gyuri17 írta: ↑2022.09.28. 18:09
...annyit tettél, hogy olyan példát alkottál ami téged igazol, de nem magyarázta a túlhűlés leállását valahol az egyensúly alatt és hogy az mi miatt is állna le, ami addig nem működhetett.
...Fontos tisztáznom, hogy az Infravörös kisugárzást senki sem vonta kétségbe vagy vitatta, csak a túlhűlés bizonyságát és annak ismeretlen hőmérsékleten való leállását és miértjét.
István, az a baj, hogy nemigen tudok újat mondani. Éjszaka az infrasugárzás miatt hűl minden, és a tereptárgyak a LEVEGŐHÖZ KÉPEST túlhűlnek (természetesen a kevésbé "lomha" tereptárgyakról beszélek, mint pl. tubus, fűszálak stb.) Nem felülről, hanem alulról hűl a levegő, hiszen a termoszféra fölöttünk közel 1000 fokos és a felettünk lévő légkör rétegződése lényegesen nem változik. A tereptárgyak hűtik a levegőt, mert azok hő-/infrasugárzással veszítik a hőjüket. (Ezért alakul ki sokszor a talajmenti fagy, amit az is elősegít, hogy az alulról hűlő levegő a nagyobb sűrűsége miatt szélcsendben lentmarad.)
De ez a túlhűlés csak kismértékű!!! Hiszen a tereptárgyakkal közvetlenül érintkező, MELEGEBB levegő fékezi azoknak hűlését. És itt a válasz. Csak ezt már minimum 2x leírtam.
Azért hoztam a sörsátras példát, mert az oldalról nyitott és jó nagy hézag van a kukker és a sátor teteje között, azaz UGYANOLYAN hőmérsékletű, páratartalmú levegő veszi körül, mint a szabadon álló kukkert. Hasonló a hatása, mint a felhőtakarónak.
A csillagda példája azért irreleváns a témánk szempontjából, mert egészen más a klímája, mint egy minden oldalról nyitott sörsátornak. Eleve a falai kirekesztik oldalirányból a talajmenti hűvösebb levegőt és nagy hőtároló kapacitással rendelkeznek, befelé is infrasugárzás produkálva.
Még egy példa:
Legutóbbi Marsközelség idején bejelentkezett egy kedves érdeklődő család, hogy megnéznék a bolygót. No, én erre alaposan felkészültem. Jó előre behűtöttem a főtükröt, hogy minél jobb képet adjon. Akkoriban még az alulról fújós, terelőlemezes hűtésem volt, ez később fontos lesz. Direkt nem betonra raktam, hanem gyepre, mert ott hidegebb van.
Szóval vártam őket behűtve, pólusraállva, kollimálva. Csak azt felejtettem el, hogy november van, azaz nagyon közel volt a harmatpont. A Mars viszonylag későn, 23 óra körül érte el a Meridiánt, és akkor sem volt túl magasan, ezért addig mélyegeztünk kicsit. Amint a Zenit környékére állítottam a kukkert, azonnal bepárásodott a főtükör. 50° magasság alá állva pedig azonnal leszáradt a tükör!!! Ezért a Mars megfigyelése mindvégig zavartalan volt, de egyszerűen nem tudtam a magasan álló objektumok közül semmit megmutatni nekik, mert azonnal kicsapódott a pára.
A távcső amúgy száraz aszfalton állt, aznap nem volt eső és akkoriban még nem tettem pokrócot vagy nylont a cucc alá. A hűtés pedig alulról szívta a levegőt és egy terelőlemezen keresztül a tükör "arcára" lőtte, majd a tubus felső nyílásán távozott (alulról felfelé áramlott a levegő, nem gyengén!!!) Tehát szó nincs zenitállásban felülről lehulló páracseppekről!!! A pára egyértelműen alulról jött!!!
A főtükör hőmérséklete néhány másodperc alatt nyilván semmit nem változott, csak tubus aljának magassága. Annyira a harmatpont határán volt a főtükör, hogy elegendő volt 10-15 cm-es emelés (billentéssel), hogy azonnal leszáradjon. A ventik végig dolgoztak.
Azóta 2 dologra különösen figyelek: valamit mindig leterítek a platform alá, és csak a kollimáció ellenőrzésekor kezdem meg a hűtést. Teljesen jó a kép.
István! Próbáltad már bármelyik kilógatott tükrös, ventilátor nélküli távcsövedet novemberben, kint a prérin használni? Lehet ám bűvészkedni!...