Dávid Gyula kérdések

[dgy]

FM 90.3?

Aha.

https://www.facebook.com/pages/Szak%C3% ... 9206364932

dgy

[Aurora]

Nagyon érdekes a rádióinterjú! Szomorú, hogy a kormányok annyira profitorientáltak, hogy csak megalapozott jóslatok mellett adnak pénzt a gyorsítókra.

[Dlajos]

A kormányok, jobb esetben, az adófizetők pénzét költik, rosszabb esetben hitelt is vesznek fel. Szerinted a lakosság hány százalékat érdekli, hogy milyen részecskék vannak? A felfedező esetleg tudományos elismerést kap, a politikus viszont több szavazatot nem...
Az álságos, "amíg éhező gyerekek vannak..." és hasonló kijelentésekre ki sem akarok térni.
A választásokat nem az ész érvek döntik el, hanem a népszerűség...

Üdv,
L.

[Aurora]

Szia DGy!

Megnéztem a szupernovákról szóló atomcsill-es előadást, és nagyon tetszett! Csak lenne egy kérdésem:
amikor a Nap vörösóriássá válna, akkor a Föld a Nap belsejébe kerülne, ahol 3000 fok uralkodna, és a Földet felperzselné, és a tengerek, órceánok elpárológnának. Viszont mondtad mellette, hogy a Nap belsejének anyaga ritkább lenne, mint a Földön előállítható legritkább vákuum. De akkor hogyan tudná felperzselni a Földet, egyáltalán hogyan tudná jelentősen felmelegíteni, ha a Nap anyaga ennyire ritka?

A másik kérdésem a rádióinterjuddal kapcsolatos:
A műsorvezető megemlítette, hogy a gömbvillám nincs-e kapcsolatban a gömbvillámokkal. Erre, ha jól emlékszem azt válaszoltad, hogy a hetvenes években készült egy elmélet erről. Azt szeretném kérdezni, hogy miről is szól ez az elmélet?

[Aurora]

"A műsorvezető megemlítette, hogy a gömbvillám nincs-e kapcsolatban a gömbvillámokkal. Erre, ha jól emlékszem azt válaszoltad, hogy a hetvenes években készült egy elmélet erről. Azt szeretném kérdezni, hogy miről is szól ez az elmélet?"

gombvillamoknak mi a kapcsolata a Higgs-mezohoz?

[Aurora]

A választásokat nem az ész érvek döntik el, hanem a népszerűség...

Ezek szerint nem hiszel a demokráciában?

De akkor hogyan tudná felperzselni a Földet, egyáltalán hogyan tudná jelentősen felmelegíteni, ha a Nap anyaga ennyire ritka?

Te nálam jobban értesz a fizikához, de ha ezt megkérded, akkor visszakérdezek, hogy mégis hogyan tud a Napunk felmelegíteni bármit is itt a Földön, ha egyszer 8 fénymásodpercnyi szuperritka vákuum szigetel el minket egymástól?
Hát, már miért ne tudna felperzselni? A sugárzás lehet nagyon erős a vákuumban is...

De én is kérdeznék valamit.
Ha máshonnan nem, hát az egyik atomcsill előadásból megtudhattunk (A lehűléstől felforrósodó tégla), hogy attól, hogy van gravitáció, még nem fog minden csak úgy ukmukkfukk összehúzódni. Nem húzódnak össze a gázfelhők a gravitációtól, csak akkor, ha valahová el tud menni a fölös energia.
Nem esnek bele a bolygók a Napba, és nem esik ránk a Hold csak azért, mert a gravitáció húzza. Csak akkor, ha el tudjuk vinni valahová az energiát.

A kérdésem a sötét anyagra vonatkozik. Semmilyen módon nem hat kölcsön a hagyományos anyaggal, és tudtommal még önmagával sem, csak gravitációsan.
Ugyanakkor a sötét anyag eloszlása sem egyenletes. A galaxisok belsejében az is sűrűbb, mint a széle felé. A galaxishalmazok szálakba tömörülnek, ahol a sötét anyag is sűrűsödik.
Azt gondolom, hogy a sötét anyag inhomogén eloszlásához, sűrűsödéséhez valaminek szintén el kellett vinni az energiáját. Milyen módon sugározza ki, hogy lehetővé válljon az összetömörülése? Gravitációs hullámok vitték el az energiát?
Ha igen, van-e erre vonatkozóan valami kísérleti eredmény, illetve ezeknek a nem-kevés energiát hordozó gravitációs hullámoknak van-e valamiféle mérhető hatása? Milyen módon szólhatott bele az univerzum fejlődésébe? Van-e ennek a sok gravitációs hullámnak valamiféle elméleti következménye? Hol van ez a sok energia?

Üdv!
SL

Kiegészítés: minden gravitációsan összehúzúdó anyag felmelegszik. "Negatív a fajhője".
Mit jelent az összehúzódó sötét anyag esetében a "felmelegedés"?

A sugarzas eri a foldfelszint, es az hosugarzast bocsajt ki, es a foldfelszin melegiti a legkort. Igen, de a Nap homerseklete es surusege viszonylag nagy, igy intenziv hosugarzast bocsajthat ki. De egy nagyon ritka, bar forro anyag szerintem nagyon kis intenzitasu sugarzast bocsjthat ki.
Nagyon meglepo, hogy a gravitacio es a termodinamika hazassagabol negativ fajho lesz az eredmenye.

A sotetanyag teren is hozott uj eredmenyt az LHC, kozvetve. A Bs (antib es s kvarkbol all) bozon bomlasat figyelve nem annyi muont mertek, mint ami a Standard modell minimalis kiterjesztesebol adodott volna, hanem az SM-et igazolta. Vagyis ha mar biztos lesz, akkor a SUSY-nak ezt a legegyszerubb verziojat el lehet vetni, es a sotetanyag szuperszimmetrikus volta is megkerdojelezodik. Ha nem a neutralino (legkonnyebb szuperszimmetrikus reszecskekbol allo kevert reszecskeallapot), akkor micsoda a sotetanyag?

[Aurora]

Igen, de a Nap homerseklete es surusege viszonylag nagy, igy intenziv hosugarzast bocsajthat ki.

Ami egy 8 fénypercnyi gömb felszínén oszlik el, amiből minket csak egy kicsike felületen ér, az is sokszor ferdén. Mégis elég meleget tud adni.

De egy nagyon ritka, bar forro anyag szerintem nagyon kis intenzitasu sugarzast bocsjthat ki.

Függ egyáltalán a sugárzás intenzitása a kibocsátó anyag sűrűségétől? Milyen képlet szerint? Bocs, tényleg nem tudom...
Amúgy, ha felfúvódik a Nap, akkor annak oka van. Akkor a mostaninál komolyabb fúzió indul meg benne, tehát egységnyi napanyag több energiát termel. Igaz, hogy felhígul, így a sűrűsége köbösen csökken, de mi a tömegközéppontjához ugyanolyan közel leszünk mint ma, tehát az összességében több felszabaduló energia miatt mégiscsak több ér minket. Nem beszélve arról, hogy a mégoly ritka, de azért elég meleg napkorona(??) is közelebb lesz hozzánk...

Szia Sanyilaci!

Köszönöm szépen a válaszod, teljesen meggyőztél. Sajnos figyelmen kívűl hagytam, hogy a héliumfúzió egységnyi idő alatt sokkal több energiát termel, mint a hidrogén (a nagyobb hőmérséklet miatt).

Egy másik kérdésem az óriás gázbolygókkal kapcsolatos. A gázfelhők, amikből majd csillagok lesznek a negatív fajhő miatt húzódnak össze, és melegednek fel, mert energiakisugárzásuk van. Egészen addig húzódnak össze, amíg be nem indul bennük a fúzió, és akkor a magfúzió a többletenergiatermelés által pótolja az energiaveszteséget, sőt energiatöbbletet biztosít, ami beállítja a csillagot egyensúlyi állapotába. Nyilván a kisebb tömegű gázfelhők lassabban húzódnak össze, mint a nagyobb tömegűek, mert kisebb az energiakisugárzásuk illetve a külső felületük, ahol azt kisugároznák.
Oké, de ezek szerint a gázbolygók is fokozatosan összehúzódnak (a csillagokhoz képest kis tömegük miatt nagyon lassan), és addig tart ez, amíg olyan kicsik és forrók lesznek, amíg be nem indul bennük a fúzió? Mert, ha nem, akkor mi más állíthatja meg meg bennük az összehúzódást?

[SzZoli]

Legjobb tudomásom szerint NEM fog beindulni a héliumfúzió. Ahhoz a Napnak kicsi a tömege. A vörös óriás állapotban csak összehúzódik a mag - mert már nem tud elég energiát termelni, hogy eredeti állapotában fennmaradjon - ettől viszont felhevül, és tovább folytatja a H fúziót. Mivel forróbbá vált, felfújja a külső rétegeket. Azok persze ritkábbak lesznek.

A Föld felperzselését pedig részben a közelében levő, forró - bár ritka - külső réteg fogja okozni, a hősugárzása miatt.

[SzZoli]

Akkor összességében a Nap ilyenkor kevesebb energiát termel?

Na erre szívesen látnám én is DGy válaszát
Én úgy vélem, hogy a kisebbre zsugorodott mag nagyobb nyomáson és hőmérsékleteten több energiát termel időegység alatt, mint korábban. De a kisebb méret miatt kérem a nálam okosabbak kiigazítását...

[Aurora]

Legjobb tudomásom szerint NEM fog beindulni a héliumfúzió. Ahhoz a Napnak kicsi a tömege. A vörös óriás állapotban csak összehúzódik a mag - mert már nem tud elég energiát termelni, hogy eredeti állapotában fennmaradjon - ettől viszont felhevül, és tovább folytatja a H fúziót. Mivel forróbbá vált, felfújja a külső rétegeket. Azok persze ritkábbak lesznek.

A Föld felperzselését pedig részben a közelében levő, forró - bár ritka - külső réteg fogja okozni, a hősugárzása miatt.

Szia Zoli!

Köszönöm szépen! Mekkora naptömegnél indulna be?