerintem nem fair felróni a tükör hátrányának.

vgyurma írta: ↑

2022.02.10. 22:34

... a ma beszerezhető olcsó tükör alapanyagok is gyakorlatilag feszültség mentesek. A probléma szerintem ma már nem létezik. Régen, amikor sörös üvegekből próbálkoztak korongokat önteni, elhiszem, hogy volt ilyen. De ne ragadjunk itt le. Gagyi üvegből ne gyártsunk tükröt, ahogy lencsét sem. Ezt szerintem nem fair felróni a tükör hátrányának.

Nem is a tükrök általános hátrányának róttuk ezt fel, hanem konkrétan a gagyi anyagból készült, olcsó tükrök hátrányának. Az egész beszélgetés abból indult, hogy valakinek 93%-ra volt bemérve a tükre de az ég alatt 60%-ot hozott, mert feszültségek voltak az üveganyagban. A szövegkörnyezetből én azt gondoltam, hogy ez egy pár éves eset, nem valami Kulin Gyurka bácsi korabeli tükörről beszélünk ... de ha félreértettem valamit, akkor bocsánat!

Egyébként nekem nem hogy semmi bajom nincs a tükrökkel, de pont hogy egyre inkább jár az agyam azon, hogy valami nagy dög Makszutov-Newton jellegű távcsövet kellene építeni "Életem Főműszerének". Megmondom miért...

A múltkor azt mondtam, hogy egy Makszutov-Newton nem lehet tökéletesen kómakorrigált egyetlen korrektor lemezzel (kivéve ha messzebb tesszük a korrektor lemezt, mint a fókuszpont helye, de akkor meg hogyan rögzítjük hozzá a korrektorhoz a segédtükröt?). Nos, ez a probléma azóta megoldódott. A sokszor említett weblapot olvasgattam, amikor megragadt a szemem egy elejtett megjegyzésen: a problémát mások is felismerték és ők úgy oldották meg, hogy PICIT aszférikussá tették a főtükröt. Nekem ez nem jutott eszembe, mert amikor még MN-ek tervezésével foglalkoztam, akkor "görcsösen" ragaszkodtam ahhoz az alapfeltételhez, hogy minden felület gömb legyen (hiszen pont ezért lehet ezeket jó minőségben legyártani sorozatban). Azóta kicsit másképp látom a dolgokat: ha csak EGYETLEN példány megépítése a cél, akkor lényegtelen probléma, hogy egy enyhe aszférikusságot kell simogatni a főtükörbe, hiszen ha saját magának épít az ember távcsövet, akkor nincs határidő, a hobby-val eltöltött munkaórák ingyen vannak, stb. A korrektor legyártása igen hasonló feladat egy lencse egyik tagjának a legyártásához ... szóval nem lehetetlen, hogy a végén valami 23 centi körüli MN lesz az otthon levő összehajtott refraktor tubusából. Persze nagyon pici kitakarással, bolygózásra kihegyezve, esetleg Barlow lencsével a segédtükör előtt (hogy még kisebb lehessen a kitakarás). Meglátjuk...

A megigért "vörös színezés" magyarázat a következő post-ban lesz.

GyP

A szövegkörnyezetből én azt gondoltam, hogy ez egy pár éves eset, nem valami Kulin Gyurka bácsi korabeli tükörről beszélünk ... de ha félreértettem valamit, akkor bocsánat!

Nem értetted félre, ez egy néhány éves tükör. 40 mm vastag, ami nem előny, de gondolom az öntést trehánykodták el.

szóval nem lehetetlen, hogy a végén valami 23 centi körüli MN lesz az otthon levő összehajtott refraktor tubusából. Persze nagyon pici kitakarással, bolygózásra kihegyezve, esetleg Barlow lencsével a segédtükör előtt (hogy még kisebb lehessen a kitakarás). Meglátjuk...

Szerintem van pár dolog, amit mérlegelni érdemes:

Ha a barlow a segéd előtt lenne, akkor nagyobbnak kell lennie, mint a segéd. Lehet, hogy a kollimációt is megnehezítené...

Egy zárt tubus lassabban hűl le. A korrekciós lemez előtt/mögött termikus gradiens lép fel. Tavaly nyáron együtt észleltünk egy kedves refraktor-tulajdonos fórumtárssal. Ő úgy kezdi az észlelést, hogy objektívvel lefelé fordítja a tubust és megnyitja a kihuzatot, ezzel megszabadítva a meleg levegőtől a tubus belsejét. Azt mondja, így sokkal jobb a kép. Talán megerősít, ha "erre jár".

Én az F/4,7-es tubusom központi kitakarását 23%-ról 15-re tudnám levinni alacsony építésű fókuszírozóval. 2 tükörcsiszoló amatőrcsillagász (ontják a prémium tükröket) véleményét kikértem erről és egymástól függetlenül lebeszéltek róla mondván, hogy ebben a tartományban aligha látnám a különbséget (pl. 33%-ot 25-re ÉRDEMESEBB levinni). Ellenben elveszítené a távcső az univerzalitását, ugyanis nem tudnék pl. kómakorrektort használni a backfocus miatt, ezáltal le kellene mondanom a kis nagyítások esztétikájáról.
Ami még ide tartozik és érdekes lehet, az az ADC. 57 mm a backfocus-a.
Ha választanom kéne, hogy hogyan kapnék jobb képet a bolygókról: "mérsékelt" kitakarással, de korrigálva a légköri diszperziót, vagy "kis" kitakarással ÉS nélkülözve az ADC-t, akkor habozás nélkül az előbbi mellett döntenék. Még nincs ADC-m, de nálam tapasztaltabbak mondják, hogy jobb seeing esetén aranyat ér.
Amúgy F/6 esetén 12%, F/7-nél 10% körülire módosul a legkisebb központi kitakarás lehetősége barlow nélkül. Manapság már precízen meg lehet csinálni egy tubust úgy, hogy összecsukható legyen és kinyitva ne kelljen kollimálgatni. Ha fontos a helytakarékosság...

Első körben ilyesmik jutottak eszembe...