mizar írta: ↑2019.08.24. 13:18
Véleményem szerint innentől marketingfogás is az interferogram. Ha kikapcsoljuk, magas a Strehl, a tükör eladható.
Ha bekapcsoljuk alacsony az érték, a tükör a kutyának sem kell.
Mérés kellene be-és kikapcsolt állapotban (kóma és asti.) 45 fokkal elforgatva átlagolva, és központi kitakarás nélkül.
Ha a nagy átlag 0,9 vagy jobb, akkor az a tükör már nem rossz.
(Hiszen egy mérés az nem mérés.) 
Marketingfogásnak azért nem nevezném az interferogramot, de az valóban nagyon fontos, hogy ki és hogyan végzi el. Ráadásul minél nagyobb az ellenőrzött optika átmérője, annál nehezebb megbízhatóan elvégezni. (Pali házában pl. az is torzítja az eredményt egy 500-as tükörnél, ha mérés közben elmegy egy tehervonat a házától kb. 500m-re lévő síneken...)
Az "egy mérés nem mérés" szlogenemet (amit egy régi egyetemi tanáromtól plagizálok folyamatosan már vagy közel negyven éve, de szerintem ő is mástól hallotta
) valóban, komolyan is gondolom, ráadásul megvannak az elméleti alapjai is. Főleg akkor, ha Gyulai Palival közös méréseinkre gondolok vissza, amikor is ugyanazt az 500-as tükröt többször egymás után mérve néha akár 5-10%-os eltérésű eredmények is születtek - a legnagyobb gondosság mellett is.
Tehát a csillagteszt mindenképp a legjobb "gyakorlati" módszer, még akkor is, ha a légkör bezavar (én is beszélgettem erről Palival). Talán egy földfelszíni műcsillagos megoldás a leghasználhatóbb (csak nem a legnagyobb nyári déli hőségben, amikor még a pincében is kavarog a levegő...), de a műcsillag legyen minimum 300-400 méterre.
Palinak pedig azért jobb (vagy "praktikusabb") az interferométeres felület-teszt, mert ott azt is látja, hogy konkrétan hol kell még dörzsölni a felületet. Egy csillagteszten ez nehezebben látható.
MDA
