Csillagváros.Hu

A tükrös benéző kis és közepes nagyításokon nagyon tetszik, fölötte már nem olyan káprázatos.

Laci, nekem a 2. tagmondatod szúrt szemet. Ugye a nagy nagyításokat jellemzően bolygókhoz, Holdhoz használjuk, ahol a tükrös bino "nem olyan káprázatos". Ezért kérdeztem rá ezekre az objektumokra és vetettem fel, hogy talán az osztott sugárkúp miatt "nem olyan káprázatos"-e a képe? Valamint írtad, hogy kis nagyításra, mélyégre tetszik a képe. Namost a prizmás épp fordítva viselkedik: mélyégre korlátozottan alkalmas a fényveszteség és a vignettáció miatt, bolygókra, Holdra viszont kiváló a nagy nagyításon, (ahol már NINCS vignettáció). És azért jó a diffrakciós képe, mivel kör alakú a sugárkúp, amit "csatornánként" hasznosít. Én nem tudom, hogy a tükrös bino képes-e a félkörből (az osztott sugárkúpra gondolok) kört csinálni, de úgy tudom, hogy a távcsövek optikái nem véletlenül kör alakúak; nem félkör, háromszög, négyzet, vagy miegymás, mert a diffrakciós kép szempontjából az a "nyerő" síkidom, amelynek a területéhez képest a legkisebb a kerülete; ez pedig a kör.
Részemről egy felvetés volt, hogy vajon mennyire egészségtelen ez a félkör alakú belépő fénynyaláb a diffrakciós kép szempontjából? Ennyire mélyen nem látok bele, és lehet, hogy a benne lévő lencsék addig csűrik-csavarják a fényt, mire megszületik a kör, nem tudom.
Mindenesetre ha beleteszed bármelyik távcsövedbe okulárral együtt és ha a kilépő pupilla kör alakú, akkor szerintem nagy baj nem lehet.

Azt pedig nem értem, miért hozzák fel a 35 mm-es fókuszhatárt az okulárokkal kapcsolatban, hiszen az, hogy vignettál-e egy okulár az adott rendszerben, semmi mástól nem függ, csak a "field stop"-tól. Egy 100°-os Lunt fókusza hiába csak 20 mm, ha a "field stop"-ja akkora, hogy még egy 1,25"-es kihuzatba se lehet betuszkolni. Az ES 24/68-as okulárt pedig épphogy nem vignettálja, mert annak a "field stop"-ja 27,3 mm. Tehát látjuk, hogy nem a fókusztávolságtól függ a vignettáció. Lehet, hogy pusztán Plössl-re vonatkoztatják ezt az adatot?...

D.Laci írta: ↑

2022.01.27. 16:22

Tudja valaki, hogy az olcsóbb bino-benézőkben ( SW; Omegon; TS; Lacerta) milyen méretű prizmák vannak?
Sehol nem találok róla adatot.
Csak azért, mert a Baader kiemeli, hogy a (Zeiss dokumentációk alapján készült) MaxBright II 27mm, a háromszor annyiba kerülő Mark V 30mm-es prizmákat használ.

D.Laci

Egy adalék: A hagyományos (nem nulla fényút) benézők közül mind optikai minőségben, mind a rövid fókuszú okulárok használhatósága szempontjából a MaxBright II eléggé verhetetlennek tűnik a tesztek alapján. És az ár/érték alapján sem tűnik rossznak mert kb. egy éve gyakorlatilag nem lehet kapni - sem újonnan sem használtan.
(Én tavaly nyár óta próbálok beszerezni egyet, de nem sikerül...)

Ankalimon írta: ↑

2022.02.03. 05:10

D.Laci írta: ↑

2022.01.27. 16:22

Tudja valaki, hogy az olcsóbb bino-benézőkben ( SW; Omegon; TS; Lacerta) milyen méretű prizmák vannak?
Sehol nem találok róla adatot.
Csak azért, mert a Baader kiemeli, hogy a (Zeiss dokumentációk alapján készült) MaxBright II 27mm, a háromszor annyiba kerülő Mark V 30mm-es prizmákat használ.

D.Laci

Egy adalék: A hagyományos (nem nulla fényút) benézők közül mind optikai minőségben, mind a rövid fókuszú okulárok használhatósága szempontjából a MaxBright II eléggé verhetetlennek tűnik a tesztek alapján. És az ár/érték alapján sem tűnik rossznak mert kb. egy éve gyakorlatilag nem lehet kapni - sem újonnan sem használtan.
(Én tavaly nyár óta próbálok beszerezni egyet, de nem sikerül...)

Ez az az eszköz, amit használtan nem vennék, kivéve, ha ismerem az előéletét és megkapnám előtte tesztelésre.
Talán majd mostanában kapható lesz az Astroshop-nál. (Folyamatosan figyelem.)

D.Laci

Vajon miért szünetel a gyártása? (Bármilyen fejlett is ez az eszköz, chip azért nincs benne... )

Ankalimon írta: ↑

2022.02.04. 08:09

Vajon miért szünetel a gyártása? (Bármilyen fejlett is ez az eszköz, chip azért nincs benne... )

Sok dolognak szünetel.
Nagyon sokat vártam a Baader Diamond Stealtrack SC fókuszírozóra ami most is tartós hiánycikk, mikor az Astroshop rámkérdezett, hogy akarok még várni, mert belátható időn belül nem lesz, vagy választok más típust, vagy visszautalják a pénzt. ( Mindig korrektek voltak.) Választottam egy Omegon-t, ami szintén masszív de 10 ezer Ft-tal többe került (134 kFt). Nem bántam meg, de Baader-t szerettem volna.
Két hónap múlva az Omegon is hiánycikk lett félévre.
Leállt a gyártás sok területen.
A Baader benézőt egy éve figyelem, még a tükrös vásárlása előtti időből.

D.Laci
ui.: Közben megtaláltam, hogy az olcsóbbak közül a legjobbnak tartott WO benéző szabad nyílása 20,2mm.

Néhány tapasztalat a binobenézőkkel, és okulárokkal a Hortobágyi Messier Marathon adta lehetőség kapcsán.
Vittem magammal az Omegon prizmás és tükrös benézőt, mély-ég objektumok megfigyelésére.
Igazán jók voltak az észlelési körülmények egy tartósabb próbára. (SQM 21,57)
Röviden, a prizmás erre a területre alkalmatlan.
Akkora a fényelnyelése, hogy csak a már szinte szabadszemmel is látható objektumok érzékelhetőek benne.
A tükrös benéző szépen hozza a halványabb objektumokat is, csak nagyon pontosan kell beállítani a szemtávolságot.
A külföldi értékelésekben előszeretettel ajánlják hozzá a Baader Zomm Mark IV-et.
Az én 69mm-es szemtávolságomhoz ennek használata roppant kényelmetlen. Az okulár nagy átmérője miatt az orrnyergemet úgy kell beerőltetni a két okulár közé, hogy lássam mindkettőben a teljes látómezőt, hogy az már szinte fáj.
A BCO 10; 18, valamint BCP 32mm-es okulárokkal ilyen gond (az okulárok kisebb átmérője miatt) nem volt, kényelmesen lehetett velük észlelni.
A legjobban kihasználható a BCP 32mm adta 78X-os és a BCO 18mm-által alkotott 139X-es nagyítás volt, a 2500 mm-es fókuszú SC-vel.
Mellettem B. Zoli egy SW 300/1500 Flex Dobson-nal Delos okulárokkal észlelt. Párhuzamosan ugyanazokat az M objektumokat néztük cserélgetve az okulárokat és hasonlítgatva a Delos-ok és a Baader Morpheus-ok képét.
Nagyon partiban volt a két okulár mindkettőnk megállapítása szerint.
Egyáltalán nem látszott a 100k Ft-nyi különbség közöttük, a Morpheus némileg nagyobb látómezeje sem volt szembeötlő.
Mindkettőben nagyon jó a betekintési kényelem, a kontraszt és szépen korrigált a látómező a szélekig.
Röviden ennyi. D.Laci

D.Laci írta: ↑

2022.03.28. 18:56

Röviden, a prizmás erre a területre alkalmatlan.
Akkora a fényelnyelése, hogy csak a már szinte szabadszemmel is látható objektumok érzékelhetőek benne.

Ez nagyon erős kijelentés. A TS binobenézővel, előtte a 254-es tükörrel, mögötte a 18 mm-es BCO-kkal 13 magnitudóig biztosan érzékelek és ennél az összes Messier objektum jóval fényesebb. A strukturáltabb megjelenésű, inhomogenitásokat mutató égitestek (pl. M82, M97) képi információi könnyebben kinyerhetőek még ezzel is, mint 1 szemmel.

Lovász András írta: ↑

2022.03.29. 08:06

D.Laci írta: ↑

2022.03.28. 18:56

Röviden, a prizmás erre a területre alkalmatlan.
Akkora a fényelnyelése, hogy csak a már szinte szabadszemmel is látható objektumok érzékelhetőek benne.

Ez nagyon erős kijelentés. A TS binobenézővel, előtte a 254-es tükörrel, mögötte a 18 mm-es BCO-kkal 13 magnitudóig biztosan érzékelek és ennél az összes Messier objektum jóval fényesebb. A strukturáltabb megjelenésű, inhomogenitásokat mutató égitestek (pl. M82, M97) képi információi könnyebben kinyerhetőek még ezzel is, mint 1 szemmel.

Sajnálom, hogy most nem írtam a megállapításomhoz, hogy "szerintem".
Gyorsan visszatértem helyette inkább az egyszemes észleléshez, mert hamarabb megtaláltam így a halvány objektumot és több részletet láttam a prizmás bino nélkül. Ez a benéző erős szürkeszűrőként működött a fényútban.
A tükrös sokat adott a látványhoz, de ezt már ennél sokkal fényszennyezettebb környezetben is megtapasztaltam és le is írtam.
Nekifutok mégegyszer, pontosítva:
SZERINTEM a prizmás benéző halvány mély-ég objektumok megfigyelésére nem alkalmas.
Aki szerint alkalmas, (biztos nem nézett még tükrösbe), használja egészséggel!

D.Laci

Annyit tudok hozzátenni, hogy két héttel ezelőtt nekem is volt lehetőségem végre kipróbálni mélyégobjektumokon a tükrös (nulla fényutas) binó benézőt. (Ezeket néztem: M51, M57, M 27)
Igazán halvány mélyegeket nem néztem vele, de a közepesen fényeseknél nagyon szépen működött. Könnyebb volt beállítani a szemtávolságot, és óriási előny, hogy a szűrőváltót is lehetett használni vele.
Az is igaz, hogy összegészében nem vettem észre, hogy sokkal több részlet látszott volna mint az egyszemes megfigyelésnél - de az biztos, hogy nem volt rosszabb, nem volt érzékelhető "fényveszteség". Nem volt azonos a látvány az egyes objektumoknál, de nem tudnám megmondani, hogy melyik volt "jobb".
De simán lehet, hogy már olyan sokat használtam a nagylátószögű ES meg TV okulárokat, hogy már nagyon hozzászoktam, és kitapasztaltam a működésüket. A binós megfigyelést meg még gyakorolni kell.

Én is Baader Zoom okulárokkal használtam, és egyetértek, hogy a szemtávolság beállításánál nem ideális a nagy mérete miatt. Gondolkodom, hogy lecserélem, de azért nagy előny, hogy négyféle nagyítást lehet vele használni okulárcsere nélkül...

Ankalimon írta: ↑

2022.04.05. 16:22

Annyit tudok hozzátenni, hogy két héttel ezelőtt nekem is volt lehetőségem végre kipróbálni mélyégobjektumokon a tükrös (nulla fényutas) binó benézőt. (Ezeket néztem: M51, M57, M 27)
Igazán halvány mélyegeket nem néztem vele, de a közepesen fényeseknél nagyon szépen működött. Könnyebb volt beállítani a szemtávolságot, és óriási előny, hogy a szűrőváltót is lehetett használni...
...
Én is Baader Zoom okulárokkal használtam, és egyetértek, hogy a szemtávolság beállításánál nem ideális a nagy mérete miatt. Gondolkodom, hogy lecserélem, de azért nagy előny, hogy négyféle nagyítást lehet vele használni okulárcsere nélkül...

Valóban szokni kell a benézőt.
Esetenként nekem is élvezetesebb volt a látvány egy szemmel a Morpheus-ban.
A Hortobágyon sokkal komfortosabban tudtam használni a BCO 18mm és BCP 32mm-es okulárpárral, mint a Baader zoom-mal a 2500 mm-es fókuszú SC-vel.
(A legelső tapasztalatom is ez volt vele.)
Így a halványakat is szépen hozta, ezeknek a négylencsés okulároknak nagyon jó az áteresztése.

D.Laci