Csillagváros.Hu

Nézegettem Fred Espenak honlapján a múltbéli és a jövőbeli vénuszátvonulásokat. És ezen a linken:
http://eclipse.gsfc.nasa.gov/transit/ca ... talog.html
alul elérhető két exeltáblázat:
Transits of Venus: 2000 BCE - 1000 CE
Transits of Venus: 1001 CE - 4000 CE
És ezeket nézegetve találtam kis anomáliákat.
Nos azt értem, hogyha nincs 2. meg 3. kontaktus, mint például a 3462 Jun 22-ei vénuszátvonulásnál, az azért van, mert a Vénusz csak súrolja a Napkorongot, és nem lép be teljes terjedelmével eléje, viszont azt már nem értem, hogy hogy lehetnek olyan vénuszátvonulások, mint például a 2854 Dec 14-ei, vagy a 3705 Jun 24-ei, ahol első meg negyedik kontaktus sincs, csak közepe? Elsőnek meg negyediknek kell lennie szerintem mindig. Vagy ilyenkor az van, hogy az átvonulás közepekor New York pont a láthatóság határán lesz, és csak épp érinteni fogja a Vénusz a Napkorongot egy pillanatra? Ez számomra fura, mert ennek az esélye szinte a 0-val egyenlő, látni meg úgyse lehet belőle semmit, szóval nem tudom hogy tényleg így kell-e ezt érteni.

Kedves Sándor! Valóban, a 2854. dec. 14-i helyzetben (13:30 körül) a Vénusz-korong északi része érinti - súrólja - a napkorong déli peremét. Espanek számítása és táblázata szerint éppen egy érintés lesz, a "klasszikus" (Nautical Office) adatai szerint 1 ívperc lesz a két korong közt. Hát majd meglátjuk! Egyébként ilyen időtávolságban a pályaelemek bizonytalansága miatt már kétséges ez az 1 percnyi különbség.
Üdvözlettel: Lajos

astrohist írta:a 2854. dec. 14-i helyzetben (13:30 körül) a Vénusz-korong északi része érinti - súrólja - a napkorong déli peremét... Hát majd meglátjuk!

Sziasztok!
Kb. mekkora nyílású és nagyítású távcső kell ahhoz, hogy a "1,5"-ik, és a "3,5"-edik kontaktusoknál a vénusz légköre így látszódjon, mint ezeken a képen:

http://www.mcse.hu/galeria/main.php/asz ... 3.jpg.html

http://2.bp.blogspot.com/_u43fM3O1pIw/S ... r-eder.jpg

pasnaat írta:Sziasztok!
Kb. mekkora nyílású és nagyítású távcső kell ahhoz, hogy a "1,5"-ik, és a "3,5"-edik kontaktusoknál a vénusz légköre így látszódjon, mint ezeken a képen:

8 centis akromáttal látható volt egyértelműen (nyilván nem így, ilyen élesen és kontrasztosan, hiszen ez egy fotó) a nagyításra már nem emlékszem, de 50-60x-nál valószínűleg nem volt nagyobb.

Értem, de nekem csak egy 10*60-as binoklim van. Azzal van rá remény, vagy esélytelen?

A 10x nagyítás nem lesz elegendő, még akkor se, ha a Vénusz 1' átmérőjű az átvonuláskor.

Bp. környékén honnan érdemes megnézni?
Egyszer valahol olvastam - hallottam egy Pilisben lévő helyről (papok ... asztala - terasza, valami hasonló) az alkalmas hely erre?

Vizi Péter írta:A 10x nagyítás nem lesz elegendő, még akkor se, ha a Vénusz 1' átmérőjű az átvonuláskor.

És akkor kb. mekkora nagyítás kell minimum?

Re: Vénusz-kép.
A Vénuszt övező fénygyűrű. Ezzel vigyázni kell, mert tulajdonképpen két hatásból tevődik össze. Közvetlenül a Vénusz-korong körül egy keskeny fényes gyürü, amely valóban a bolygó légköre, és egy szélesebb, amely a a fényelhajlásból ered. A légkör hatását én a 2004-esnél belépéskor 5 cm-el, 82x-es nagyítással NEM láttam,
de a fényelhajlás gyűrűjét a napkorong előtt IGEN.
Belépésnél és kilépésnél, amikor a Vénusz-korong nagyobb része még a Nap előtt van, a légköri fénytörés hatása úgy jelentkezik, mint egy kis fénylő kidombordás a nap peremén, ott ahol a Vénusz-korong egy része már kivül van. 2004-ben egyesek látni vélték. Valószínűleg 8 cm, vagy nagyobb távcsővel látszik, akkor kb. 50-80x már mutatja.
A fekete csepp jelensége a kis távcsövekkel erősebben mutatkozik, mint nagyobbal. Én 5 cm-es távcsővel, 35x és 83x nagyítással nagyon határozottan láttam, viszont kilépésnél 8 cm-es távcsővel sokkal kisebbnek látszott.
A 2004-es, és a mostani átvonulásnál az egyeik hasznos megfigyelési tárgy éppen az lehet, hogy különböző méretű távcsövekkel az optikai jelenségek milyen mértékben mutatkoznak. De most azt is figyelembe kell venni, hogy a Nap alacsonyan áll, és a légkör állapota nagyon befolyásolja a képet! - BQ