Refraktorokról - általában

Lencsés- és tükrös távcsövek
mizar
Hozzászólások: 2669
Csatlakozott: 2010.08.25. 21:25

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: mizar » 2021.01.27. 18:42

Végh Zoli írta:
2021.01.27. 18:28



Isten igazából én nem blendézgetnék a helyedben ill. vennék külön rövid fókuszú okulárt Holdazni , mert annak az árából már lényegében vehetsz egy 90/1200-as tubust , ami pont arra való .
A magam részéről csak egyet tudok érteni ezzel a megállapítással.
Most hirdetnek egy prémium Vixent, az gondolom hozza amit kell.
https://www.tavcso-mikroszkop.hu/bazar/ ... 1611470891
Avatar
AtiCelestron5091
Hozzászólások: 217
Csatlakozott: 2020.06.16. 18:42

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: AtiCelestron5091 » 2021.07.24. 20:59

Üdv mindenkinek. Egy kérdéssel jöttem. Olvastam korábban egy távcsőtesztet, 102/600 és 102/660-as távcsövekről és a cikk végén ha jól értelmeztem , az író azt írta hogy a két lencse közötti távolság csökkentésével javítható a színi hibája a távcsőnek. Nembiztos hogy jól értelmeztem és nem is értek ehhez. Viszont felmerült bennem ezzel kapcsolatban egy kérdés:
Van egy régi kék tubusos 120/1000-es SW refraktorom, melyet h-alfa távcsőként használok egy Lunt etalonnal. A kérdésem az lenne, hogy a lencsék valamilyen módosításával javítható lehet a leképezése ezen a 656.28nm-en?
Mozdonyos
Hozzászólások: 1630
Csatlakozott: 2015.08.23. 21:31

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: Mozdonyos » 2021.08.14. 20:39

Tapasztalt amcsi kollega (Ed Thing)írja.
Explore Scientific ED127 (Hoya FCD-01),és
a jó optikájú Orion XT-8 dobsontávcsöve:
"De jó minőségű 5 "refraktor 8" newtoni ellen? Azt hiszem, ezt magamnak kell látnom. A kettős klaszter, az M31 és a Pleaides esetében a képek fényerejében alig vagy egyáltalán nem találtam különbséget a két hatókör között. Ugyanezt tapasztaltam a súlyzónál, a gyűrűnél és a halvány, széles NGC 7789 fürtnél is a Cass -ban. Nem csak ez, de a refraktor minden esetben élesebb volt, és jobb volt a kontrasztja. Az alacsony felületi fényességű objektumokon, mint például az M33, azt gondoltam, hogy az ED127 -en keresztül jobb a kilátás. Az egyik kedvenc félig homályos őszi objektumom az NGC7331 Pegazusban. Úgy néz ki, mint egy miniatűr M31. Ha nagy Dobja van, ez az a galaxis, amelyből ki kell ugrani, amikor Stephan kvintettjét keresi. Ismét alig láttam semmi különbséget a kép fényerejében az ED127 és az XT8 között. Tetszett a kilátás mindkét területen, elég ahhoz, hogy egy időre abbahagytam a tesztek futtatását, és csak csodáltam a kilátásokat. Ezután kipróbáltam az M74 -et. Ezt a tárgyat utálod minden tavaszi Messier Maraton elején. Olyan, mint az M33, de rosszabb - kisebb, halványabb, még kisebb felületi fényerővel. A hatókörök között oda -vissza haladva először az ED127 -ben jelent meg. Ez egy kis folt, amely mozog, amikor megérinti a csövet. Alig ott. Az ED127 valóban megtanított látni az XT8 -ban. Kettős csillagoknál az ED127 nyert, ahogy elvárnád. Alacsony teljesítményre mutattam a hatóköröket a Gamma Andromeda -n, azzal a szándékkal, hogy kicserélem a szemlencséket a nagyobb teljesítmény érdekében. De ... még a 35X -nél is megtört a páros (egy apró, apró fekete hely közöttük) az ED127 -ben. Szép! Az XT8 nem tudta kezelni ezt a bravúrt; a csillagok nem voltak elég szorosak 35X -nél, hogy lássák a felosztást, és nagyobb nagyításra kellett mennem, hogy lássam. Ugyanez igaz Eta Cassra is. És ne feledje, ha valaha lehetősége nyílik arra, hogy végignézze, az XT8 -asom jó. Ez a gyűjteményem leggyakrabban használt hatóköre, és elég jó, hogy összehasonlító eszközként használom sokkal drágább távcsövekhez".
mizar
Hozzászólások: 2669
Csatlakozott: 2010.08.25. 21:25

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: mizar » 2021.08.14. 21:26

Magam is azt gondolom, hogy 20 cm átmérőig versenyképes egy kisebb jó APO.
Jobban ki lehet használni a lehetőségeit, ha nem opció egy nagy, 40-60 cm Dobson.
A mély ég megfigyelés onnan kezdve az igazi, ha valakinek sötét ege is van hozzá.
Mozdonyos
Hozzászólások: 1630
Csatlakozott: 2015.08.23. 21:31

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: Mozdonyos » 2021.08.15. 00:31

mizar írta:
2021.08.14. 21:26
Magam is azt gondolom, hogy 20 cm átmérőig versenyképes egy kisebb jó APO.
Jobban ki lehet használni a lehetőségeit, ha nem opció egy nagy, 40-60 cm Dobson.
A mély ég megfigyelés onnan kezdve az igazi, ha valakinek sötét ege is van hozzá.
Ennek örülök.
Avatar
gyuri17
Hozzászólások: 1285
Csatlakozott: 2018.01.02. 20:17

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: gyuri17 » 2021.08.15. 09:04

Nem igazán tudom kezelni ezt a beszámolót: "alig láttam külömbséget, 35x nagyításon nem bontotta a kettőst" stb. Azon felül ha a két aperatúrából a nagyobb javára nem mutatkoznak fizikai jelentőségű előnyök, az csak egyre enged következtetni, hogy az az XT8 mégsem az igazi. Az a refraktor biztos jó, de ha majd kétszerte nagyobb távcső az elmondása szerint alig, vagy nem mutat külömbséget, az nem valami jó; itt gondolok a tükrök rétegeire, a rendszer pontosságára.
Gyuricza István
mizar
Hozzászólások: 2669
Csatlakozott: 2010.08.25. 21:25

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: mizar » 2021.08.15. 10:19

Valóban, több összetevője lehet ennek is.
Elsősorban a látvány esztétikailag lehet jobb egyesek számára egy kiváló apokromátban.
Ezt magam is megfigyeltem amikor erre lehetőség volt.
Egy 20 centis Newton nem a távcsövek királya, több okból sem.
Ezek elsősorban termikus problémák, valamint több optikai hiba is lehet, és mechanikai.
Ezek összeadódhatnak, és tapasztalatom szerint össze is adódnak.
Itt van mindjárt az, amivel senki sem tud mit kezdeni.
Vegyünk egy 20 cm-es főtükör minőségét F/6 fényerővel, tömeggyártásban. (mint az XT8)
Legyen mondjuk a minősége 0,95, és akkor szerintem nagyon optimista voltam.
A segédtükör ha eléri tömeggyártásban a 0,92 értéket, akkor szintén optimista voltam.
Ezek együttesen 0,87 strehl produkálnak, ami éppen átcsúszik a limiten.
Ehhez ha jön egy pici kollimációs hiba, akkor a rendszer már az alatt van.
A kitakarást, bevonatokat turbulenciát még elő sem vettem, mint korlátozó tényezőt.
Egy apokromát, ha jól el van készítve, simán döngeti az elméleti max. közeli értékeket.
A látott kép esztétikumára ez minden bizonnyal hatással van.
Egyedül fénygyűjtésben lesz jobb a 20 cm átmérő, természetesen van olyan eset, amikor ez rengeteget számít.
És vannak valóban extrém módon jól sikerült Newton távcsövek, amik megfelelő körülmények között csodákra képesek. :D
Az XT8 minden bizonnyal nem az.

Véleményem szerint Józsi, ha vesz egy 120-as kiváló apokromátot, nem fogja megbánni, hogy nem egy 20 cm-es newtont vett. Rengeteg bosszúságtól kímélheti meg magát, és befektetésnek sem utolsó. Az ár-érték arány az már másik kérdés.

Ha a tegnap esti eget nézem, akkor a távcső ki és becipelése, fel és leszerelése a mechanikára egy erőgyakorlat volt észlelési élmény nélkül. Ismét a kisebb átmérő hozott több lehetőséget, és ez egyre gyakoribb. Két napig nem volt közvilágítás, sötétbe borult a város , hihetetlen élmény volt a hét elején. Az egyik napon egészen jó volt az ég. De meg sem közelítette azt, amit a namíbiai egekről mesélnek.
Avatar
gyuri17
Hozzászólások: 1285
Csatlakozott: 2018.01.02. 20:17

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: gyuri17 » 2021.08.15. 10:54

Magam is birtokolok egy 72/420 ED kis refraktort, és tényleg lebilincselő képe van. Ahogy említed Sándor; mindennek a kulcsa, "ha jó el van készítve". Az is igaz, hogy nyílván releváns összehasonlítani a bolti dolgokat, mint sem egy házilag elkészített extrém jó Newtont, mert gyakorlatban még sem az kapható, és ebből kifolyólag más is tapasztalható. Szóval, számomra inkább csak sajnálatos, hogy egy ekkora távcső, már egy 127mm aperatúrával csak átlag alatti minőséget mutathat... Segény Sir Isaac Newton forog a sírjába, hogy egy fizikai előnnyel rendelkező, két felületes rendszer, már csak ennyit tud.
Gyuricza István
Avatar
vgyurma
Hozzászólások: 302
Csatlakozott: 2010.10.22. 11:40

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: vgyurma » 2021.08.15. 11:11

Nekem még nem volt ED lencsés refraktorom. Eddig azt gondoltam volna, hogy 120-as átmérő környékén nem lehet lényegesen könnyebb a refraktorok tubusa, mint egy 200-as Newtonnak.
Viszont ha igazságosak akarunk lenni a Newton rendszerrel - hogy ne forogjon Newton a sírjában -, prémium optikák beszerzésére is van lehetőség és a segédtükör méretét is lehet optimalizálni. Árban még mindig messze az APO ára alatt lenne a cucc.
Erősen kétlem, hogy egy jól megépített Newtont nagyon maga mögé tudna utasítani egy ennyivel kisebb átmérőjű APO.
Varga György

6,5x32 binokulár, 50/200 ED, 80/260 akromát, 160/660 Newton, 245/720 Newton, 300/1200 Newton
mizar
Hozzászólások: 2669
Csatlakozott: 2010.08.25. 21:25

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: mizar » 2021.08.15. 11:33

vgyurma írta:
2021.08.15. 11:11

Erősen kétlem, hogy egy jól megépített Newtont nagyon maga mögé tudna utasítani egy ennyivel kisebb átmérőjű APO.
Ezt konkrét megfigyeléseknél lehet csak látni. Van, amikor igen,és van amikor nem.
Bátorliget, kb. 7 vagy 8 éve. A Mars egy 120-as SW ED-ben csodálatos volt, a Newtonokban (sok jó Newton volt ott) pedig átlagos.
De a Fátyol-köd egy 32-es Naglerben a 200-as Newtonban volt csodás.
Ezt egy nyári táborban is meg lehetett figyelni minden éven Tarjánban.
A mi egünkön a nagy apokromátok többször adnak szebb képet minden objektumról,
mint a 20 centis Newtonok. Az utóbbiakban átlagban több a fény az biztos.
Nem tudom, nekem tetszett Laci 150-es SW apokromátja képalkotás terén.
Viszont nem könnyű darab és természetesen nem olcsó.
Mindebből az derül ki, hogy nincs univerzális távcső, és egy igazán jó Newton az egyik legjobb (vagy a legjobb) megoldás, ha kevés pénzből akarunk jó távcsövet akár kis, akár nagy méretben.
Válasz küldése

Vissza: “Távcsövek”