Csillagváros.Hu

SzZoli írta:Nem mondták, miféle hatóság adhat ilyen engedélyt?

A munkám során foglalkozok klímaberendezésekkel is. A környezetbarát klímagáz (R134/a, R404, stb.) Sem veszélytelen (fagyási sérüléseket okozhat a helytelen használat során), de a salétromsavhoz, foszforsavhoz képest játékszer. Mégsem vásárolhat belőle csak az, akinek van megfelelő végzettsége a felhasználásához, illetve olyan szervízháttere, amely rendelkezik a szakszerű tároláshoz és használathoz szükséges infrastruktúrával.
Pedig nem veszélyesebb, mint mondjuk a háztartási pb-gázpalack, és az még gyúlékony is.

Az ilyen veszélyes mérgek ill. vegyszerek szállítása is biztosan szigorú szabályokhoz van kötve, valószínűleg nem tehetném be egy reklámtáskába, és szállnék fel mondjuk a 6-os villamosra vele

Bizonyára vegyészeknek adnak (ha van), de szerintem szigorú feltételek betartása mellett. Mindenesetre nekem nem adnak

Más kérdés, hogy a benzinkutakon bárki vehet hasonlóan durva dolgot, pl kénsavat, ami ugyancsak veszélyes, vagy éppen tömény sósavat a háztartási boltban...

Zs. Istvan írta:Más kérdés, hogy a benzinkutakon bárki vehet hasonlóan durva dolgot, pl kénsavat, ami ugyancsak veszélyes ...

Sőt, benzint is Nem kéne engedélyhez kötni?

Ez őrület! Kiskamasz koromban szabadon vettem minden engedély nélkül tükör-ezüstözési vegyszereket, még ezüsnitrátot is, ami pedig tényleg robbanás veszélyes.
Hanem abban az amerikai receptben valami zür lehet, ha robbant, mert pl. Kulin többszázszor végzett ezüstözést, minden robbanás nélkül. A német nyelvű gyakorlati kémiai recepturák feltüntetik az elején, ha valamilyen veszély-forrás van (pl. mérgező gőzök, erősen maró anyagok, robbanás veszély), de nem emlékszem, hogy a hagyományos leírásokban ilyen utalást láttam.
No de: ha engedély szükséges (vagy hivatalos kérés, stb.) nem lehetne-e, hogy az az egyesület, amelynek az illető a tagja, pl. MCSE ad számátra egy kérést! Akkor csak azt kellene tudni, hol lehet venni. No, de az iskolák csak tudják, hogy honnan szerzik be a kémiai szertár vegyszereit? (Vagy ma már nincsen kémiai bemutatás a középiskolákban?)
Az ezüst felület tényleg akkor hasznos, ha ki akarom próbálni a tükröt, pl. házi csiszolásnál, azután esetleg még polírozással kicsit javítani akarok rajta. Valamivel rosszabb a visszaverése, mint az aluminiumé, de én vizuálisan nem vettem észre különbséget. Fotografikusan (hagyományos fotó!) már állítólag van érzékelhető különség, az ezüst rosszabbul veri vissza a kéket. Nálam egy 11 cm-es tükör ezüstözése egy év alatt nem romlott. Akkor eladtam, az új gazdája Csillaghegyen használta, és csak két év után kezdett barnulni. A mostani szennyezett levegőben talán gyorsabban kezd barnulni a felület. - BQ

Akkor képződhet robbanékony vegyület, ha a redukáló oldathoz
a szőlőcukor mellé még alkoholt is adunk. Most látom, hogy a Távcső világa c. könyvben
is ilyen recept van. Egy barátomnak megvan az Ingalls mű, majd megnézetem vele, hogy konkrétan
milyen recepúra robbant fel.
Én sose tettem a szőlőcukor mellé alkoholt, anélkül is működik a folyamat.
Épp holnap készülök leezüstözni Vaskúti Gyuri barátom 200-as tükrét. A tükröt 2000 május 27-én ezüstöztem utoljára, de az ezüst még egészen tűrhető állapotban van.

Én meg úgy tudom, hogy az ezüst veri vissza jobban a fényt. (96%)
Hogy is van?

Érdekes kérdés a különböző fémek reflexiója.
Az ezüst reflexiója jobban hullámhosszfüggő, mint az alué.
Az ezüst viszonylag gyengén ver vissza a kékben, a vörösben közel 100%,
az alu nagyjából egyenletesen 85% körül minden látható hullámhosszon, a kékben kicsit jobban.
Ezért van az, hogy az aluzott felület hidegebb hatást kelt, mint az ezüst felület.
Van valahol erről egy diagram, ha megtalálom kirakom ide, igen érdekes.

berenteb írta:Az ezüst viszonylag gyengén ver vissza a kékben, a vörösben közel 100%,

Akkor ezért volt látható az egyik videón, hogy az ezüstözött síktükör mögé helyezett sárgás izzó fénye kék színben derengett át.

Más a tükrözés, más az áteresztés.

Itt egy grafikon az alu, ezüst és a speculum metal (tökörfém) spektrális reflexiójáról:
reflexio.jpg

berenteb írta:Más a tükrözés, más az áteresztés.

Nyilván... Pusztán arra gondoltam, hogy amiből alig ver vissza, abból többet is ereszthet át.
Ez az ábra azért elég meggyőző érv az aluzás mellett. (nem beszélve a mai legmodernebb bevonatokról)
Még nem volt alkalmam ezüstözött tükörrel észlelni, (most az öreg rókák gondolom letacskóznak ), de nem is emiatt érdekel a téma, sokkal inkább a tesztelés miatt. Pl. F/4-nél fényerősebb Newton főtükör vagy Cassegrain-segédtükör... Amit már megfelelő pontossággal mérni hagyományos módszerekkel nehézkes, pontatlan, esetenként kivitelezhetetlen.

Teszteléshez vékony ezüst is is elég, ami anyagtakarékos.
Cassegrain rendszerhez mindenképpen ezüstözött felületek kellenek csillagteszthez, vagy
autokollimációs teszthez.
Bízom abban, hogy sikerül beszerezned a vegyszereket és Te is felsorakozol az ezüstözni tudók
nem túl népes táborába. Amúgy nem tacskóz le senki szerintem. Egyszer mindent el kell kezdeni.
Arra ügyelj, hogy igazi deszt vizet használj, az ioncserélt víz nem mindig jó, bár volt ioncserélt
vízzel is sikeres ezüstözésem.