Attila írta:Nekem is volna ötletem.
Bár én a "Távcsövek Világa" rovatot vezetem, és a "Mi legyen a Meteorban?" kérdést ennek fényében tettem fel, egyetértek a hiánypótlás szükségességével. Szerintem szorgalmazni is fogom a hiánypótlást. A magam részéről vagy 3-4 éve a bolyófotózást elég részletesen leírtam, a mélyéghez viszont SEMMIT sem tudok hozzászólni, hacsak nem számolom a webkamera szinten elérhető eredményeket, de kicsit hátráltat a kisérletekben a kifejezetten nagy felbontásra készült felszerelésem. Ha hadrendbe áll a 202/600-as főtükröm, akkor rövidesen okosabb leszek, de akkor is csak webkamera -vagy kicsit továbbfejlesztett webkamera- szinten, addig, míg nincs a láthatáron bolygó, vagy a Hold.
Itt és most megkérem a szakavatott olvasókat, hogy osszák meg cikk formájában a tudásukat! Nem feltétlenül a mintavételezési elvre gondoltam, de persze az is része a dolognak.
A mechanikus rendszer leggyengébb pontjainak, illetve ezek javításának ötletbörzéjét meg tudom írni, de előtte meg kell néznem pár gyári mechanikát. Ez nem egyszerű, mert a látókörömben nincs csak kettő, úgyhogy kutatnom kell.
Imre írta:Mit és hogyan kell ahhoz állítani a feldolgozáskor, hogy elővarázsoljam a 200Ft-os képét? Élesítes, zajtalanítás, képkocka-válogatás szempontjai, módszerei stb.
Könnyen lehet, hogy mindegy mit és hogyan állít az ember, akkor se lesz 200-as képe, mert a Registax és testvérei sem mindenhatók, vannak olyan körülmények, mikor nem lesz jó kép sehogy.
A Flat és a Dark a videóból készült, már összeadott képhez kell, de ugyanolyan körülmények között, annyi képkockából kell csinálni, mint a felvételt, vagyis ugyanakkor. Az eljárás a túlérzékeny pixelek zabolázása, és a zaj csökkentése céljából létezik.
Imre írta:Ha a képfeldolgozást a Vénusz esetében is azonosan végzem, akkor a látott kép vajon jobban hasonlít a Vénusz felszínéhez, mint egy más módszerrel, műszerrel készített kép?
Nem. A sötét háttér előtt készült extrém fényes égitest teljesen más elbánást igényel. A Vénusz felszínét NEM tudod megfigyelni vizuális tartományban, ahhoz vizuálisan átlátszatlan infra szűrő kell, kitüntetett hullámhosszra. A felhőzet V-alakzatainak megfigyeléséhez szintén szűrő kell -legalábbis 99 százalékban. Talán ?1996? tavaszán két este volt, mikor vizuálisan is gyönyörűen láttam a felhőzetet, mintha rajzolták volna! Azóta egyetlen alkalommal sem volt egyértelmű felhőalakzathoz szerencsém, de nem is fő célpontom a bolygó. (A jelenség oka úgy tudom máig tisztázatlan, mint a kék tisztulásé is a Mars esetén.
Imre írta: Hogyan lehet meghatározni konkrét mérőszámmal jellemezhetően, hogy egy adott műszerrel a gyakorlatban mekkora felbontású képet lehet készíteni?
- Nem az elméleti számított, hanem a tényleges, mérhető gyakorlati módszer érdekel.
Égitest típusra lehet megállapítani, ámbár még bolygó és bolygó között is van különbség. Az elméleti érték jó támpont, de ki kell mérni adott égitest esetén.