Refraktorokról - általában
Re: Refraktorokról - általában
Sanyi ez jó teszt volt! Hiteles amit leírsz, mert 80/900-as lencsével ugyan ezt műveltem. Annó én ledörgöltem az antireflexios réteget a ragasztandó részekről, mert ragasztáskor megnőtt a reflexió. Látványban, az Airy korong az ami feltűnően nagyok, így ezeknél a méreteknél látható, a 8-as formát mutató szorosabb kettősök képe. Viszont örülhetsz, mert a Jupiter melletti kis holdak, legalább mindig korongok lesznek ezzel a mérettel.
Gyuricza István
Re: Refraktorokról - általában
Azt azért érdemes megemlíteni, hogy nem árt, ha a zenittükör jó minőségű. Nagyon tudom dicsérni a Lacerta zenittükröt, amióta megvan ki sem veszem a kihuzatból észlelés közben.
Re: Refraktorokról - általában
Jók a Lacerták valóban... Egyet el is köszörültem segédnek. Aztán miután olyan jól sikerült és használtam a magasabb reflexió érdekében, egy tesztelés folyamán, átfordítá közben a kizuhanó főtükör szétcsapta... De elmondhatom, hogy valóban jó sík volt.
Gyuricza István
Re: Refraktorokról - általában
Lenne egy kérdésem:
Ha egy refraktorban zenittükörrel használunk komolyabb súlyú végelemeket, hogyan lehet kiegyensúlyozni a tubust?
Nálam a 2"-es zenittükör mellett van még egy 1 kg súlyú okulár, meg egy nagydarab 2"-es szűrőváltó - szóval több kilónyi súly, ami nem esik egybe a távcső tengelyével. Emiatt ha vizszintesen ki van egyensúlyozva a tubus, akkor magasabb állásszögeknél már elbillen - illetve fordítva.
Van erre valami sztenderd módszer? Vagy ilyen kis különbségek nem számítanak a kiegyensúlyozásnál?
Én most arra gondoltam, hogy teszek egy mágnescsíkot a prizmasínre, és egy kisebb vas súlyt fogok tologatni rajta, attól függően, hogy merrefelé áll a cső. Vagy ez már túlzás?
Ha egy refraktorban zenittükörrel használunk komolyabb súlyú végelemeket, hogyan lehet kiegyensúlyozni a tubust?
Nálam a 2"-es zenittükör mellett van még egy 1 kg súlyú okulár, meg egy nagydarab 2"-es szűrőváltó - szóval több kilónyi súly, ami nem esik egybe a távcső tengelyével. Emiatt ha vizszintesen ki van egyensúlyozva a tubus, akkor magasabb állásszögeknél már elbillen - illetve fordítva.
Van erre valami sztenderd módszer? Vagy ilyen kis különbségek nem számítanak a kiegyensúlyozásnál?
Én most arra gondoltam, hogy teszek egy mágnescsíkot a prizmasínre, és egy kisebb vas súlyt fogok tologatni rajta, attól függően, hogy merrefelé áll a cső. Vagy ez már túlzás?
Üdv:
Ankalimon
(Füzessy Tamás)
Az elmélet elméletileg megegyezik a gyakorlattal.
Ankalimon
(Füzessy Tamás)
Az elmélet elméletileg megegyezik a gyakorlattal.
Re: Refraktorokról - általában
Tamás, szerimtem a harmatsapkát is érdemesebb nehezebb anyagból elkészíteni, és a maradék eltérésre elég lehet egy kis balanszer súly...
Gyuricza István
Re: Refraktorokról - általában
ok, de a harmatsapka körszimmetrikus a távcső középvonalára nézve. A problémát nem egyszerűen az jelenti, hogy a távcső végén plusz súly van, hanem, hogy ez a súly jelentősen asszimetrikusan, eltolva helyezkedik el a távcső tengelyéhez képest, ezért ahogy mozog a tubus, a tömegközéppont vándorol. (Talán legegyszerűbben úgy tudom leírni a problémát: ha függőlegesre állítasz egy ilyen komolyabb asszimetrikus szerelvényeket tartalmazó tubust, akkor azt asszimetrikus ellensúlyok nélkül biztosan nem tudod kiegyensúlyozni függőleges helyzetben. A függőlegestől eltérő helyzetekben meg lehet találni az egyensúlyt a tubus mozgatásával, de az meg minden állásszögnél kicsit más lesz.)
Üdv:
Ankalimon
(Füzessy Tamás)
Az elmélet elméletileg megegyezik a gyakorlattal.
Ankalimon
(Füzessy Tamás)
Az elmélet elméletileg megegyezik a gyakorlattal.
Re: Refraktorokról - általában
Itt más miatt (is) billen, de hasonló probléma és így oldották meg:Ankalimon írta: ↑2020.07.29. 23:18ok, de a harmatsapka körszimmetrikus a távcső középvonalára nézve. A problémát nem egyszerűen az jelenti, hogy a távcső végén plusz súly van, hanem, hogy ez a súly jelentősen asszimetrikusan, eltolva helyezkedik el a távcső tengelyéhez képest, ezért ahogy mozog a tubus, a tömegközéppont vándorol. (Talán legegyszerűbben úgy tudom leírni a problémát: ha függőlegesre állítasz egy ilyen komolyabb asszimetrikus szerelvényeket tartalmazó tubust, akkor azt asszimetrikus ellensúlyok nélkül biztosan nem tudod kiegyensúlyozni függőleges helyzetben. A függőlegestől eltérő helyzetekben meg lehet találni az egyensúlyt a tubus mozgatásával, de az meg minden állásszögnél kicsit más lesz.)
Én nem szeretem az ellensúlyt. AZ-4-en használtam a 120/600-at pont az omegonoddal, ott is előjött ez a probléma, de nem volt olyan vészes, hogy ilyeneken gondolkodjak.
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Kazinczi Zoltán
Dobson 250/1400(eladó), Celestron Nexstar 6 SE, 120/950 GPU, SW 120/600,12x60 bino
Dobson 250/1400(eladó), Celestron Nexstar 6 SE, 120/950 GPU, SW 120/600,12x60 bino
Re: Refraktorokról - általában
Ez egy jó megoldás lehetne, de az a gond, hogy nálam az azimutális állvány miatt a tubusra oldalról illeszkedik a prizmasin - vagyis arra nem tudok ilyen kiegészítő tengelyt tenni. Esetleg meg lehet próbálni a tubusgyűrűre felapplikálni egy kisebb tengelyt egy kis súllyal.
De egy érzékeny goto mechanikát nem rongál meg egy ilyen kiegyensúlyozatlanság? (A mechanika kézikönyve nagyon sujkolja, hogy "tökéletesen" kell kiegyensúlyozi a rendszert, különben gyorsabban fognak kopni a mechanikai alkatrészek...)
Üdv:
Ankalimon
(Füzessy Tamás)
Az elmélet elméletileg megegyezik a gyakorlattal.
Ankalimon
(Füzessy Tamás)
Az elmélet elméletileg megegyezik a gyakorlattal.
Re: Refraktorokról - általában
Minden statikai nyomatékot a forgástengelyre kell redukálni, és ott kell, hogy előjeles összegük nullát adjon.
A gondot az okozza, hogy a távcső nem minden alkatrésze esik ugyanazon, a forgástengelyen átmenő egyenesre, s ezért a gravitációs erű függőleges irányú vetületének a hosszai (azaz a gravitációs nyomatékok sugarai) a műszer mozgatása közben nem egyformán változnak.
De ez is tökéletesen kiegyensúlyozható úgy, hogy a teljes rendszer tömegközéppontjából induló, a forgástengelyen átmenő tengelyre helyeznek el ugyanakkora, de ellentétes irányú nyomatékot eredményező ellensúlyt. Ez kiválóan látszik az alább bemásolt SW képen (bár a kéttagú objektív meglehetősen könnyűnek tűnik; talán műanyagból van...??? ).
MDA
A gondot az okozza, hogy a távcső nem minden alkatrésze esik ugyanazon, a forgástengelyen átmenő egyenesre, s ezért a gravitációs erű függőleges irányú vetületének a hosszai (azaz a gravitációs nyomatékok sugarai) a műszer mozgatása közben nem egyformán változnak.
De ez is tökéletesen kiegyensúlyozható úgy, hogy a teljes rendszer tömegközéppontjából induló, a forgástengelyen átmenő tengelyre helyeznek el ugyanakkora, de ellentétes irányú nyomatékot eredményező ellensúlyt. Ez kiválóan látszik az alább bemásolt SW képen (bár a kéttagú objektív meglehetősen könnyűnek tűnik; talán műanyagból van...??? ).
MDA
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
A hozzászólást 2 alkalommal szerkesztették, utoljára Attila 2020.07.30. 00:56-kor.
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Re: Refraktorokról - általában
Ez attól függ.
Egy rugó-feszítésű csiga-hajtóművel szerelt ("holtjáték-mentes") távcsövet valóban minél pontosabban ki kell egyensúlyozni, de egy fix csapágyas hajtóművet TILOS!!! Ez utóbbi esetében kötelező némi holtjátékot biztosítani, és a rendszert kissé félre kell terhelni.
A blogomban erről (is) részletesen írtam.
MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...