mizar írta: ↑2021.12.08. 22:51
cbo írta: ↑2021.12.08. 22:48
Akkor hogyan fordulhat elő, hogy olajban összekoccan középen két lencse? Az ugyanis nem ezred mm-es hiba !
Bocs, hogy beleszólok.
Az előbb feltett olajos akromát monokróm fényben van fotózva, látható, hogy az sem ér össze, mert nincs Newton gyűrű.
Az olajozott akromát esetén az F2 üvegből készült tag törésmutatója jelentősen eltér az olajétól, így ott több fényvisszaverődés keletkezik, mint a BK7 tag esetén (az közel van az olaj törésmutatójához). Magyarul az egyik felületről többszörös mennyiségű fény verődik vissza, így az interferenciában a sötét csíkok nem teljes kioltást, csak enyhe fénycsökkenést eredményeznek. Szerintem lehetséges, hogy ott vannak azok a Newton gyűrűk, csak olyan gyenge a kontrasztjuk, hogy nem látszanak a képen.
Az első képen látszik, hogy a középső Newton gyűrű milyen kicsi, az a két felület vagy száz gyűrűre van egymástól húrmagasságban. Négy gyűrű kb. egy ezredmilliméter (mondjuk 500nm a fény hullámhossza, de ezt a plusz utat a két felület között az oda-vissza úton teszi meg a fény, tehát a két sötét gyűrűnél nézve ennek a fele, azaz 250nm a távolság-különbség a felületek között). Száz gyűrű tehát kb. 25 ezredmilliméter, azaz egy negyvened milliméter. Ez azért már nem kevés távolság, szerintem ebből az akromátból egy idő után kifolyik a felület széléről az olaj. Ha nem, akkor az azért van, mert az olaj mindkét üveg anyagát nedvesíti, azaz mindkét felülethez vonzzák az olajat a kapilláris erők.
Mindenesetre ha egy légrésesre tervezett lencse jobb képet ad olajjal a tagok között, akkor az nem túl tökéletesen lett legyártva.
Ja, nem tudom, hogy észrevette-e bárki, de én a minap szembesültem vele, hogy Rohr úr nyugdíjba ment (már vagy 2 éve) és így befejezte az optikák bemérését. Ami fura, hogy letörölte az internetről az összes régebbi mérését (vagy talán valamennyi pénzért lehet megnézni őket?). Ez nagyon sajnálatos, mert maguk a mérések hasznosak voltak (a kiértékelésükről meg már úgysincs értelme beszélni, de ahogy láttam (és amennyire a Google fordítóval értettem) más is próbálta meggyőzni őt az általa kiszámított RC index értelmetlenségéről az apo lencsék bemérésekor, de az a kolléga sem járt több sikerrel, mint én). Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy leszedte a méréseit, mert annak ellenére, hogy a kiértékelési módszereivel voltak problémák, a méréseinek (és ezen keresztül a személyének) a történelmi szerepe szerintem vitathatatlan. Ő mutatta meg a következő generációnak, hogy az optikai mérés nem varázslat, hogy otthon is lehet építeni interferométert, illetve az általa használt interferométer típus sem lenne jelen annyi helyen manapság ha ő nem népszerűsíti azt. Az ő példája egyébként nekem személyesen is komoly motivációt adott a kezdetekben, szóval én nagyon nem értek egyet a méréseinek a letörlésével, ez kb. olyan, mint ha kitörölte volna magát a történelemből. Sajnálom a dolgot ... de hát ezzel már kb. semmit nem tehetünk.
Nincsenek meg valakinek véletlenül Rohr úr mérési lementve számítógépen? Kiválaszthatnánk egy mérést és megmutatnám, hogy hogyan kellett volna korrekt módon kiértékelni a méréseket ... szerintem hasznos lenne. Vagy majd csinálok egy szimulációt, amin összehasonlítható, hogy a Rohr úr által mért RC paraméter mekkora részt vállal egy kiválasztott lencse polikromatikus Strehl értékének a rontásában (a szférokromatizmushoz képest). Ezt az összehasonlítást csak tegnap találtam ki, de nagyon tanulságos lesz megnézni ezt egy akromátra meg egy APO-ra. Látszik majd, hogy miért jó az RC indek akromátokra és miért NEM működik APO esetén...
GyP
