Mutasd a távcsövedet/távcsöveidet !

[gyuri17]

Igen, ez ugyan az a modell mint a GSO.

[mudlee]

Igen, ez ugyan az a modell mint a GSO.

Szuper, de melyik az a hat csavar, amit emlitesz? Illetve ha mar itt tartunk, te miert adtad el vegul, mi volt vele a bajod? Tudsz barmi tanacsot adni, mire figyeljek/vigyazzak/stb?

Koszonom!

[Anti_45]

Sziasztok!
Tegnap ill. tegnapelőtt este ki tudtam próbálni a kis SW 102-t.
Az első tapasztalataim meglehetősen pozitívak. Ami elsőre meglepő volt - pedig tudtam - és nagyon tetszett az a hatalmas látómező. A 32mm- Badeer plössl okulár tettem be először és megkerestem az Orion ködöt. Ennek az okulárnak csak 52° a látómezője,de még így is amikor belenéztem azt hittem,hogy rossz az irány és nincs ott.
Pedig ott volt az,csak én nem ehhez vagyok szokva. Ott ült szépen a látómező közepén és körülötte még annyi de annyi minden,hogy nem hittem a szememnek. Fenomenális volt,pedig még nincs szűrőm és a zenittükör is csak 1,25",noname.
Természetesen a többi okuláromat is kipróbáltam-ami nem sok-,18,10,6mm BCO és 7mm Skypanorama.
Nagyon szép volt a kép mindegyikkel. A látómező szélén persze már van elhúzás,a csillagok nem feltétlenül pontszerűek,de kit érdekel?
Csináltam csillagtesztet is(nem is én lennék,ha nem ),de mivel a legkisebb okulárommal is csak 83x a nagyítás,így nem csak azzal néztem,hanem a 10mm-es BCO+Lacerta 2x teleextenderrel is,hogy meglegyen az 1D nagyítás.Tudom,így nem az igazi,de abból kell főzni ami van.
- Egyébként ,András kérésére majd írok a Lacerta-ról is(sokkal jobb mint a barlow).
Tehát: az elfókuszált képek teljesen szabályosak és meglehetősen egyformák. Nem tökéletes-bár messze nem vagyok szakértő-,de eddig ez a legjobb amit láttam.
A Szíriusz még 166x nagyításon is fókuszban, szép korongszerű volt. Persze a környezete már rendesen lila,de hát na...
De milyen bolygón? A Jupiter-Szaturnusz párost esélytelen volt elkapnom,mire ki tudok pakolni addigra már sehol sincsenek.
Akkor irány a Hold! Gyönyörű. A kép végig kontrasztos maradt,még a távcsőhöz mért nagy nagyításon is.
És hogy színezett e? Természetesen igen,ahogy a nagykönyvben meg van írva: a bolygó pereme körül végig ott volt a határozott lila-sárga haló.
Hogy zavart e vagy érdekel? Nem! Erre számítottam és nem is bolygózni vettem.
Viszont a színezés csak a bolygón érhető tetten,máshol nincs.
Ami szokatlan: egy hosszú refraktorhoz képest,nagyon rövid a fényút és nagyon pontosan kell fókuszálni.
Itt nincs tűrés, mint egy f11 refraktornál;egy pozíció van amikor éles a kép,nincs tól-ig. Ez a távcső nagyon igényelné és megérdemelné a kétsebességes fókuszírozót.
Ami aprócska negatívum,de orvosolható: szét kell ma szednem a fókuszírozót és kitakarítani. A ragacsos,kínai zsír nagyon megnehezíti az amúgy sem egyszerű fókuszálást. Borszatóan fogja, rendesen hallani a zsír cuppogását.
Szét kell szednem,le kell róla takarítanom és a helyére teflonos lítium zsírt kenni.
Terveim között még szerepel egy 2"-es, dielektrikus zenittükör beszerzése.
Hát, nagyjából ennyi: örülök,hogy megvettem,nem bántam meg és nagyon tetszik.

[gyuri17]

Igen, ez ugyan az a modell mint a GSO.

Szuper, de melyik az a hat csavar, amit emlitesz? Illetve ha mar itt tartunk, te miert adtad el vegul, mi volt vele a bajod? Tudsz barmi tanacsot adni, mire figyeljek/vigyazzak/stb?

Koszonom!

A fókuszer talapzatán az az a 6fényes csavar (3 feszítő 3 rögzítő) , és a segéd 3 csavarja. Ezekkel kell összehoznod, hogy minden koncetrikus legyen. Magam is így csináltam, de tényleg nehezebb mint egy Newton.... Pláne, hogy a főoptika f3-as nyílásviszonyú és mindkét tükör 1-tengelyes felületek.

Nem akarom rossz véleménnyel illetni ezt a tábcsövet, hisz magyon jó kivitelezett távcső és optikailag is jó. Sajna a képalkotás gyengesége a rendszer sajátosságából fakad, amit a kitakarás drámai hatása okoz. Ebben az időben volt egy saját építésű 160/1100-as Newton távcsövem, és így volt lehetőségem összehasonlítani a GSO cassegrain tubusával. Alapból az én GSO-példányomat kb. L8-ra becsültem, és szép, szabályos difrakciós képet mutatott, de a Marson feltünően lágy volt a képe és színtelen. De ettől, az árért még mindig egy jó távcső, még ha nem is a legjobb!

[Lovász András]

...Egyébként ,András kérésére majd írok a Lacerta-ról is(sokkal jobb mint a barlow)...

Örülök, hogy a távcső beváltotta a hozzáfűzött reményeidet!

Megírhatnád a barlow-os témában a tapasztalataidat a teleextender és a barlow lencse közötti különbségekről.
Engem nagyon érdekel, de gondolom mást is.
Hiánypótló lenne!

[Ankalimon]

Kollimációt zenittükör és minden egyéb plusz optikai elem nélkül tessenek nézni!

Én azt tapasztaltam, hogy ez az elméleti szabály a gyakorlatban nem mindig működik. Ha a konfiguráció állandó része egy zenittükör vagy egy szűrőváltó, akkor érdemes azzal együtt kollimálni, mert amikor ezeket befogjuk a távcső okulárkihuzatába, akkor az kisebb-nagyobb elmozdulást okoz az okulár optikai tengelyében is. (Nálam ezt különösen a fókuszváltó produkálja.)
Persze ebben az esetben tudomásul kell venni, hogy a kollimáció csak addig jó, amíg ezt a közbülső elemet nem mozdítjuk meg.

[Lovász András]

Péter figyelmeztetése a kompromisszummentes kollimációra vonatkozik. Értem ezalatt azt, hogy nem elég a végpontjaikban találkoztatni az optikai tengelyeket; fontos, hogy végig egybeessenek. Ezt nem könnyű megvalósítani a jellemzően kínai távcsövekben, ahol a rögzítőcsavarok oldalról nyomják a lötyögő kiegészítőket, ráadásul általában csak 1, vagy 2 van belőlük.

[mudlee]

Akkor leirom eddigi tapasztalataimat kollimáció téren az Omegon tubusnál. Tegnap este úgy mentem ki, hogy napokkal előtte beállitottam rendesen a kihuzatot előtte, ahogy Gyuri javasolta. Ezt zenittükör nélkül tettem. Utána zenittükörrel fixált pozicióban (értsd nem forgattam a tükröt innentől, se a kihuzatot) a segédtükröt is kollimáltam. Lézerrel tettem, és igyekeztem jól belerakni a lézert, nem erősen meghúzva. Beállitás után többször rápróbáltam, minden irányból perfektnek tűnt.

Ezután végül tegnap este "jó" volt az ég, a tubust 2 órával észlelés előtt kivittem, majd kimentem, belenezéztem és káromkodtam. Megint nem volt éles. Néztem magam elé, hogy de hogy lehet ez. Mentem be a lézerért, belerakom, tökéletes vonalban van. Kiszedem a zenittükröt, be a lézer, a kihuzat is tökéletes. Visszaraktam mindent, és mondom én nem cseszek el még egy estét azzal, hogy nem jó, beállitom szemre a segédtükröt, kiválasztva egy csillagot és defókuszálva azt (ez azért nem annyira egyszerű). Igy sikerült egész jóra beállitani, szerintem ha nem lett volna ennyire zavaros a légkör, akkor nagyon jó lett volna. Zenitben és Persei kettőst megnézve kellően éles volt a kép. Visszaraktam hát a lézert, ami szerint meg minden rossz.

Gyuri felhivta a figyelmem, hogy ez a CC rendszer nagyon háklis mindenre, plusz ahol nem tökéletes 90 fokos zenittükör (scopium), az is okozhat problémákat. De azt nem gondoltam, hogy ennyire. Direkt azért vettem kollimáló lézert is, hogy ne szemre legyen jó, hanem pontosan legyen jó. Mérnök ember vagyok, nem szeretem ha azt irják valamire, hogy 90 fok, de nem az. Ezért nem szerettem szemre sem állitani, mert a lézer az lézer, de itt most kicsit meglepődtem, és nem kellemesen.

Szemre beállitás után egész kellemes másfél órát töltöttem el kint, több mindent is megnézve, csak hogy pozitivum is legyen.

[Lovász András]

Igaz, nekem nincs CC-m, de a Newton-om akármit mutat nappal, MINDIG az enyhén elfókuszált csillag képe a döntő!!!!!!!!!!
Azért abban a CC-ben tudtommal egy igen fényerős paraboloid főtükör dolgozik, ahol egy esetleg kollimálatlan, NEM KÖZPONTOSAN befogott lézer felejtős. Sajnos ez van.

[D.Laci]

Igaz, nekem nincs CC-m, de a Newton-om akármit mutat nappal, MINDIG az enyhén elfókuszált csillag képe a döntő!!!!!!!!!!
Azért abban a CC-ben tudtommal egy igen fényerős paraboloid főtükör dolgozik, ahol egy esetleg kollimálatlan, NEM KÖZPONTOSAN befogott lézer felejtős. Sajnos ez van.

Ez is lehet, de nem tudom milyen lézert használsz.
Nekem volt egy olcsó kínai lézerem, ami katasztrofálisan mellé lőtt a saját optikai tengelyének.
Egy sík lapon meggurítva, "hatalmas" köröket írtle a falon kb. 10m távolságból.
Rögtön vettem egy Baader-t, ami ezen a teszten szépen teljesített, és a Schmidt-Newton távcső kollimációja is szuper lett vele.
Lehet, hogy a lézereddel nagyon mellé lövöd a beállítást és (biztosan) a csillag mutatja a jó értéket.
Szerintem.

D.Laci