Csillagváros.Hu

Talán a méret és a hajlítás miatt?

Ha gyakorlatilag nulla a hőtágulása (amiről beszélnek a filmben), akkor miért is kell brutál lassan melegíteni és hűteni???

Az üveg a hőtágulásából adódó belső feszültségek miatt reped/törik el hőmérséklet változás közben. Mivel rossz hővezető, ezért a melegítés helyén erősen tágulni kezd, amit a hidegebb részek nem tudnak követni, és elpattan. De ha nincs hőtágulás, akkor nincs feszültség sem.
Vagy mégsem annyira kóser az az üveg, amilyennek mondják...
Az tiszta, hogy nem szabad túllágyítani, mert akkor nem csak rároskad a domború felületre, hanem szét is folyik. Ez világos, és indokolja a lassúságot a lágyulási pont közelében. De a fűtési/hűtési hőmérséklet változás alsó 80%-ában lehetne gyorsabban is fűteni/hűteni.

Valami nekem itt nem gömbölyű...


MDA

Attila írta: ↑

2020.11.23. 17:20

Az üveg a hőtágulásából adódó belső feszültségek miatt reped/törik el hőmérséklet változás közben.

Ez bizony rendkívül lényegi és húsba vágó megjegyzés!
Meg emiatt is robban darabokra a sörpadon 20 éves korában is a korong, úgy, hogy senki sincs a közelben, csak süti a Nap. Ez éppen pár hete estt meg Berente Béla barátommal is...

Sidius írta: ↑

2020.11.23. 18:16

Meg emiatt is robban darabokra a sörpadon 20 éves korában is, úgy, hogy senki sincs a közelben, csak süti a Nap. Ez éppen pár hete estt meg Berente Béla barátommal is...

Ezek szerint annak sem nulla volt a hőtágulása...
De legalább arra nem is mondta ezt senki.

MDA

Pont egy éve történt eset:
250-es, durvára kicsiszolt gömb, mindenki álom anyagából: kvarcüvegből. A vastagság 40 mm volt. A lehető legkeményebb üvegfajta, a lehető legkisebb hőtágulással, ami még nem számít különlegesnek. Béla kért meg, hogy fúrjuk ki, neki ugyanis nincsen állványos fúrója.
Örültem, hogy jött, már rég talákoztunk. Azt mondta, hogy nem tűnik vészesenek a feszültség. Nagyjából a felénél jártunk, mikor átadtam a frissen főtt kávét neki, én meg folytattam a fúrást, még vagy 10 másodpercig. Olyat szólt, mint egy sörétes, kicsit meg is ijedtünk, és ilyen szép szimmetrikus 6 darabra robbant a korong. (Naná, hogy az én kezem alatt). Nem én voltam a "hunyó", sőt egyikünk se, mert nagyon nehéz megmondani, hogy ha van feszültség, akkor az mekkora mértékű is valójában, de adtam egy hibátlan táblaüveg korongot helyette, ami már ki is volt fúrva. (Egyébként hátrány, ha a furat már kezdettől megvan.) A korong mostanra már egy igencsak jó Cassegrainben teljesít szolgálatot.

Én ezzel kapcsolatban azt gondolom, hogy bár 0 hőtágulás jellemzi ezeket az anyagokat, de nyilván nem minden skálán... Példa: 100-ról 0-fokig hűlő üveg természetes környezeti hőmérsékleten, a kihűlési sebesség még eredményezhet 0 mozgást, de egy magasabb skálán lévő izzó anyag hűlés üteme ugyan ebben a hűtő környezetben, már lényegesen gyorsabb. -
gondolom ez azt eredményezi, hogy a hidegebb külső kéreg rázsugorodva a puhább anyagra az meggyűrve, belső feszültséget eredményez, majd ellenállva a további zsugorodásnak, vagy szétpattan, vagy inhomogén sűrűség miatt, feszült marad.

Sidius írta: ↑

2020.11.20. 12:04

Most itt van nálam egy régi csehszlovákiai tükör, 300/1500-as...

Köszi Jani a magyarázatot!
Majd ha elkészülsz a javítással, tanulságos lenne, ha feltennél egy fotót a kész tükörről összehasonlításképpen, hogy miből mi lett!

Régebben ezt én is néztem már, és hasonló adatokat találtam, mint MDA. Egy darabig akármilyen üveg is került hozzám, annak örültem, de nem mindegyik a csiszoló álma. Aztán Texereau könyve, melyben elég részletesen találhatók üveganyagokkal kapcsolatos adatok ("How to make a telecope" 26.oldal) és kifejezetten optikai szempontból elemezések, homályosított fel a témában. Hangsúlyozom, hogy a könyv az 50-es évek legelején jelent meg, a kézirata valamikor a 40-es években íródhatott, és nyilván az akkori technológiákkal előállított üvegekről szól. A táblaüveggel kapcsolatban ezt írja: "A termális effektusok 10 hüvelykig észrevehetetlenek". Egyébként a táblaüvegnek nincs is szerintem meghatározott összetétele, gondolom, hogy akár manapság se teljesen egyenletes minőségű egy-egy eresztés, de tény, hogy többnyire zéró feszültségűek, zárványmentesek, és nagy pontossággal párhuzamos a felületük. (Különösen vékonyabb anyagnál ezek mind nagyon ütős érvek a megmunkálásnál.)
Ezzel szemben az optikai célra öntött korongoknál említi a buborékot, és a feszültséget is. Én se láttam eddig még öntöttet teljesen feszültségmentesen, pedig nemrég jutottam elég sok 30-40 éves koronghoz. A vastagságuk is általában nagy, 30-50 mm. A Cassegrainek készítése részben (második kiadás) "Ha a korong feszültséges, számítani kell rá, hogy a fúrás hatására a feszültségi maximumot elérve a korong eltörik."
Na most, szerintem egy vastag, nehezebben változó hőmérsékletű, és valamennyire feszültséges korong nem biztos, hogy előnyeben van egy vékonyabb és teljesen homogén koronggal szemben, még ha annak tágulása nagyobb is, de az se biztos, hogy pusztán mondjuk kétszeres vastagsággal előnyben van.
Mielőtt felrobbantottam a kvarc korongot, még egy dolog nagyon nyilvánvaló lett: Annyira kemény, hogy ngyjából harmad olyan gyorsan haladt a fúró, mint tábla esetén, és még fülsiketítő is volt. Biztos, hogy gyönyörű tükör készíthető belőle, de embertelenül meg kell vele dolgozni.

Örülök, ha tetszik, majd még jelenkezem valamikor. Ma megpróbálom megtámadni a bevonatot, van, hogy 1-2 óra, de van hogy 24 is kell, mire lejön.

Ezt most nem értem: Attila bejegyzése a különböző üveganyagok hőtágulásáról hová tűnt???