Exobolygók segíthetik a Nap egyik rejtélyének megoldását

[Guest]

Egy 500 csillagra kiterjedő felmérés alapján a közülük
bolygókísérővel rendelkezők sokkal hatékonyabban égetik a lítiumot,
mint a planétával nem bíró társaik, s ez magyarázhatja a Nap felszíni
lítiumhiányát is.

»» Az eredeti cikk ide kattintva olvasható el.

[csokasip]

Kedves József!

Mint a cikk szerzőjétől kérdezem: van-e valamilyen elgondolás arról, hogy a bolygó nélküli csillagohoz képest milyen sugárzásbeli különbséget eredményez a bolygókkal rendelkező napok (csillagok) esetében ez az összetételbeli különbség? Milyen hatással lenne például a Földre, mint lakott bolygóra, ha egy lítiumban gazdagabb csillag körül keringenénk?

A választ előre is köszönöm

Üdvözlettel

Csókási Pál

[Ksl]

Kedves Pál,

Mint a cikk szerzőjétől kérdezem: van-e valamilyen elgondolás arról, hogy a bolygó nélküli csillagohoz képest milyen sugárzásbeli különbséget eredményez a bolygókkal rendelkező napok (csillagok) esetében ez az összetételbeli különbség? Milyen hatással lenne például a Földre, mint lakott bolygóra, ha egy lítiumban gazdagabb csillag körül keringenénk?

A hírportál főszerkesztőjeként válaszolok: a hatás jelentős is lehet. A csillagfejlődési elméletek konkrét számítási eredményeiből lekövethető, hogy egy ugyanolyan kezdeti tömegű, de más kémiai összetételű csillag mennyire különböző hőmérséklet-luminozitás (ebből következően sugár) útvonalakat jár be. Ezzel igen sok szakpublikáció foglalkozik, egy jellemző példát hadd linkeljek be ide:

http://adsabs.harvard.edu/abs/2006ApJS..162..375V

Balra fent a zöld linkek között szerepel az ingyenesen letölthető pdf változat. No, ebben az elég hosszú cikkben a 10. oldalon, a 12. ábra mutat egy konkrét kettőscsillagra konkrét számolási eredményt, két tömegre és két fémességre. Jól látszik, hogy ugyanarra a tömegű modellre, de kb. 30%-kal különböző fémességgel a fejlődési útvonalak jelentősen különböznek, viszont az eltérés más és más a diagram különböző területein. Balra lent és középen a felső folytonos és szaggatott vonalak távolsága elég nagy, jobbra fent viszont megközelítik egymást. Azaz vörös óriások felé haladva az eltérés viszonylag kisebb, mint pl. a fősorozatot éppen elhagyó csillagokra, amelyekre ugyanarra a tömegre akár 20-30%-kal különböző luminozitás is fennállhat ekkora fémesség-különbség mellett. Persze fontos, hogy ez a példa nem kizárólag lítiumra, hanem általában, a globális fémességre vonatkozik, ha csak maga a lítium mutat feldúsulást, az effektus sokkal-sokkal kisebb.

Üdv,
Kiss László

[jkovacs]

Én is éppppppen ezt akartam mondani.

[kaviat]

az nem lehet, hogy fordítva történik a dolog? amikor a bolygórendszer kialakul, akkor eleve nem kerül be elég litium a csillagba és hogy ez mondjuk a plazma mágneses bizgentyűi miatt vagy bármi más miatt történik. tehát nem utólag csinál valamit a bolygórendszer a litiummal, hanem más lesz az anyag eloszlás egy születendő rendszerben ha bolygókat is növeszt maga köré a csillag.

szóval lehet, hogy nem a csillag égeti jobban vagy rosszabbul a litiumot a bolygórendszer megléte függvényében, hanem a bolygórendszer kialakulása folyamán mondjuk a könnyebb litium nem marad a csillagban, hanem kijjebb kerül a bolygók közé.

[Ksl]

az nem lehet, hogy fordítva történik a dolog? amikor a bolygórendszer kialakul, akkor eleve nem kerül be elég litium a csillagba és hogy ez mondjuk a plazma mágneses bizgentyűi miatt vagy bármi más miatt történik. tehát nem utólag csinál valamit a bolygórendszer a litiummal, hanem más lesz az anyag eloszlás egy születendő rendszerben ha bolygókat is növeszt maga köré a csillag.

szóval lehet, hogy nem a csillag égeti jobban vagy rosszabbul a litiumot a bolygórendszer megléte függvényében, hanem a bolygórendszer kialakulása folyamán mondjuk a könnyebb litium nem marad a csillagban, hanem kijjebb kerül a bolygók közé.

Dehogynem. A szakirodalom tele van cikkekkel, amikben hol ez, hol az szerepel magyarazatkent. Azaz ez is lehet, meg az is lehet.

Ksl

[csokasip]

Kedves Kiss Úr!

Önnek is és mindnyájuknak köszönöm a válaszokat.
Még egy kérdés:
A Föld légkörének jelentős részét nitrogén alkotja, mely semleges és a földi átlaghőmérsékleten kizárólag lítiummal képes egyesülni. Lehetséges-e, hogy amennyiben a Nap összetételében nagyobb lenne a litiumtartalom, károsan hatna a légkörünkre?

Köszönettel

Csókási Pál