Amatőr optikai műszerek készítése - tervezése.

[mpt]

http://andromeda.csillagaszat.hu/zsamba ... titas.html

[Imre]

... én ideiglenes deszkamodellen először kipróbálnám Newtonként. ...

Ameddig a tökör nincs beépítve addig nagyon alkalmas a tesztek elvégzésére, esetleg egy interferencia teszt megrendelése is megérheti! Azzal ugyanis a tervezéshez szükséges minden fontos paramétere fény derül!

... Ekkor a betekintés nagyjából 1 m-re lenne a főtükörtől. Hátránya a módszernek, hogy a hagyományos segédtükrök nem felelnek meg, mert nem lesz kör a vetületük, vagyis nő a kitakarás.
Előny viszont, hogy a segédtükör esetleges felületi hibái sokkal kevésbé érvényesülhetnek mint 45 fokos beesésnél.

Ezzel részben egyetértek, de!
- A teszt mutathatja azt, hogy a tükör pontos gömb, vagy azt, hogy parabóloid. Esetleg azt, hogy egyik sem, és a kettő között valami. - Nos én utána dönteném el, hogy mi legyen belőle.

A segédtükör szöge majdhogynem mindegy, és az is, hogy az alakja kerek, vagy ellipszis, vagy nyolcszög.
- a kukacoskodóknak: nem egy ceruza szélességű tükörcsíkról van szó - A kitakarás mérete a fontos, illetve okos kompromisszum is köthető, ha mondjuk késöbb fotózásra is használva lesz a távcső. Abban az esetben, ha így lesz, akkor pl. a 4:3 arányú képérzékelő, azaz a CCD cella akkor lesz egyenletesebben megvilágított, ha a segédtükör nagytengelye a 4 és a kistengelye a 3 arányban tátszik a betekintés felől, azaz kifejezetten nem kőr alakúnak! Az sem baj, ha ettől kicsit eltér az aránya.

Az, hogy a széle 45 fokban van leköszörülve, az sem jelent nagy gondot, hiszen a segédtükör tartük is rendszerint túlnyúlnak a tükör ferdén látszó méretén, és 1-2 mm-rel többet takarnak ki a fényótból! Ez a kis veszteség jelentéktelen a gyakorlatban! Elméletben nem, és most erről itt nem kívánnék vitát nyitni!

Ha már ismeretek a tükör adatai, akkor érdemes tovább tervezgetni a távcső felépítését, a segédtükör méretét, szögét stb. Ajánlom az erről szóló bőséges szakirodalom elolvasását is, utána sok alapvető kérdés már fel sem merül. Elsőnek az MCSE-től megvásárolható szakkönyveket, pl. az " Amatőrcsillagászok lézikönyve ", vagy " A távcső világa " kiadványok ide vonatkozó részeit tanulmányozzad! Ja, és lépjél be az egyesületbe, - ha még nem tetted meg - mert az évkönyv és a havi folyóirat is jár a tagoknak! Azokban is nagyon sok ötletes, gyakorlatban megépített szerkezetet is bemutatnak, sőt ... Na de ezt majd meglátod! Amikor beléptem, visszamenőleg is vásároltam évkönyveket, mert annyira érdekesnek találtam... Üdv. Imre

[Sidius]

A segédtükör szöge majdhogynem mindegy, és az is, hogy az alakja kerek, vagy ellipszis, vagy nyolcszög.

Kedves Imre!
A felületi minőség szempontjából nagyon NEM mindegy a segédtükör döntési szöge.

[András]

Üdv mindenkinek!
Ötletre lenne szükségem,van egy 200/1800-as főtükröm.A Newton és a Cassegrain szerelésen kívül mit ajánlanátok?Nem akarok sem létrázni,sem tükröt fúratni.Eddig a kvázi-Cassegrain megoldást néztem ki magamnak,!

Nem építenék kvázi-cassegraint semmiképp. Szerintem egy nem túl életképes konstrukció az ormótlan kitakarás miatt. Sima cass-t sem, egy eleve f/9-es tükörből amúgyis ritkán készül ilyen (hová nyújtanánk egy ekkora nyílásviszonyú tükröt?) Esetleg odaadnám egy mesternek, hogy adjon neki egy kicsit nagyobb fényerőt, és akkor nem lesz létrás a newton...

[Gépirtó]

Üdv András!
Ezt a fényerőt úgy érted hogy csiszoltassam át 1/5--1/6 nyílásviszonyúra?Az sem lenne rossz,de szeretném megtartani a fókusz hosszát.Főleg bolygózásra és a Holdra használnám,vizuálisan.

[András]

Üdv András!
Ezt a fényerőt úgy érted hogy csiszoltassam át 1/5--1/6 nyílásviszonyúra?Az sem lenne rossz,de szeretném megtartani a fókusz hosszát.Főleg bolygózásra és a Holdra használnám,vizuálisan.

Egy lehetséges megoldás, igen. egy 200mm-es f/6-os tükör fókusza pontosan 1200 mm. Tekintve, hogy 2,5 mm-től lehet kapni okulárokat (egy minőségi barlow-ról nem is beszélve) nagyítás-problémáról a fókusz miatt szó sem lehet.
(Én ugyan csak 600mm fókusszal gazdálkodhatok, de így is örülök, ha évente 5x megengedi az ég a maxmális nagyítást, amit a meglévő készlettel amúgy elérhetek.)

[berenteb]

Én hagyományos Newtonban építeném meg.
Zenit környékére biztosan kell hozzá egy 2-3 lépcsős fellépő, - létra,
de a bolygókhoz már nem biztos.
Így biztosítani lehet a központi kitakarás minimalizálását, míg a döntött síktükrös megépítésnél éppen ez az előny veszne el. Nem számoltam utána, de kb. 80-as síktükör csak kellene hozzá, ami nem is lenne olcsó.

[Imre]

Én hagyományos Newtonban építeném meg.
Zenit környékére biztosan kell hozzá egy 2-3 lépcsős fellépő, - létra,
de a bolygókhoz már nem biztos.
Így biztosítani lehet a központi kitakarás minimalizálását, míg a döntött síktükrös megépítésnél éppen ez az előny veszne el. Nem számoltam utána, de kb. 80-as síktükör csak kellene hozzá, ami nem is lenne olcsó.

Igen, ez így is jó megoldás lenne, de a szállítással gondok lesznek! Hazánkban a kis segédtükör adta előnyök kihasználhatósága csak néhány napra korlátozódik, és ez szerintem alátámasztja, hogy nem feltétlenül a létrázás lenne az optimális megoldás. Ha a fókusz 1800 mm, és a maximális cső hosszát mondjuk 1300 mm-ben adom meg, akkor valahol az 1250 mm-re kellene egy segédtükröt úgy elhelyezni, hogy visszafelé a cső oldalán jusson a kihuzatba a fény. Ekkor az adott helyen a fénykúp átmérője 200*(1800-1250)/1800 mm lenne, ez pontosan 61 mm, azaz egy ekkora kistengelyű segédtükör már elfogadható kompromisszum, hiszen a kitakarás 30% alatti. A benézés nyeresége meg fél méter, tehát az 1300 mm hosszú csőnek, a 200 mm átmérőjű tükörtől mérve kb. 800 mm-re lenne az oldalra kivetített fókuszpontja. Ezt jól megtervezve, zenittükör nélköl optimálisan lehetne használni bolygózásra is, igen kényelmes betekintési szöggel, és a fényképező gépet is könnyen, jól láthatóan, kezelhetően rá lehet tenni és a közvetlen fókuszban használni. Egy tükör kell, és a kicsit nagyobb kitakarás okozta veszteséget bőven pótolja a könnyű szállíthatóság és az optimális betekintési magasság és irány előnye. Tudom, hogy a nagyobb kitakarás, a szokásos 20% feletti, de a programocska is azt mutatja, hogy a minimális kitakarás előnye a legkisebb zavar esetén már kihasználhatatlan! Én bátran megépíteném a 30% kitakarásos ferde fényutas Newton rendszerű távcsövet, a szokásosan kapható 45 fokra ajánlott segédtükörrel, és a fényképezőgépet a kicsit ellipszisnek látszó segédtükör szerint úgy helyezném rá, hogy a 4:3 arányú CCD érzékelőt egyenletesebben megvilágítsa. Ez sem lenne hátrányos, ha fotóznak vele! Hogy még egy javaslattal éljek, elmondom, hogy a segédtükör tartót egyetlen ívelt lábbal oldanám meg, és ezzel vissz tudnék nyerni valamennyit a nagyobb kerület okozta fényelhajlásból. Ennek újabb előnye lenne a refraktor szerű képalkotás, amely a fényesebb csillagok, kettősök, és Hold esetében adna jobb megfigyelhetőséget és élesebb képet! Én így döntenék!

[Imre]

A segédtükör szöge majdhogynem mindegy, és az is, hogy az alakja kerek, vagy ellipszis, vagy nyolcszög.

Kedves Imre!
A felületi minőség szempontjából nagyon NEM mindegy a segédtükör döntési szöge.

Ezzel maximálisan egyetértek! A jó sík tükör esetében viszont teljesen mindegy, igaz? Én viszont fontosabbnak tartom a jó használhatóságot, és annak érdekében hajlandó vagyok bizonyos területeken a kompromisszumra. Ez nem azt jelenti, hogy a kevéssé sík tükör is jó, vagy a gyenge mechanika! Nem, sőt ellenkezőleg, ezzel lehet a keletkező kisebb hátrányt ellensúlyozni! Jobb tükörrel, és egyágú stabil tükörtartóval, és precíz kihuzattal.

[Imre]

... örülök, ha évente 5x megengedi az ég a maxmális nagyítást, ...

Kedves András! Akkor ez azt jelenti, hogy évente sajnos csak 5 alkalommal használod? Ugye nem! Akkor vajon nem lenne jobb egy 1800-as fókuszt 30% kitakarással gyakrabban használni! A segédprogramocskával állítsál be minimális turbolenciát, és nézzed meg, hogy mi lett a kis kitakarás nyújtotta előnyből! Oly annyira elromlik a kép minősége, hogy nincs élvezet benne! A nagyobb kitakarás és a nyugodt légkör meg alig valamivel ad gyengébb eredményt! Bolygózáshoz meg sok képet, vagy videót szoktak készíteni, és ott a gépes utófeldolgozás esetében a képek száma és a bontás számít elsősorban, és nem a kontraszt! Miért ne lehetne egy könnyen hardozható, kényelmes betekintésű ferde fénymenetű Newton rendszerű műszert építeni abból a tükörből? A tanácsot kérő le is írta, hogy sem létrázni, sem tükröt furatni nem szeretne! Akkor marad ez, a minimális kompromisszumos megoldás, és ez legalább jól használható lenne! Ha maga a főtükör jó, és megfelelő jó minőségű segédtükörben gondolkodik, akkor azt egyágú tartóra téve vissz is hoz sokat a kitakarás kerületének növekedése okozta elhajlásokból, és akár lehet olyan jó is, mint egy 25%-os kitakarású cső 4 tartólábbal!