Dávid Gyula kérdések

[moha]

Ha az ősrobbanástól gömb alakban tágul az univerzum, a gömb középpontjához/felületéhez képest kb. hol helyezkedik el a tejútrendszer?

Ha ez tényleg így lenne, ez univerzumunk egy gömb héján (felületén) helyezkedne el.
De ez nem így van.

Hogy azért mégiscsak legyen némi elképzelésed arról, hogy hol vagyunk, itt egy jó kis összefoglaló, léptékekben:

http://i.imgur.com/HkWEf.jpg

Köszönöm. Bár nem nekem szólt a válasz, de ez egyik régebbi kérdéseimre is adott választ: Egyszer a Wikipédián szereplőkre hivatkozva azt kérdeztem, hogy miért minden egy síkban (a bolygók a napkörül, a a csillagok a galaxis központja körül stb.) van, mintha kétdimenziós lenne. Most látom, hogy a megadott link alapján még a bolygók sincsenek egy síkban a napkörül.
Szerintetek mennyire pontatlan a wikipédia? Mennyire megbízható?

[Kukac]

Wikipédia? Erről olvastam pár cikket. Egy fő paraméter van:
Az adott téma népszerűsége/olvasottsága

Ebből viszont rögtön következik két rejtett faktor. Az első a nyelv, a másik a téma népszerűsége, vagy ismertsége. Tehát a nagy számok törvénye alapján az angolt nagyon sokan beszélik, az angol nyelvű Wiki-t nagyon sokan olvassák és sokan is szerkesztik.

Ha ezen belül felkeresel egy Angelina Jolie, vagy mondjuk Black Eyed Peas bejegyzést, a nagy számok törvénye alapján elég pontos lesz. Ugyanez sajnos nem mondható el a magyar Wikiről, kivéve, ha azok egyes bekezdései az angolból lettek 1az1ben lefordítva.

Fontos még tudni, hogy a wikit nagyon erőssen cenzúrázzák. Folyamatosan törölnek belőle nagyvállalatok, kizárolag erre a célra alkalmazott PR-osai(példák: Apple, Sony, Microsoft), az országok nemzetbiztonsági hivatalai (különösen amerika, kína és az oroszok). Tehát politikai jellegű, vagy nagyvállalati belső politikai dolgok hitelessége nulla.

Magam szerény véleménye, hogy a tudományos tematikából a statisztikai rész, amit angolul olvasok, mert ez nekem a munkám része, pontos de nem mindig részletes. Az érdekes, gyakran használt dolgok ki vannak fejtve, azok, amik ritkábban használtak meg nem.

[sq]

ez a síkosodás tényleg érdekes kérdés. bár a kérdés nem nekem szól és nem is vagyok különösebben képzett ilyen téren, de azért leírom, szerintem miért van: gondolom ahogy a naprendszer elkezdett sűrűsödni egy központi csillagcsíra körül, a kezdetben kaotikus részecskefelhő egyre inkább átment szabályos keringésbe, és a centripetális (?) erők következtében egy szferoid (?) felhő kezdett kialakulni (ahogy pl a föld is valójában nem gömb, hanem enyhén lapított), amiben a bolygócsírák így természetesen a sűrűbb, a csillag egyenlítőjére merőleges részében kezdtek inkább összeállni. az így keletkezett tömegek méginkább bevonzották a síktól távolabbi részecskéket, és végül kialakult egy közel sík naprendszer. de ahogy a központi csillag tömege miatti gravitációs hatás csökkent, úgy volt ez a laposodás egyre gyengébb, ezért pl az oort-felhő továbbra is felhő maradt és nem oort-gyűrű, így az onnan idelátogató égitestek is a bolygók pályasíkjától nagyon eltérő szögekben érkezhetnek.

és gondolom nagyobb léptékben ugyanez játszódik le azon galaxisoknál amik középpontjában egy nagytömegű valami (pl fekete-lyuk) van ami beindítja a befelé spirálozó mozgást.

ha hülyeség, akkor elnézést.

üdv, lf

[SzZoli]

Fontos még tudni, hogy a wikit nagyon erőssen cenzúrázzák. Folyamatosan törölnek belőle nagyvállalatok, kizárolag erre a célra alkalmazott PR-osai(példák: Apple, Sony, Microsoft), az országok nemzetbiztonsági hivatalai (különösen amerika, kína és az oroszok). Tehát politikai jellegű, vagy nagyvállalati belső politikai dolgok hitelessége nulla.

Az életemben először hallom örömmel a cenzúra tényét. Takarodjanak a reklámok, hadd maradjon a tényleges információ.

>>Tehát politikai jellegű, vagy nagyvállalati belső politikai dolgok hitelessége nulla.<<
Az előzőek alapján thehát nem!

[PB]

Köszönöm Horváth Andrásnak a választ.

A linkben szereplő univerzum képen (az utolsón) úgynézem kb. középtájon helyezkedhetünk el.



Apropó az előző kérdésemre, ti. hogy miért pont akkora a c (fénysebesség vákuumban) amekkora, miért nem fele, vagy tizedakkora, vagy 10X-e ez az állandó mint amennyi, mitől függ, hogy éppen ekkora, mi határozza meg, vagy befolyásolja az értékét? - tudna valaki útbaigazítást adni?

Előre is köszönettel:
P.B.

[Kukac]

Nem a reklámokat törlik, hanem amikor a volt vezetők, akiket kirúgnak, kitálalják a piszkos szennyest a Wikin. Ezt törölgetik a vállalati BOT-ok.

Valami ilyesmi célból jött létre a Wikileaks, de most már kezdünk nagyon off-topicolni.

[sq]

A linkben szereplő univerzum képen (az utolsón) úgynézem kb. középtájon helyezkedhetünk el.

nem.

[SzZoli]

A linkben szereplő univerzum képen (az utolsón) úgynézem kb. középtájon helyezkedhetünk el.

nem.

Nincs közepe, se széle a masszának.

[Kukac]

A linkben szereplő univerzum képen (az utolsón) úgynézem kb. középtájon helyezkedhetünk el.

nem.

Nincs közepe, se széle a masszának.

Begór, ezt nem tudhatjuk.

Azt viszont igen, hogy mindenfelé (kivéve, amit a saját galaxisunk kitakar) kábé ugyanolyan messzire látunk,
és sehol sincs vége. Ezért van az, hogy az utolsó képen középre raktak minket, MERT, onnan nézünk körbe,
és amíg ellátunk van valami. Tehát fogalmunk sincs arról, hol is vagyunk és van-e bárminek széle vagy közepe.

[sq]

de ha valaminek van közepe, annak szükségszerűen kiterjedése is kell, hogy legyen. ha kiterjedése van, akkor miben van az a valami? ha van egy (egyszerűség kedvéért) gömb univerzumunk, a gömb formának csak akkor van értelme, ha a gömbön kívüli világ is leképezhető 3 dimenzióval. ha viszont leképezhető, akkor a világegyetem máris nem csak a gömb, hanem minden más is ami azon kívül van. az, hogy minden irányban azonos távolságba látunk el, épphogy nem azt bizonyítja, hogy középen vagyunk (mivel nincs középpont, hiszen ahhoz, hogy bármiféle kitüntetett pontot definiálni tudjunk a világegyetemen kívül is lennie kéne valamilyen mérhető dolognak amihez képest mérni tudnánk). szóval paradox helyzet lenne, azt hiszem. erre próbálok kilyukadni, de nem tudom ennél jobban elmagyarázni

(vagy ahogy apa lepattintott kiskoromban: ne gondolkozz sokat a világegyetem végtelenségén, mert aki ezt tette, mind belehalt.)