Laci, nekem a 2. tagmondatod szúrt szemet. Ugye a nagy nagyításokat jellemzően bolygókhoz, Holdhoz használjuk, ahol a tükrös bino "nem olyan káprázatos". Ezért kérdeztem rá ezekre az objektumokra és vetettem fel, hogy talán az osztott sugárkúp miatt "nem olyan káprázatos"-e a képe? Valamint írtad, hogy kis nagyításra, mélyégre tetszik a képe. Namost a prizmás épp fordítva viselkedik: mélyégre korlátozottan alkalmas a fényveszteség és a vignettáció miatt, bolygókra, Holdra viszont kiváló a nagy nagyításon, (ahol már NINCS vignettáció). És azért jó a diffrakciós képe, mivel kör alakú a sugárkúp, amit "csatornánként" hasznosít. Én nem tudom, hogy a tükrös bino képes-e a félkörből (az osztott sugárkúpra gondolok) kört csinálni, de úgy tudom, hogy a távcsövek optikái nem véletlenül kör alakúak; nem félkör, háromszög, négyzet, vagy miegymás, mert a diffrakciós kép szempontjából az a "nyerő" síkidom, amelynek a területéhez képest a legkisebb a kerülete; ez pedig a kör.A tükrös benéző kis és közepes nagyításokon nagyon tetszik, fölötte már nem olyan káprázatos.
Részemről egy felvetés volt, hogy vajon mennyire egészségtelen ez a félkör alakú belépő fénynyaláb a diffrakciós kép szempontjából? Ennyire mélyen nem látok bele, és lehet, hogy a benne lévő lencsék addig csűrik-csavarják a fényt, mire megszületik a kör, nem tudom.
Mindenesetre ha beleteszed bármelyik távcsövedbe okulárral együtt és ha a kilépő pupilla kör alakú, akkor szerintem nagy baj nem lehet.
Azt pedig nem értem, miért hozzák fel a 35 mm-es fókuszhatárt az okulárokkal kapcsolatban, hiszen az, hogy vignettál-e egy okulár az adott rendszerben, semmi mástól nem függ, csak a "field stop"-tól. Egy 100°-os Lunt fókusza hiába csak 20 mm, ha a "field stop"-ja akkora, hogy még egy 1,25"-es kihuzatba se lehet betuszkolni. Az ES 24/68-as okulárt pedig épphogy nem vignettálja, mert annak a "field stop"-ja 27,3 mm. Tehát látjuk, hogy nem a fókusztávolságtól függ a vignettáció. Lehet, hogy pusztán Plössl-re vonatkoztatják ezt az adatot?...