Ha ezt hallotta Newton odafentről, lehet elmorzsolt egy könnycseppet a büszkeségtől
Refraktorokról - általában
Re: Refraktorokról - általában
Varga György
6,5x32 binokulár, 50/200 ED, 80/260 akromát, 160/660 Newton, 245/720 Newton, 300/1200 Newton
6,5x32 binokulár, 50/200 ED, 80/260 akromát, 160/660 Newton, 245/720 Newton, 300/1200 Newton
Re: Refraktorokról - általában
Ha már így összejöttünk, mi a véleményetek egy olyan tesztről, ahol műszertípusból a legjobb példányokat hasonlítanánk össze, úgy, hogy csak a rendszertől várható legjobb képalkotás a kritérium. Vagy is, itt csak a tipus által nyújtott minőség a fontos, nem hogy mi kapható, és az mit nyújthat. Hajlandó lennék a jelen készülő tükröm (128/780-as) beáldozni egy ilyen teszthez,(jövőre Tarjánba) mivel ez a méret itthon is megtalálható APO, akromát, és makszutovban is. Gyakorlatilag csak a nyílásviszony ami nem koncentrálható F7 körül.
Gyuricza István
Re: Refraktorokról - általában
Természetesen csak ebben a formában lenne értelme összehasonlítani távcsőtípusokat. És ami azt illeti, szerintem az azonos fényerő is fontos lenne. Nyilván egy Makszutov-Cassegrain kilóg ebből a szempontból. De egy APO és egy Newton közötti különbséget lehetne így demonstrálni.gyuri17 írta: ↑2021.08.15. 14:13Ha már így összejöttünk, mi a véleményetek egy olyan tesztről, ahol műszertípusból a legjobb példányokat hasonlítanánk össze, úgy, hogy csak a rendszertől várható legjobb képalkotás a kritérium. Vagy is, itt csak a tipus által nyújtott minőség a fontos, nem hogy mi kapható, és az mit nyújthat. Hajlandó lennék a jelen készülő tükröm (128/780-as) beáldozni egy ilyen teszthez,(jövőre Tarjánba) mivel ez a méret itthon is megtalálható APO, akromát, és makszutovban is. Gyakorlatilag csak a nyílásviszony ami nem koncentrálható F7 körül.
Konkrétan a távcső mely tulajdonságait gondoltad figyelembe venni?
Varga György
6,5x32 binokulár, 50/200 ED, 80/260 akromát, 160/660 Newton, 245/720 Newton, 300/1200 Newton
6,5x32 binokulár, 50/200 ED, 80/260 akromát, 160/660 Newton, 245/720 Newton, 300/1200 Newton
Re: Refraktorokról - általában
Ez miért lényeges??
A 100X nagyítás mindegyiken 100X nagyítás. Nyilván nem azonos okulárral, de lehetne azonos, vagy közel azonos típusú az okulár. Ebben a kategóriában egy 110/860-as Mizar is versenyképes lehet.
A kritérium ez volt amit István írt.
" Vagy is, itt csak a tipus által nyújtott minőség a fontos,"
Re: Refraktorokról - általában
Leírtad magad is. Nem különböző, vagy közel azonos okulárok összehasonlítása most a cél. Egy okulárral kellene elvégezni a tesztet.mizar írta: ↑2021.08.15. 15:50Ez miért lényeges??
A 100X nagyítás mindegyiken 100X nagyítás. Nyilván nem azonos okulárral, de lehetne azonos, vagy közel azonos típusú az okulár. Ebben a kategóriában egy 110/860-as Mizar is versenyképes lehet.
A kritérium ez volt amit István írt.
" Vagy is, itt csak a tipus által nyújtott minőség a fontos,"
Varga György
6,5x32 binokulár, 50/200 ED, 80/260 akromát, 160/660 Newton, 245/720 Newton, 300/1200 Newton
6,5x32 binokulár, 50/200 ED, 80/260 akromát, 160/660 Newton, 245/720 Newton, 300/1200 Newton
Re: Refraktorokról - általában
Szerintem az eltérő fókuszok miatt, max más fókuszű ortho kell. Nyilván egy darab okulárral nem tesztelhetünk végig minden típusú rendszert, pedig itt ez lenne a lényeg. Orthoból sokan rendelkeznek kielégítően széles választékkal, vagy lehet plössl is. Én azt gondolom, ami e-köré az aperatúra, fókuszarány köré begyűjthető típus, azt mindenképp érdemes lenne tesztelni. Fényerősebb optika ne legyen F6-nál, mert ott más tőrvényességi tényező is beleszólhat a képalkotásba. Szóval, ezért lehet inkább Makszutov, Cassegrain és bármilyen más rendszer is bevonni, mert azok az arányok már jól működnek ezekkel az oklikkal, és a legtöbb objektum belefér 50fokos mezőbe.
Gyuricza István
-
- Hozzászólások: 2453
- Csatlakozott: 2017.12.08. 16:06
Re: Refraktorokról - általában
Még egy érv a refraktor mellett szól: egy jó bevonatokkal rendelkező lencserendszernek dielektrikus zenittükörrel közel 30%-kal jobb a fényáteresztő képessége, mint egy sima alubevonatos, központi kitakarással rendelkező tükrös rendszernek. És ez a különbség azonos kilépő pupilla mellett bizony látható! Ha növeljük az átmérőt, a legnagyobb, még használható kilépő pupillát úgysem növelhetjük, ezért muszáj a nagyítást is növelni. Akkor meg már ugye nem biztos, hogy belefér a LM-be. Ezért nagy kiterjedésű mélyég(!) objektumokhoz egy 7-10 centis lencsés a nyerő! Természetesen nem kell APO-nak lennie, egy tisztességes akromát is megteszi ebben az alacsony nagyítás tartományban.
A bolygó viszont más kérdés. Pl. egy ED akromát már D nagyítás alatt is zavaróan színez (legalábbis számomra). Egy APO megvásárlásához viszont vastag pénztárca/ bankszámla kell, ami számomra irreális.
Egy 30 centis, erre a célra optimalizált Newtont viszont nehéz túlszárnyalni, erre már van pár tanúm...
Vicces, hogy ennyire "széllel szemben" megyek: mélyégre akromát, bolygóra Newton...
A bolygó viszont más kérdés. Pl. egy ED akromát már D nagyítás alatt is zavaróan színez (legalábbis számomra). Egy APO megvásárlásához viszont vastag pénztárca/ bankszámla kell, ami számomra irreális.
Egy 30 centis, erre a célra optimalizált Newtont viszont nehéz túlszárnyalni, erre már van pár tanúm...
Vicces, hogy ennyire "széllel szemben" megyek: mélyégre akromát, bolygóra Newton...
15x70 Scopium Nature binokulár
254/1200 Dobson,
eq-platform
254/1200 Dobson,
eq-platform
Re: Refraktorokról - általában
Tükrös távcsövek is léteznek igen magas visszaverésű bevonatokkal és lencsésekhez is használnak gyengébb zenittükröket. Emiatt nem gondolom, hogy ez tekinthető előnynek egy lencsés javára. Egyszerűen ez már egy másik kérdés. Ha valaki pénzt áldoz a dielektrikus zenittükörre, akkor miért ne kérhetne a tükrökre is jobb bevonatot? Tudtommal hazánkban, a meglehetősen baráti áron gőzölt felületek is elérik a 90% visszaverést. A 30% különbséget túlzónak tartom.Lovász András írta: ↑2021.08.17. 13:08Még egy érv a refraktor mellett szól: egy jó bevonatokkal rendelkező lencserendszernek dielektrikus zenittükörrel közel 30%-kal jobb a fényáteresztő képessége, mint egy sima alubevonatos, központi kitakarással rendelkező tükrös rendszernek.
És még mindig csak arról van szó, hogy azonos átmérő... Holott a gyakorlatban pusztán objektívátmérő alapján szerintem nincs sok értelme hasonlítgatni rendszereket. Én legalább is nem úgy választok távcsövet, hogy x átmérőjű legyen és akkor abból az igényeimhez mérten a legtöbbet tudót kérem, hanem egy adott észlelési területhez és egyéb igényeimhez keresek gazdaságos megoldást.
Nem vagyok a refraktorok ellensége, nekem is vannak lencsés távcsöveim, 10 cm alatti átmérőkben. Értelmetlen is lenne ekkorában egy tükrös távcső.
Sőt, azt is el tudom képzelni, ha egy árban lenne két ugyanakkora objektívátmérőjű jobbféle refraktor és reflektor, a lencséset választanám - kb. 15 centi átmérőig. E fölött már egy jó leképezésű refraktor nehéz és hosszú, még egy tükrös sokkal kezelhetőbb marad a kedvezőbb megvalósítható nyílásviszony miatt.
Varga György
6,5x32 binokulár, 50/200 ED, 80/260 akromát, 160/660 Newton, 245/720 Newton, 300/1200 Newton
6,5x32 binokulár, 50/200 ED, 80/260 akromát, 160/660 Newton, 245/720 Newton, 300/1200 Newton
-
- Hozzászólások: 2453
- Csatlakozott: 2017.12.08. 16:06
Re: Refraktorokról - általában
Azért közelítettem meg ebből a nézőpontból a dolgot, mivel tudtommal nem gőzöl senki ma Magyarországon 96-97%-os bevonatot a tükrökre. A dielektrikus zenittükröt viszont bármelyik távcsőboltban leemelhetjük a polcról, azaz elérhető.vgyurma írta: ↑2021.08.17. 14:34Tükrös távcsövek is léteznek igen magas visszaverésű bevonatokkal és lencsésekhez is használnak gyengébb zenittükröket. Emiatt nem gondolom, hogy ez tekinthető előnynek egy lencsés javára. Egyszerűen ez már egy másik kérdés. Ha valaki pénzt áldoz a dielektrikus zenittükörre, akkor miért ne kérhetne a tükrökre is jobb bevonatot? Tudtommal hazánkban, a meglehetősen baráti áron gőzölt felületek is elérik a 90% visszaverést. A 30% különbséget túlzónak tartom...Lovász András írta: ↑2021.08.17. 13:08Még egy érv a refraktor mellett szól: egy jó bevonatokkal rendelkező lencserendszernek dielektrikus zenittükörrel közel 30%-kal jobb a fényáteresztő képessége, mint egy sima alubevonatos, központi kitakarással rendelkező tükrös rendszernek.
Amúgy ha a főtükrön és a segéden is 90%-os bevonat van, akkor a kettő együtt 81%-ot tud. Ha hozzávesszük a központi kitakarást is, ami jellemzően a gyári csövekben kissé túlméretezett, akkor könnyen 25% fölé csusszan a fényveszteség.
Nemrég néztem egy ED refraktorba és láttam a különbséget, világosabb volt a kép.
Teljesen egyetértek Veled, én is a gazdaságos megoldást keresem mindig. Ezért nálam szóba sem kerülhet egy APO, mint megvásárolandó optikai eszköz...
15x70 Scopium Nature binokulár
254/1200 Dobson,
eq-platform
254/1200 Dobson,
eq-platform