B612 Csillagvizsgáló

Magáncsillagvizsgálók építésével kapcsolatos tudnivalók, trükkök, tanácsok
Avatar
Attila
Hozzászólások: 4277
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: B612 Csillagvizsgáló

Hozzászólás Szerző: Attila » 2018.01.07. 07:50

palics írta:Attila!
Gratula a nagyszerű építményhez és a benne lévő technikához!
KF


Nagyon köszönöm.

Neked pedig sikeres csillagda építést!

MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
palics
Hozzászólások: 63
Csatlakozott: 2011.12.05. 20:03

Re: B612 Csillagvizsgáló

Hozzászólás Szerző: palics » 2018.02.08. 20:40

Attila!
Köszönöm a biztatást! A rossz időjárás és a hétvégékre korlátozott munkavégzés ellenére elég jól haladok az építkezéssel. 2018 január 02-án volt az "első kapavágás". Az elmúlt hónapban sikerült megépítenem az alábbi épületrészeket:
- 1,00x1,00x1,00m (alul 1,30x1,30m) méretű beton tömbalapba ágyazott rendkívüli falvastagságú acél oszlop
- 2 db vasbeton sávalap, melyekre menetes száras kötéssel rákerültek a házikót lehorgonyzó fa talpgerendák
- 2 db vasbeton pontalap, a mobil tetőszerkezetet alátámasztó 2 db acél oszlop számára
A hétvégén tervezem beépíteni a "faház" 10x10cm és 5x10cm keresztmetszetű fagerenda vázszerkezetét, mert az már megadja a konkrét méretét az acél tetőszerkezetnek.
Lépésről-lépésre haladok. Az igazság az, hogy lusta voltam precíz lakatos tervet készíteni, ezért a hétvégén a házikó vázáról vesszük le a méretet a tetőzet gyártásához.
A sok esős nap miatt eddig nem volt túl szép látvány az építési terület, ezért nem készítettem fotókat. Amennyiben a hétvégén valóban jobbra fordul az időjárás kicsomagolom a fagy ellen letakart részeket és egy kis tereprendezést követően készítek pár fotót ide a fórumba.
Azon agyalok, hogy miként rögzítsem a mobil tetőszerkezetet becsukott állapotában.? Szélvihar után nem szeretném a tetőt a földön látni! Erre várnék ötleteket! Saját elképzelésem szerint a tetőszerkezet négy sarkát kellene csavarral rögzíteni...de a görgőkre nem akarok plusz terhet rakni, ezért a rögzített állapotban valami éket tervezek a "sín " és a tető közé.
KF
Avatar
tobe_
Hozzászólások: 2112
Csatlakozott: 2013.01.02. 00:10

Re: B612 Csillagvizsgáló

Hozzászólás Szerző: tobe_ » 2018.02.08. 21:10

Attila írta:
palics írta:Attila!
Gratula a nagyszerű építményhez és a benne lévő technikához!
KF


Nagyon köszönöm.

Neked pedig sikeres csillagda építést!

MDA



Attila, most láttam csak meg, hogy neked is elég szép obszervatóriumod van. :)
Avatar
Attila
Hozzászólások: 4277
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: B612 Csillagvizsgáló

Hozzászólás Szerző: Attila » 2018.02.08. 22:31

Köszönöm, Béla.
De sajnos derült eget nem tudok hozzá készíteni, pedig már igazán jól jönne... :(


MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
palics
Hozzászólások: 63
Csatlakozott: 2011.12.05. 20:03

Re: B612 Csillagvizsgáló

Hozzászólás Szerző: palics » 2018.02.11. 22:16

Épülő észlelőhelyem ma esti készültsége.
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Avatar
Vizi Péter
Hozzászólások: 2643
Csatlakozott: 2009.10.12. 17:59

Re: B612 Csillagvizsgáló

Hozzászólás Szerző: Vizi Péter » 2018.02.12. 10:44

Komoly!
Ilyesmi kéne nekem is.
palics
Hozzászólások: 63
Csatlakozott: 2011.12.05. 20:03

Re: B612 Csillagvizsgáló

Hozzászólás Szerző: palics » 2018.02.13. 11:59

Tisztelt Fórumozók!
Korábban már pedzegettem a párásodás és páramentesítés dolgot, de akkor nem reagált senki (lehet csak én bonyolítom túl a dolgot?). Mivel elhúzható tetejű csillagdát építek tovább foglalkoztat ez a téma.
Van ötlete valakinek arra, hogy miként lehet páramentesíteni a fagyos éjszakai észlelés során lederesedett felületeket(tubus, mechanika, oszlop, szék, padló, oldalfalak, okulártartó, laptop...) ? Egyáltalán kell, hogy foglalkozzam ezzel a kérdéssel, vagy hagyjam a természetre? A dér felolvadását követően ajánlott átszellőztetni a csillagdát, vagy nem érdemes foglalkozni ezzel a kérdéssel?
1.) Elsőre nekem úgy tűnik, hogy nem, mivel a dér a levegő páratartalmának a kicsapódása, majd felolvadást követően a lefagyott pára "csak" visszakerül a helyiség légterébe.
2.) De ha tovább gondolom a történetet, akkor a felolvadó dér csak tovább növeli a csillagdán belül az éjszaka folyamán beállt páratartalmat.
3.) Mivel a csillagdámat füves udvar és konyhakert veszi körül, a reggeli olvadás a kinti területeken is ugyanúgy megtörténik, SŐT a csillagdán kívül a dér olvadását tetézi még a talajból történő további párolgás, ami legjobban napos időben a felszín felett figyelhető meg (gőzölög a felszín).
Teljesen összezavarodtam. Újabb kérdéseim lettek.
Egy mini meteorológiai állomás által vezérelt szellőztető rendszer a megoldás, vagy megfelel a "kézi vezérlésű" kinyitom az ajtót?
Az ajtón át szellőztetéssel indítok, aztán majd kitapasztalom...
Mivel az én csillagdám egy különálló 250x250cm alapterületű 30cm-el a talaj felett épülő faház lesz, természetesen nem úgy fog reagálni a deresedésre, mint Attiláé.
Jó lenne megismerni a kisebb méretű eltolható tetejű csillagda tulajdonosok tapasztalatait!
Tudom, hogy nem én vagyok az úttörő az építés terén, de ha nincs más akkor szívesen leszek az a tapasztalatok megosztása terén.
KF
Sidius

Re: B612 Csillagvizsgáló

Hozzászólás Szerző: Sidius » 2018.02.13. 12:48

Nekem szintén letolható tetőm van. A tető lemez, semmi szigetelése nincs. A falak és a tető találkozásánál kb. 50 mm-es rés van körben, ennyivel túlnyúlik a tető oldala a falakon, tehát ha alá állok a csillagdának, akkor a fal mellett fölnézve látom a tetőlemezt. Ha fúj a szél, jelentősen gyengülve, de minden irányból átfúj rajta, ha meleg van a lemez alatt, akkor meg fölfelé huzatol, ugyanis a két tetőfél találkozásánál összesen egy kémény keresztmetszetnyi rés igencsak van, csak a víz nem juthat be. A távcsövek az alulról érkező hűvösebb levegőben vannak. Ennek előnye, hogy állandó a légcsere, hátránya, hogy a rovarok -darazsak- bejutnak, de nem sokáig pihiznek ott, mert nappal annyira meleg a lemez, hogy csak kezdetben tűnik jó helynek, és hamarosan továbbállnak.
Nagyon extrém idő kell, hogy az optikákon is lecsapódjon a pára, de olyan még nem volt, hogy használatba vételkor párátlanítani kellett volna, ha nem lett lezárva a tubus, amikor nem kellett volna. Ha mégis megtörténik a párásodás, -rendszerint ritkán, és mindig észlelés közben-, hajszárítóval szoktam a tubusba langyos levegőt fúvatni. A hideg üveget gyakorlatilag nem melegíti fel, a pára viszont egy-két perc alatt eltűnik. A vékony tetőlemez páragyűjtő. Estére van, hogy patakzik róla a víz, mert hamar kicsapódik rajta, hamarabb, mint a lassabban hűlő üvegen. Ilyenkor a tető túlnyúlása miatt a víz a falon kívül, a földre csepeg. Mikor kotorja a szél a havat, előfordult már, hogy kb. egy lapátnyi a padlóra jutott. Ennél többre számítottam, de csak a felfelé sodródó pelyhek tudnak bejutni, úgyhogy sosem volt még több, de nem is rendszeres havas időszakban sem.
Nekem az elsődlegesen bolygó célpontok miatt az elvem az volt, hogy kövesse az épület a kinti hőmérsékletet, ezért még a taposó is acéllemez. Nem sok bajom van a párával, cserébe télen állati hideg a talpamnak, amit úgy szoktam melengetni. A zárt épület ilyen szempontból problémásabb. De tisztábban lehet tartani, és nem kell harcolni az apró állatokkal, ámbár a pókok a szúnyogok miatt nem feltétlenül zavarnak, mert eltolom őket a tetővel együtt, aztán meg vissza. De sajnos nekem mindent jól záródó dobozban kell tárolnom.

Pár érdekesség is megesett, mióta felépítettem a csillagdát. Vagy három éve ősszel, nagyon megijesztett az egyik éjjeli ragadozó. Rengeteg errefelé a bagoly, és a denevér, mivel a szomszédos elhagyott víztoronyban élnek. Ott repkednek egy darabig körülöttem, mindig az erős szürkülettől kb. fél-egy órát, aztán szétszélednek, de néha még a légáramlatukat is érzem, szóval egymáshoz szoktunk.
Ültem a távcső mögött, kb. 11 óra volt, nagyon nagy csend, kicsit altató hatása is van az óragép zizegésének, úgyhogy épp azon gondolkodtam, hogy járni kéne egyet. Hátam az északi falnak vetve, balra pedig húsz centire a keleti fal. Ha leülök, a fejem a fal szintje alatt van 1-2 centivel. Nagy surrogásra balra kapom a fejem, tőlem fél méterre egy bagoly, épp le akart szállni a falra, pont a fejem mellé. Mikor levette, hogy mindketten ott vagyunk! Azt a kétségbeesett hátra arcot!... Olyan szelet csinált a szárnyával, hogy felborzolta a hajamat. El tudtam volna kapni, nem is kellett volna teljesen kinyújtanom a kezem. De persze nem erre gondoltam azonnal. Egyből eltűnt a környékező álmosságom! :lol:

Tavaly nyáron meg egy napnyugta táján -még nagyon meleg volt- nagy zúgást hallok a hátam mögött. Hátrafordulok, egy villanás és egy szarvasbogár hím ütközése tolta fel a szemüvegemet a homlokomig, aztán ájultan koppant a taposólemezre. Azt hittem elpusztult, felvettem, aztán feltettem a fal tetejére. 6-7 cm közé becsültem, szóval szarvasbogár mértékkel nem volt kicsi. Pár perc után már harciasan nyújtogatta felém a csápjait, de nem fogadtam a kihívást, így aztán inkább megint megpróbálkozott a repüléssel. Ment is neki. De a manőverezés nem az erőssége, ezt előképzettség nélkül is, rögtön megállapítottam. :) (Nem tudom, ha mondjuk valaki nem szemüvegessel találkozik, akkor mi lett volna?)

Ezek építési kedv fokozó történetek! :D
palics
Hozzászólások: 63
Csatlakozott: 2011.12.05. 20:03

Re: B612 Csillagvizsgáló

Hozzászólás Szerző: palics » 2018.02.13. 14:09

János!
Köszönöm a válaszod! Nagyszerű a csillagdád - láttam a róla készült képeket. Jó volt olvasni a történeteid.
Az én észlelőhelyem fából lesz acél tetőszerkezettel. A túlnyúló tetőszerkezet Nálad már bizonyított, így ezt a megoldást választom én is.
Ha befejezem az építést ismét teszek fel képeket.
KF
tordaitom
Hozzászólások: 80
Csatlakozott: 2009.09.16. 02:43

Re: B612 Csillagvizsgáló

Hozzászólás Szerző: tordaitom » 2018.02.21. 01:16

palics írta:Van ötlete valakinek arra, hogy miként lehet páramentesíteni a fagyos éjszakai észlelés során lederesedett felületeket(tubus, mechanika, oszlop, szék, padló, oldalfalak, okulártartó, laptop...) ?


Fűtéssel lehet páramentesíteni. A tubust mindenképpen kell melegíteni, különben a frontlencse vagy a segédtükör felületére le fog csapódni a levegő páratartalma. Lehet kapni készen fűtőszalagot, de lehet barkácsolni is.
A többi annyira nem érdekes, esetleg a mechanika esetében érdemes a motorok meghajtóelektronikáját odaerősíteni (abban az esetben, ha külön lenne), mert ez is ad annyi hőt, hogy ne tudjon párásodni. Laptop sem tud párásodni, deresedni, szintén a belsejében termelődő hő miatt, kivéve a fedelet és a kijelzőt, de ennek is egyszerű az elhárítása: amikor nem használjuk, érdemes lehajtani.
Válasz küldése

Vissza: “Csillagdaépítés”