adam.gali írta:... Tarjántól 15km-re lakom, kíváncsi lennék milyen eget nyújt.
Szia Ádám!
A kérdésedre nagyon hangsúlyozottan szubjektív véleményemet tudom leírni az alábbiakban, de azt kissé részletesebben, kis történeti áttekintéssel együtt.
1970-es évek közepétől látogatom az amatőr csillagász táborokat - többé-kevésbé rendszeresen, de korántsem vettem részt mindegyiken. Alapvetően háromféle típusba tudom sorolni az ez alatt általam megtapasztalt "össznépi" táborokat.
Kezdetben vala a "full-nomád" táborok ideje, amikor csak és kizárólag az éjszakai ég minősége alapján kerültek a helyszínek kiválasztásra (pl. a Pénzesgyőr melletti hegyek, vagy a Mátra és Bükk jó légkörű, jó panorámájú csúcsai, esetenként völgyei
, lásd Rókafarm..., bár ott voltak faházak), ahová sátorral ment mindenki, és még az ivóvizet is marmonkannákban, gyalog vittük fel magunkkal kilométereken át, és latrinát ástunk az egészségügyi szükségleteink "intelligens" kielégítése okán. Ezek romantikája azóta is utolérhetetlen; egy életre szóló élményt jelentett pl. számomra.
A legutóbbi 5-10 évben ennek a fordítottját látom: Mizser Attila igyekszik - a hazai lehetőségekhez képest - a legkényelmesebb, legkomfortosabb helyszínt választani (ami persze nem elítélendő), ezzel együtt azonban az éjszakai ég minősége - bár nem lényegtelen, de sajnos - másodrangú szemponttá vált; ezért kerültek a táborok a tarjáni német nemzetiségi ifjúsági táborba. Ott zuhanyozós apartmanházak és közösségi épületek is állnak, nem utolsó sorban helyben működő kocsmával...
A harmadik "tábor-típus" a kettő közötti megközelítéssel a bükki, szentléleki táborok voltak (időben is a két fenti típus között), ahol kényelem is volt, kocsma és WC, zuhanyozó is, és szuper ég is; sajnos azonban a létszám túlnőtt az ottani (és akkori) lehetőségeken.
Csillagászati (észlelési) szempontból tehát a tarjáni táborokat erős közepesnek (vagy alig közepesnek) tartom, az érdi csillagdámhoz hasonló, vagy alig jobb ég-láthatósági lehetőségekkel. Én oda az első egy-két alkalom után csak a közösségi programok, régi haverokkal való közös sörözés, beszélgetések miatt járok már évek óta. Sokszor műszert sem viszek...
Talán érdemes lenne onnan továbblépni már, de ha a kényelem - mint szempont - beelőzi az észlelési lehetőségeket, akkor valóban nehéz megfelelő méretű, hasonló adottságú helyszínt találni, jobb éggel, ráadásul az ország közepe táján. Szentléleket talán érdemes lenne újra "felplankolni", egy misét megérne, mint arany középút a "szakma" és a "kényelem" között.
De a monológom végén a kérdésedre egyszerű és rövid választ adva: aki Budapest belvárosában éli életét, annak Tarján maga a csoda. Egyébként feledhető, középszerű éjszakai ég, nem különösebben esztétikus és élmény-gazdag környezetben. Tudomásom szerint nyitott helyszín, bármikor látogatható, előzetes bejelentkezéssel.
MDA
u.i.: biztosan sokan fognak vitatkozni a fenti véleményemmel, de ettől még én így ítélem meg...