Bino-benézők

[gyulaipal]

Engem elsősorban az érdekel, mi történik "D" nagyítás fölött (azaz 1 mm kilépő pupilla alatt)?...

Vagy az a legjobb, ha van egy lineáris (tükrös) bino a kis nagyításokhoz, egy prizmás pedig a nagyobbakhoz?

Tovább olvasva a hivatkozott CN-topikot valaki arra panaszkodik, hogy nagy nagyításnál nagyon nehéz pozicionálni a szemet. Viszont szerintem nem a binóval van a "baj", hanem a rövid fókuszú okulárokkal.

Amit negatívumként értékelek, az a tükrös bino relatíve kicsi rekesznyílása. Örülhetek, ha a saját távcsövemmel elérem az 1°-os látómezőt. Persze ez is több, mint ami egy fényútkorrektoros prizmással elérhető. Jó lenne kimaxolni az 5/4"-es kihuzat lehetőségeit...

Nagy nagyításnál az egyik szem csak az objektív fele által alkotott képet látja. Magyarul a vízszintes felbontás kb. a FELÉRE csökken. Plusz az egyenes vonal menti "elvágása" a lencse felületének diffrakciós tüskét fog kelteni. Az egyik szem által látott kép kb. olyan lesz, mint ha egy kartonpapírral letakarnánk a lencse felét. Így könnyen ki lehet próbálni a dolog hatását ... csak persze egy szemmel.

Szerintem nagy nagyítással ezt a benézőt emiatt tilos használni. Arra valóban egy normál bino-benéző való, nem ez. Ez viszont kiváló az extrém alacsony nagyításokhoz ... csak hát ki akar pl. egy 20 centis lencsét úgy használni, mintha egy 10 centis bino lenne, mondjuk 20x-os nagyítással?

Egy dologra azért mégis jó lehet ez: kitakarással működő tükrös távcsöveknél nem lehet nagyon kicsi nagyítást használni, mivel a kilépő pupilla gyűrű alakú, A kép emiatt besötétedik nagyon kis nagyításnál (amikor a szemünkbe a kitakarásból (nem) érkező fény jutna be amúgy). Ez szerintem a kitakarásmentes távcső egyik fontos előnye, hogy akár mekkora kilépő pupillát használhatunk, azaz bármilyen kicsi lehet a nagyítás, a kép nem sötétedik el (csak az objektív pereméről érkező fény fennakad a pupillánkon, de hát 10-15x-ös nagyításnál ezt simán el lehet fogadni). Ezzel a bino-benézővel ezek az extrém kicsi nagyítások elméletileg használhatóvá válnak ... szóval akinek ez a szíve vágya, az vehet ilyet. Csak hát kinek van olyan fényerős távcsöve, amihez van olyan hosszú fókuszú okulárja ezekhez a nagyításokhoz?

A szem pozicionálása szerintem is az okulárokon múlik, nem a benézőn.

Egyébként minden racionális (ellen)érv ellenére nekem tetszik az ötlet, hogy pl. a kis 92mm-es lencsét használhatnám valódi, 3D képet adó binokulárnak földi megfigyelésekhez ... pl. egy hegytetőről nézelődni. A gond csak az, hogy egy 46mm-es binokli azért annyira nem nagy csoda...

A másik dolog, hogy ez a benéző szerintem nem fordít képet. Magyarul földi megfigyelésekhez kell elé még egy Porro rendszer (vagy nem?) ... és itt van a pont, amikor a dolog kezd "túl macerássá" válni... de mégis alapvetően tetszik az ötlet.

Ki kellene próbálni, hogy mennyit számít a gyakorlatban az, hogy a két szem nem ugyanazon a "légoszlopon" néz keresztül. Szerintem egyfajta 3D hatás csillagászkodás közben is keletkezhet emiatt, azaz TALÁN látni kellene, hogy a bolygó az örvénylő légkör "mögött" van 3D-ben. De ez csak tipp, soha nem próbáltam ilyet. Ha valóban van ilyen hatás, akkor ez akár vonzó is lehet. Kipróbálandó.

A prizmák mérete minden bino-benéző esetén probléma. Vagy ha nem, akkor azt nehéz kifizetni...

GyP

[Lovász András]

Nagy nagyításnál az egyik szem csak az objektív fele által alkotott képet látja. Magyarul a vízszintes felbontás kb. a FELÉRE csökken. Plusz az egyenes vonal menti "elvágása" a lencse felületének diffrakciós tüskét fog kelteni. Az egyik szem által látott kép kb. olyan lesz, mint ha egy kartonpapírral letakarnánk a lencse felét. Így könnyen ki lehet próbálni a dolog hatását ... csak persze egy szemmel.

Szerintem nagy nagyítással ezt a benézőt emiatt tilos használni. Arra valóban egy normál bino-benéző való, nem ez. Ez viszont kiváló az extrém alacsony nagyításokhoz ... csak hát ki akar pl. egy 20 centis lencsét úgy használni, mintha egy 10 centis bino lenne, mondjuk 20x-os nagyítással?

Egy dologra azért mégis jó lehet ez: kitakarással működő tükrös távcsöveknél nem lehet nagyon kicsi nagyítást használni, mivel a kilépő pupilla gyűrű alakú, A kép emiatt besötétedik nagyon kis nagyításnál (amikor a szemünkbe a kitakarásból (nem) érkező fény jutna be amúgy). Ez szerintem a kitakarásmentes távcső egyik fontos előnye, hogy akár mekkora kilépő pupillát használhatunk, azaz bármilyen kicsi lehet a nagyítás, a kép nem sötétedik el (csak az objektív pereméről érkező fény fennakad a pupillánkon, de hát 10-15x-ös nagyításnál ezt simán el lehet fogadni). Ezzel a bino-benézővel ezek az extrém kicsi nagyítások elméletileg használhatóvá válnak ... szóval akinek ez a szíve vágya, az vehet ilyet. Csak hát kinek van olyan fényerős távcsöve, amihez van olyan hosszú fókuszú okulárja ezekhez a nagyításokhoz?

Ezt értem, az elmélet valóban ezt mondja. Ami miatt mégis piszkálja a csőrömet ez a benéző, az a pozitív vélemények (míg el nem felejtem, képfordító a lencserendszer benne, tehát természetet bámulni tökéletes). A linkelt beszélgetést indító úriember megdöbbenésének ad hangot a képminőség láttán. 10 centis APO-ba csusszantva kifogástalan fókuszról számol be. 2 mm kilépő pupilla mellett!
Amúgy nem tipikus kezdő az illető: ezenkívül egy 16"-es Newton binoszkóp és egy 36"-es (91 cm!!!) átmérőjű Dobson (amiről itt nyilatkozik) tulajdonosa.

Jelen topikot visszaolvasva pedig láthatóan D. Lacinak is jobban bejön, mint a hagyományos benéző. Kontrasztosabbnak érzékeli a képet. Az F/7-es APO-ja mellett egy F/10-es SC-je is van, központi kitakarással. Kis nagyítást nem ér el, mégis jók a tapasztalatai ezzel a benézővel.

Másfelől nagyon érdekes, hogy mennyire másként érzékelhető a fényút különböző pontjain történő sugárkúp "csonkolás". Pl. egy, a kelleténél kisebb segédtükör a vignettáció mellett asztigmiaszerű aberrációt okoz a LM szélén. Az okulár előtt közvetlenül blendézett sugárkúp vignettál, az okulár belsejében a fókuszsíkban pedig éles LM határolást "végez". Esetünkben a képfordító lencserendszer előtti sugárosztó szerintem nem élesen határol: talán emiatt lehet az amit a CN-on írnak, hogy a 2 szembe jutó félhold alakú sugárkúpnak van egy közös, mindkét szemmel látható keskeny sávja is. Tehát nincs élesen elválasztva a 2 fél látómező, azaz a kép közepén mindkét szemmel ugyanazt látjuk. Ez beleszól a 3D-s hatásba.