Mi legyen a Meteorban?

Mindent a házilag történő távcsőépítésről és tükörcsiszolásról.
Avatar
Gábor1967
Hozzászólások: 937
Csatlakozott: 2010.05.31. 08:59

Re: Mi legyen a Meteorban?

Hozzászólás Szerző: Gábor1967 » 2017.09.04. 20:01

Mit szólnál egy ma már elfelejtett optikai építőkészletről és az abból megépített/átépített távcső több mint 35 éves történetét megírnám? Ez volt annak idején a 56/600-as optikai építőkészlet... ilyen kis műszerekkel kezdtük el az égboltot megismerni a 70-es évek végén, 80-as évek elején. Hol volt még akkor a GoTo technológia és ezek hiányában is mindent megtaláltunk az égen. Persze nem olyan gyorsan. :mrgreen:

üdv.,
Gábor
"A kitakarásmentes távcső lényege, hogy ne takard ki az összetartó fénysugár közepét, mert ez a távcsöved lelke" - A. S. Leonard
Sidius

Re: Mi legyen a Meteorban?

Hozzászólás Szerző: Sidius » 2017.09.04. 20:23

Mikorra lesz kész? :D
Avatar
Gábor1967
Hozzászólások: 937
Csatlakozott: 2010.05.31. 08:59

Re: Mi legyen a Meteorban?

Hozzászólás Szerző: Gábor1967 » 2017.09.05. 05:31

Egyenlőre pontos időpontot nem tudok mondani János, de szeptember végére, október elejére reálisnak látom, hogy lesz szabadidőm és megírom az anyagot.

üdv.,
Gábor
"A kitakarásmentes távcső lényege, hogy ne takard ki az összetartó fénysugár közepét, mert ez a távcsöved lelke" - A. S. Leonard
Sidius

Re: Mi legyen a Meteorban?

Hozzászólás Szerző: Sidius » 2017.09.05. 06:42

Rendeben, majdcsak lesz rá idő! Köszi!
Mircea
Hozzászólások: 661
Csatlakozott: 2012.01.29. 15:58

Re: Mi legyen a Meteorban?

Hozzászólás Szerző: Mircea » 2017.09.08. 19:06

Regeben Kincses Mihaly javasolta ezt a temat a regi reflektorokrol:

''Mit lehetett egy olyannal látni?''

En bele kostoltam a temaban es mondhatom hogy kivetelesen erdekes es nehez kerdes.
Nem ugy hogy epitetem volna egy reflektort bronz tukorel hanem neki lattam eszlelni azokat az egi testeket amelyeket William Herschel fel fedezte a sajat epitesu bronz tukor reflektorokal.

Igaz hogy a reflektorom kiss de korszeru 200 mm Newton , de azt mar mondhatom hogy sok , erdekes de borzaszto nehezen eszlelheto targyakat latot Herschel a bronz reflektorokal.
Hogy ha en kepes leszek latni a 200 mm-es korszeru tavcsovemel a huszadik reszt az oszes Herschel altal felfedezet targyakbol ,akor nagyon buszke es boldog leszek.

Keplet :

Eszleles ( n!) = 1/20 x (oszes Herschel targyak ) = boldog+buszke Mircea !!! ;) :ugeek:

Most egy probat ajanlok : mindenki ismeri a Collinder 399 vagyis ''Coathanger/Valfa '' csillag azterizmust.
Kb. 24 ivpercre Keletre a leg keleti csillagtol a ''Valfa'' Cr399 azterizmusbol , van egy nyilt halmaz NGC 6802.
Hasznalva nagyitasokat 49x-tol egeszen 205x-ig , csak egyszer Szeptember 4-en , lattam harom vagy negy csillagot es nagyon halvany kodot , harom csomoban az NGC 6802.
Ki hogyan latja ezt a ''bronz targyat'' ?

Herschel fel jegyezte ezt a halmazt mint VI-14 , egy a ''very compressed and rich clusters of stars'' vagyis ''nagyon tomoritett es gazdag halmazok'' kategoriahoz tartozik. :o

Udv , Mircea
Sidius

Re: Mi legyen a Meteorban?

Hozzászólás Szerző: Sidius » 2017.09.08. 22:18

Nekem is tetszene a bronz tükrös téma, de attól tartok, hogy sosem fogjuk megtudni, hogy pontosan mennyit láthatott, csak az a biztos, amit rögzített is valami módon. Azért nem tudjuk meg, mert nem tudjuk reprodukálni, ugyanis biztosan nem maradt fenn ma is ugyanúgy használható bronztükör abból a korból. Ennek egyik oka, hogy idővel elvész a visszaverő képesség. Ha újra polírozzuk, akkor meg az alak nem lesz ugyanolyan, magyarán a leképezés jósága sem ugyanolyan lesz. Annyit tudnánk megállapítani, hogy frissen polírozott, tökéleteshez közeli alakkal mit láthatott volna, de az is lehet, hogy neki is szinte tökéletes tükrei voltak. (Elég hosszú fókuszokkal is dolgozott, így valószínűbb a jó leképezés.)
A mai technika esetleg lehetővé tenné, hogy ha maradt tükör, amelynek a felülete egyébként sértetlen, csak már nem, vagy alig visszaverő, egy pontos felület mérés után polírozni lehetne egy nagyon hasonló alakot. Azonban annyi idő eltelt, hogy a fémöntvényekre is jellemző lassú alakváltozás lehet, hogy mégis becsapna. Ugyanakkor egy jó szimulátorprogram is valószínűleg elég jó eredménnyel tudna adott felületi hiba jelenlétével számolni, és az ideális képet ahhoz módosítva megjeleníteni.
A visszaverő képesség emlékeim szerint szintén nagyon eltér az alumíniumétől. Ha minden igaz, a bronztüköré vörös felé erősebb, kékben szegényebb, de 70 százaléknál összesen se lehetett nagyobb. Akármelyik hullámhossz felé domináló visszaverés végül is szűrésnek felel meg, ami mélyégen megintcsak komoly módosító tényező is lehet. Utána fogok nézni a visszaverő képesség kérdésének, mert ez utóbbi sorokban leírtakra csak vélekszem, nem vagyok benne biztos.
Érdekes lenne utánajárni, hogy végül mit rajzolhattak az okulárba ezek a távcsövek...
kincsesm
Hozzászólások: 124
Csatlakozott: 2009.09.19. 13:00

Re: Mi legyen a Meteorban?

Hozzászólás Szerző: kincsesm » 2017.09.09. 18:01

Sziasztok,

Az is érdekes lehet, hogyan csiszolták és polírozták a bronz tükröt. Egyszer próbáltam 12 cm-es alumínium korongokba a klasszikus 2 korongos módszerrel, f/10 görbületet belevinni. Egy nagyságrenndel (!) több idő volt, mint üvegbe. A puhább fémek kenődnek, beletapad a szemcse, stb. A rideg, törékeny anyagokba könnyebb görbületet csiszolni, akkor is, ha valamivel keményebbek, mint a puhább, de szívósabb fémeknél. Illetve az is bejött, hogy a legtöbb gyakorlati felhasználású fém (az én alu korongjaimé is) finomszerkezete mikroszkópikus szinten nem homogén.
Az is elgondolkodtatott, hogy 200-300 évvel ezelőtt a maival összehasonlítva mennyivel bírta tovább egy polírozott fémfelület az eltérő légszennyezés, ipari eredetű szállóporok, stb. hiánya miatt. Feltételezve, hogy nem egy zsúfolt városból tüzelési szezonban észleltek.

Misi
Sidius

Re: Mi legyen a Meteorban?

Hozzászólás Szerző: Sidius » 2017.09.10. 19:13

Az alumíniumhoz képest a bronzok nagyon kemények is lehetnek. Elég ha csak a csengőbronzra gondolunk, ami különben gyönyörűen tükrösíthető. Ebben 80 százalék ón, 20 százalék réz van, és meleg ezüstszínben fénylik felpolírozva, -alig érzékelhető, narancsos árnyalatban- amit elég sokáig meg is tart. Valami ilyesmi lehetett a tükrök anyaga is, de egyes ötvözők még keményebbé tehetik. Kifényezni pl. ronggyal és hamuval lehet, de hogy végül mivel sikerült tervezett alakot is adni neki, arról nem találtam eddig semmit. Viszont sokat elmond, hogy nagyon hosszú fókuszokkal dolgoztak, feltehetően az ilyen optikák nagyobb hibatűrése miatt.
chip
Hozzászólások: 165
Csatlakozott: 2014.08.12. 20:12

Re: Mi legyen a Meteorban?

Hozzászólás Szerző: chip » 2017.09.11. 16:19

Mircea írta:Most egy probat ajanlok : mindenki ismeri a Collinder 399 vagyis ''Coathanger/Valfa '' csillag azterizmust.
Kb. 24 ivpercre Keletre a leg keleti csillagtol a ''Valfa'' Cr399 azterizmusbol , van egy nyilt halmaz NGC 6802.
Hasznalva nagyitasokat 49x-tol egeszen 205x-ig , csak egyszer Szeptember 4-en , lattam harom vagy negy csillagot es nagyon halvany kodot , harom csomoban az NGC 6802.
Ki hogyan latja ezt a ''bronz targyat'' ?

Herschel fel jegyezte ezt a halmazt mint VI-14 , egy a ''very compressed and rich clusters of stars'' vagyis ''nagyon tomoritett es gazdag halmazok'' kategoriahoz tartozik. :o


üdv, én ezt jegyeztem fel a 6802-ről: 8-10 halmaztag látszik közvetlen látással, rengeteg csillaga viszont a láthatóság határán van elfordított látással. ezektől, és a láthatatlan tagjaitól a háttere fényesen csillogó É-D elnyúltságú foltot alkot. SQM: 21.27 MPSAS. 30cm reflektor. 167x.

herschel talán valahogy ugyanígy láthatta bronztükörrel. akkor viszont minden elismerésem az övé (meg amúgy is). :)

rajz: Kép
Avatar
Vizi Péter
Hozzászólások: 2643
Csatlakozott: 2009.10.12. 17:59

Re: Mi legyen a Meteorban?

Hozzászólás Szerző: Vizi Péter » 2017.09.11. 19:10

Nekem ennyi van a 6802-ről, átlagos égen (hmg kb. 5,5-6), 90/500 refraktor, 25-50x nagyítás:
A Vállfa-halmaz első csillaga mellett, mégis nehéz megpillantani. É-D irányú elnyúlt derengés. Egy csillaga sem látszik felbontva.
Válasz küldése

Vissza: “Távcsőépítés”