A bélyegét még értem,de mit takar az immerziós olaj?
Továbbá abból mennyit és milyen módon kell felvinni?
A bélyegét még értem,de mit takar az immerziós olaj?
Szia Pali!gyulaipal írta: ↑2021.12.07. 12:58- A másik lehetőség, hogy a polírozás után összerakjuk a lencsét és bemérjük interferométerrel, több hullámhosszon. Összehasonlítjuk a különböző színekben kapott eredményeket, majd (számítógépes szimulációval) kitaláljuk, hogy mit kell módosítani ahhoz, hogy a színkorrekció perfekt legyen (adott hibahatáron belül). Ezután a lencse megy vissza a polírba, hogy behangoljuk a színkorrekciót. Ehhez nem kell szerszámot gyártani, kis gyártási volumen esetén is működő módszer ... de ezt megcsinálni idő és macera.
GyP
Igen, biztosan gyári. Van nálam egy 60 mm-es akromát is és annak szintén ugyanolyan a távtartója.gyulaipal írta: ↑2021.12.07. 21:38Hej,
igen, lehet. Több problémát is okozhat.
- az áttetsző anyag nem optimális, mert szórt fényt juttat az okulárba. De ez a hatás nem nagy, a szórt fény zöme a tubus blendéit találja el. De hát nem is értem a dolgot... drágább a fekete műanyag? Egyáltalán miért áttetsző az a gyűrű? Biztosan gyári?
GyP
Vigyázz! A rés vastagsága tervezett és a változtatása a színi korrekciót módósítja a gömbi korrekcióval. Ez azért van így, mert a gyűjtőlencse zónái máshova kerül a szórólencsén, mint ahova tervezték. Nem mindegy, hogy egyes zónákra tervezett áthaladó fény mennyit halad az eltérő anyagú és vastagságú üvegben és hol. Az olaj légréses lencsék esetében nem járható, mert eltérnek a görbületek; a tagok egymásra helyezésével a koncetrikus interferenciagyűrűk árulkodók. Továbbá, az olaj egy antireflex rétegen a működési hatás fordítotját eredményezi! A hézagoló meg egyszerűen csak azért nem fekete, mert hát az embe milyen? Többen kötnének abba bele, hogy árnyékot vet, vagy éppen a gyűrűs hézagolásnál leblendéz. Így ezekkel megoldásokkal, (szimplán pszichológiai megfontolás) inkább a pozitív megitélés segítik
Nem olajoztam még semmit(bár a kerékpáromra már ráférne) és nem is feltett szándékom.gyuri17 írta: ↑2021.12.08. 09:41Vigyázz! A rés vastagsága tervezett és a változtatása a színi korrekciót módósítja a gömbi korrekcióval. Ez azért van így, mert a gyűjtőlencse zónái máshova kerül a szórólencsén, mint ahova tervezték. Nem mindegy, hogy egyes zónákra tervezett áthaladó fény mennyit halad az eltérő anyagú és vastagságú üvegben és hol. Az olaj légréses lencsék esetében nem járható, mert eltérnek a görbületek; a tagok egymásra helyezésével a koncetrikus interferenciagyűrűk árulkodók. Továbbá, az olaj egy antireflex rétegen a működési hatás fordítotját eredményezi! A hézagoló meg egyszerűen csak azért nem fekete, mert hát az embe milyen? Többen kötnének abba bele, hogy árnyékot vet, vagy éppen a gyűrűs hézagolásnál leblendéz. Így ezekkel megoldásokkal, (szimplán pszichológiai megfontolás) inkább a pozitív megitélés segítik
Éppen arra akartam rávilágítani az idézett bejegyzésemben, hogy AZONOS kilépő pupilla mellett egy lencsének jobb a fényhasznosítása, mint egy kitakarással büntetett tükörnek. Ezért (is) jobb egy lencse kontrasztja, mint egy tüköré. DE ha a nagyítást növeljük, miközben az átmérőt nem, akkor a kilépő pupilla szűkül ugyebár. Ez valóban csökkenti a szemünk optikai hiányosságait, azonban ne felejtsük el, hogy ezáltal a fény is fogy! A fényszegény kép pedig kontrasztszegény is egyben.gyulaipal írta: ↑2021.12.07. 16:00...A kisebb refraktorok lehet, hogy azért adnak szép képet a bolygókról, mert kicsi fizikai átmérő mellett képesek produkálni az éles és kontrasztos képet, amit (a kisebb kilépő pupilla által) komolyabb minőségromlás nélkül át is tudnak juttatni a szemünk bénácska biológiai lencséjén?...Lovász András írta: ↑2021.08.17. 13:08Még egy érv a refraktor mellett szól ... a legnagyobb, még használható kilépő pupillát úgysem növelhetjük, ezért muszáj a nagyítást is növelni...
Nem igazán. Pedig mindent elkövettem amit mondtál.gyuri17 írta: ↑2021.12.08. 10:38Ezeknek a hézagolóknak a felülete nem több arányaiba mint egy leszorítókarom a tükrön. Fényelhajlást okoz, de a szóródásból eredő rontó hatás ezekről a felületekről nagyon csekély mértékben jut az okulárba. Elsődlegesen azért, mert mint egy diffúzor, nagy szőgekben szór. Ebból kifolyólag, csak azt érzékelhetnéd ami a fókuszra juthat ebből; de mivel már a teljes felülethez mérten néhány %-k az öszfelületük, és abból is csak kis %-a tart a fókusz irányába, így szinte észrevehetetlen marad. Kicserélheted fekete szigetelőszalagra, de 100%-ra mondom, semi külömbséget sem fogsz látni! Ezek a hézagolók, - még ha átlátszó is lenne- akkor sem felelhet meg egy lencse optika felületének, így képalkotásra alkalmatlan, csak diffuzorként működhet.
Sikerült kijavítani a lencsét Anti?
András, még annyival megtoldanám a tükrösök elönyét, hogy ahol a lencség végtérnek, ott kezdődnek a tükrös távcsövek! Mi a lényeg? Még tükröknél könnyen emelünk 5-10cm-t az átmérőn 150mm-től felfelé, addig egy lencsés esetében (80-150mm-ig), aránytalanúl nagy problémák mutatkoznak: mechanikaila, optikailag, üveg tömege, tisztasága, a tubus hossza, az egész műszer költsége akkor, hogy a gyakorlatban a legtöbb ember számára már nem opció. 150mm átmérőtől, hogy kétszeres felbontást néhány alkalommal kihasználjuk, egy 300/3000-es triplet elég nagy kihívást jelentene... Látható, hogy nem csak optikai határai lennének, de bőven van fizikai és anyagi is! 100mm-ig, mint utazó kis mindenes műszer, vagy mint egy jó bolygózó ED-akromát, bőven megálja a helyét, hisz még megfizethető, nagy mechanikát nem kíván és relatíve könnyű.Lovász András írta: ↑2021.12.08. 10:38gyulaipal írta: ↑2021.12.07. 16:00...A kisebb refraktorok lehet, hogy azért adnak szép képet a bolygókról, mert kicsi fizikai átmérő mellett képesek produkálni az éles és kontrasztos képet, amit (a kisebb kilépő pupilla által) komolyabb minőségromlás nélkül át is tudnak juttatni a szemünk bénácska biológiai lencséjén?...Lovász András írta: ↑2021.08.17. 13:08Még egy érv a refraktor mellett szól ... a legnagyobb, még használható kilépő pupillát úgysem növelhetjük, ezért muszáj a nagyítást is növelni...
Tehát BOLYGÓKHOZ IS kell az átmérő, ami ha jó minőséggel párosul, akkor a több fény nagyobb kontrasztot ad - és persze nagyobb felbontást.
30 centisnél nagyobb távcsővel sajnos még nem volt dolgom, de azt bizton állíthatom, hogy konkrétan egy ekkora, minőségi optikával (nem csak a felületi pontosságot értem alatta, hanem a termikus problémák megoldását is) megáldott távcső hazai körülmények között is mindhárom területen (fénymennyiség, kontraszt, felbontás) előnyben van egy 10-15 centishez képest. Az történetesen egy Newton volt, de ez most mellékes. (Ugyan nem bolygó, de jó példa: Delta Cygni kísérője. A 9 cm simán bontja, de abban a nagyítástartományban, ahol ez megtörténik, a halvány társ alig-alig látszik.)