Optikai próbák

[Anti_45]

Csak van egy orthód (18 mm-es BCO), nem???

Az még éppen megvan.

[Vizi Péter]

Nap. Ha kell, bármivel leszűkíted a bemenő nyílást 1-2 cm-re és akkor a fókuszsíkban simán látod az eredményt anélkül, hogy kiégetnéd a papírt...

[Lovász András]

Tényleg nem kötözködni akarok, de úgy F/60 nyílásviszony mellett óriási lesz a fókusz toleranciája! Több cm-es szakaszon ugyanolyan éles lesz a kép!

[koanla]

Jó, hogy áthoztátok a témát, de úgy tűnik, "koanla" fórumtársunk leakadt, pedig miatta van ez az egész szórakozás...

És valóban. Mondanám, hogy miért nem értem rá, vagy hogy megijedtem picit a hajszálas babrálástól, beteg voltam, sok volt a melóm, stb. de ezek mind csak kifogások lettek volna.
Mindenesetre most valamiért eszembe jutott ismét belépni és látom, hogy azért van itt élet - mindjárt utol is érem magam olvasásilag. Azt nem igérem, hogy azonnal tolom a hajszálas csekkelést, de majd valamikor biztosan sikerül sort kerítenem arra is.

[Anti_45]

Sziasztok!
Egy régi "tartozásom" szeretném leróni.
Korábban beszéltünk itt az egyvonalas-hajszálas Ronchi tesztről. Megígértem,hogy kipróbálom,de valahogy mindig elfelejtődött.
Szerintem Pisti már le is tett róla,hogy bárki megosztja a tapasztalatait.
Nos,jelentem én ma este teljesítettem a "házi feladatot" és közzé tenném az eredményt. Inkább lerajzoltam,mert könnyebb mint elmondani. Íme,ezt láttam:

IMG_20230212_223311.jpg

Ilyen árnyékot láttam a csillagon mindenhol. Ahogy forgattam a tesztert úgy vándorolt a vonal(kellett idő mire rájöttem ) és szélétől széléig ilyen egyenes maradt.
Meg kell jegyeznem,hogy ami látszólag és elmondva egyszerű,az kellő rutin nélkül nem is az. Sokkal nehezebb okulár nélkül helyes pozícióban tartani a szemet(fejet) úgy,hogy a csillag képe és a hajszál árnyéka is látható legyen. Mindig ki akart mászni a látóteremből.
Kellő kitartással végül sikerült mindent egy vonalba hozni és még az okulárt is tudtam forgatni.
Jó móka volt.

[gyuri17]

Anti, jó jel ha a szélén is egyenes marad a szál, de hát az ugyebár egy Kurucz féle produktum! A középre állított szál nem érzékeny annyira mintha a széleken futna ez a szál. Ez azért van mert a középen futó szál csak a vastagságában tudja érzékeltetni a felületet változását, még a szélén, -ami jobban érzékelhető- el is hajlik.

[Anti_45]

Anti, jó jel ha a szélén is egyenes marad a szál, de hát az ugyebár egy Kurucz féle produktum! A középre állított szál nem érzékeny annyira mintha a széleken futna ez a szál. Ez azért van mert a középen futó szál csak a vastagságában tudja érzékeltetni a felületet változását, még a szélén, -ami jobban érzékelhető- el is hajlik.

Na igen,Jani nem végzett félmunkát.
Gondoltam,csinálok egy többhajszálas tesztert(feltéve,hogy a lányom ad alapanyagot ) és megnézem azzal is.
Van értelme?
Mindenesetre tényleg érdekes volt.

[Lovász András]

Szép eredmény, Anti!
Most már csak koanla barátunk "tartozik" a teszttel.

A középre állított szál nem érzékeny annyira mintha a széleken futna ez a szál. Ez azért van mert a középen futó szál csak a vastagságában tudja érzékeltetni a felületet változását, még a szélén, -ami jobban érzékelhető- el is hajlik.

Ezt nem értem. Eddig azt gondoltam, hogy ez pl. akkor van így, ha a görbületi sugárból (2x-es fókuszból) NEM gömböt, hanem attól eltérő görbületet vizsgálunk (ellipszidot, paraboloidot stb.).
Itt ugyebár a csillag fénye a végtelenből jön, a hajszál pedig a fókuszban van, tehát paraboloidot vizsgálunk, azaz a teljes átmérőben egyformán érzékeny a teszt. Mit gondolok rosszul?
Nem okoskodni akarok, hanem tanulni!

[gyuri17]

Anti, jó jel ha a szélén is egyenes marad a szál, de hát az ugyebár egy Kurucz féle produktum! A középre állított szál nem érzékeny annyira mintha a széleken futna ez a szál. Ez azért van mert a középen futó szál csak a vastagságában tudja érzékeltetni a felületet változását, még a szélén, -ami jobban érzékelhető- el is hajlik.

Na igen,Jani nem végzett félmunkát.
Gondoltam,csinálok egy többhajszálas tesztert(feltéve,hogy a lányom ad alapanyagot ) és megnézem azzal is.
Van értelme?
Mindenesetre tényleg érdekes volt.

Sűrűbb rácsozat kellemesebb szemlélődést nyújt, de nehéz megtekerni 5rács/mm-t. Kevesebb sürűséggel nem érdemes dolgozni mert messze kerülne a fókusztól a rács. Itt az a cél, hogy minél közelebb tesztelj a fókuszponthoz és ahoz vékony szálak kellenek. Kisteljesítményű 5-6 voltos trafókban található 0,1-es huzal.

[gyuri17]

Szép eredmény, Anti!
Most már csak koanla barátunk "tartozik" a teszttel.

A középre állított szál nem érzékeny annyira mintha a széleken futna ez a szál. Ez azért van mert a középen futó szál csak a vastagságában tudja érzékeltetni a felületet változását, még a szélén, -ami jobban érzékelhető- el is hajlik.

Ezt nem értem. Eddig azt gondoltam, hogy ez pl. akkor van így, ha a görbületi sugárból (2x-es fókuszból) NEM gömböt, hanem attól eltérő görbületet vizsgálunk (ellipszidot, paraboloidot stb.).
Itt ugyebár a csillag fénye a végtelenből jön, a hajszál pedig a fókuszban van, tehát paraboloidot vizsgálunk, azaz a teljes átmérőben egyformán érzékeny a teszt. Mit gondolok rosszul?
Nem okoskodni akarok, hanem tanulni!

András, a rácsok ne csak a felületek geometriáit igazolják, hanem a hibát mutatják. Teszteléstől függő a hiba kinézete és így lehet teljesen ellentétes a kinézete. Egy tény: a paraboloid a csillagteszten egyenes rácsazatot mutat, még a görbületi sugárban a rájellemzően ivelt.