Optikai rács házi készítése
Elküldve: 2013.09.15. 02:36
Teszteléshez szükség lehet optikai rácsra. Egy viszonylag egyszerű, és olcsó módszert kísérleteztem ki. A szükséges kelléke néhány méter vékony 0,1mm átmérőjű, vagy ha van ennél vékonyabb huzal, egy fadarab, két 100-as szög, 4 darab M8, vagy M10 csavarra való alátét, lehetőleg réz, de jó a horganyzott vas is, és egy kis tubus zselés pillanatragasztó. A fába egymástól 3-4 cm távol beütjük 1-2 cm mélyen a két szöget, kissé széttartó dőléssel, elég néhány foknyi ferdeséggel. Ezt követően az egyik tövére 20-30 menet drótot tekerünk egymásra is, szorosan, mert ez megtartja a huzal kezdetet. Ez után a másik szögre tekerünk másfél menetet, majd vissza a kezdő oldalra, és ott is másfél menetet, majd ezt ismételjük meg 50 alkalommal, és a drót végét az egyik szögön legalább 30 egymásra is tekert menettel zárjuk le. Ez megtartja a tekercsünket. A tekercselést a fától 1-2 cm-re indítsuk, és a drótot annyira feszesen és szépen egymás mellé tekerjük, amennyire csak tudjuk. A menetek automatikusan egymásnak feszülnek, ha a szeg kicsit széttartóan ferde! A vékony drót nem hajlítja meg a vastag szeget, és olyan feszes marad, ahogy tekertük. Az egyenletes térközt a másfél menet automatikusan biztosítja. Nagyítóval ellenőrizzük, hogy nincs-e egymásra tekeredett drót, vagy hézag a szegen. Ha nincs, akkor szép egyenletes két rácsozatot látunk a szegek között. Vesszük a négy alátéttet, szépen sorjátlanítjuk, és csiszoló papíron a sík oldalát egyenesre munkáljuk. A peremet tűreszelővel letörjük, zsírtalanítjuk és egy fehér papírlapra egymás mellé helyezzük, nagyítóval ellenőrizzük, hogy nem maradt-e rajta sorja. Ha ez kész, akkor két alátétet egymásra helyezünk úgy, hogy a síma csiszolt fele kifelé álljon, majd óvatosan a tekercs belsejébe csúsztatjuk. Nagyítóval ellenőrizzük, hogy a szálak egyenesek és párhuzamosak maradtak-e. Ha ügyesek voltunk, akkor nem görbül el egy sem. Ha mégis, akkor a szegek szétfeszítésével lehet a szálakat kicsit nyújtani. Ezt egy kereszthornyos facsavarra rátekert dugódrabbal tudjuk megtenni. A csavar fejébe a szög feje belemegy, és a méretesre ráhajtott dugót benyomjuk a másik szög feje elé. 1 mm-rel lógjon túl a dugó a másik szög fejénél, ne többel, mert a szálak elszakadhatnak, ha túlságosan szétfeszítjük a szegeket! Ha sikerült a két alátétet pontosan egymáson a szálak közé tenni, akkor a zselés pillanatragasztóból egy kis karikát nyomunk a dóthálónkra, az alátét külső pereme mentén. A belső lyuk körül maradjon fél milliméter hézag! Ez után a harmadik alátétet a csiszolt felével pontosan a drótháló között lévő pillanatragasztó krikával ellátott alátét fölé helyezzük, és amikor pontosan központosan felette van, akkor 1-2 mm magasról egyszerűen ráejtjük. A karikát 1 másodpercig még lehet talán mozgatni, mert a zselés ragasztó nem azonnal köt, de ha rányomtuk, akkor már nem szabad mozgatni! Nem kell rányomni még! 10 másodperc múlva fordítsuk meg a fadarabot, hogy a másik alátét legyen felül, és azt is lássuk el egy karikányi zselés ragasztóval. A negyedik alátétet is a sík felével ejtsük rá. Ha pontosan dolgoztunk, akkor 10 másodperc múlva két újjunkkal és egy előzőleg félbehajtott keményebb kartonlap között gyengéden nyomjuk egymáshoz mind a négy alátétet, közte az optikai rácsunkkal. 3 perc múlva kisollóval vágjuk le a szögről, és az alátét külső pereme mentén vágjuk kőrbe, megszabadítva a kilógó drótoktól. Egyszerre két optikai rácsot készítettünk. A teszteléshez helyezzük egymásra a két-két alátét közé készített rácsunkat, és fény felé tartva forgassuk az egyiket. Ha a szálak párhuzamosak és egyenletesek, egyenesek, akkor a forgatás közben egy sűrűsödő és ritkuló ferde mintázatot látunk amely egyenes sűrűsödő és ritkuló vonalakból áll. Ha a vonalak széle nem egyenesnek látszik, kkor a rácsunk nem egyenletes térközű! Ez kisebb baj, mintha forgatáskor a vonalak dülöngélni is látszanak, mert akkor ferdék is egymáshoz képest. Nagyítóval és jó szemmértékkel megfigyelhető, hogy melyik a hibás.
Ha mondjuk a két szöget kissé távolabbra ütjük be a fába, annyira, hogy közé fér tágasan 2 alátét, akkor egyszerre négy rácsot készíthetünk, és a teszteléskor mindegyiket mindegyikkel próbálva a hibás darab jó esetben kiszűrhető! Ha a négyből legalább kettő sikerült, akkor találunk olyan párt, amely egymáson elforgatva szinte tökéletes egyenletes és szép egyenes mintázatot ad.
Végezetül néhány tanács. A szög vastagsága pontosan egyezzen meg a két egymásra tett alátét vastagságával! A szöget csiszoljuk meg, hogy teljesen síma legyen az a része, ahova a vékony drótot tekerjük! A drót lehet zománchuzal, vagy vékony selyemszál, valamilyen vékony egyenletes méretű néhány méteres más szálas anyag is. A legjobb a 0,05mm-es wolfram huzal, a 0.1 mm-es zománchuzal, vagy a legvékonyabb selyemszál. Tekerjünk fel 20 menetet a szögre, mérjük meg a menetek hosszát, majd a kapott méretet osszuk el 20-al, és megkapjuk a szál vastagságát! Ha elsőre nem sikerül, akkor kis pihenés után, jó megvilágítású helyen, fehér papírlap felett nagyítóval felszerelkezve próbálkozzunk újra!
Remélem hogy sikerül jó minőségű és pontos optikai rácsokat készíteni ezzel a módszerrel. Nekem sikerült, de még lehetett volna sokkal jobb is, ha nem kapkodom el a tekercselést, és minden 2-3 menet után nagyítóval ellenőrzöm a szögön futó drót hézagait. 1-2 menetet még lehet csúsztatni, összébb nyomni, de többet már nem, mert ha megfelelően feszes, akkor sajnos szorul is a másfél menetnyi drót a szögön! Ha a szög felülete nem síma, akkor nem akar hézagmentesen tekeredni a drót, tehát az is fontos, hogy tiszta és síma legyen. Fadarabnak megteszi egy 10 cm-es kerítésléc darab is, de ne legyen szálkás, vagy korhadt! Kemény fába szöget előfuratba szabad csak beütni! A fadarab ne legyen túl nagy, mert nem lehet vele jól dolgozni, nem tudjuk könnyen tekercselni és késöbb forgatni! Alább mutatok néhány képet is az első mérést az új ráccsal, az eszközökről, a kész rácsokról és a rácsteszt eredményéről. Sok sikert! Üdv. Imre
Ha mondjuk a két szöget kissé távolabbra ütjük be a fába, annyira, hogy közé fér tágasan 2 alátét, akkor egyszerre négy rácsot készíthetünk, és a teszteléskor mindegyiket mindegyikkel próbálva a hibás darab jó esetben kiszűrhető! Ha a négyből legalább kettő sikerült, akkor találunk olyan párt, amely egymáson elforgatva szinte tökéletes egyenletes és szép egyenes mintázatot ad.
Végezetül néhány tanács. A szög vastagsága pontosan egyezzen meg a két egymásra tett alátét vastagságával! A szöget csiszoljuk meg, hogy teljesen síma legyen az a része, ahova a vékony drótot tekerjük! A drót lehet zománchuzal, vagy vékony selyemszál, valamilyen vékony egyenletes méretű néhány méteres más szálas anyag is. A legjobb a 0,05mm-es wolfram huzal, a 0.1 mm-es zománchuzal, vagy a legvékonyabb selyemszál. Tekerjünk fel 20 menetet a szögre, mérjük meg a menetek hosszát, majd a kapott méretet osszuk el 20-al, és megkapjuk a szál vastagságát! Ha elsőre nem sikerül, akkor kis pihenés után, jó megvilágítású helyen, fehér papírlap felett nagyítóval felszerelkezve próbálkozzunk újra!
Remélem hogy sikerül jó minőségű és pontos optikai rácsokat készíteni ezzel a módszerrel. Nekem sikerült, de még lehetett volna sokkal jobb is, ha nem kapkodom el a tekercselést, és minden 2-3 menet után nagyítóval ellenőrzöm a szögön futó drót hézagait. 1-2 menetet még lehet csúsztatni, összébb nyomni, de többet már nem, mert ha megfelelően feszes, akkor sajnos szorul is a másfél menetnyi drót a szögön! Ha a szög felülete nem síma, akkor nem akar hézagmentesen tekeredni a drót, tehát az is fontos, hogy tiszta és síma legyen. Fadarabnak megteszi egy 10 cm-es kerítésléc darab is, de ne legyen szálkás, vagy korhadt! Kemény fába szöget előfuratba szabad csak beütni! A fadarab ne legyen túl nagy, mert nem lehet vele jól dolgozni, nem tudjuk könnyen tekercselni és késöbb forgatni! Alább mutatok néhány képet is az első mérést az új ráccsal, az eszközökről, a kész rácsokról és a rácsteszt eredményéről. Sok sikert! Üdv. Imre