Dávid Gyula kérdések

[guest42]

Semmit konkrét választ nem kaptam, csak mellébeszélest.
A tudomány nyelve a matek. Hol vannak az egyenletek?

Minek erőlködsz, ha nem értessz hozzá? Egyszerűbb ha azt mondod, nem tudod a választ.
Megvárom annak a válaszát, aki ért is a témához.

[guest42]

Nézd, én már leírtam a kérdést gravitációs potenciál nélkül.
Ennek ellenére még mindig ezen megy a lovaglás. Erre nem is reagálok.

A kérdés jogos, hiszen a tér metrikája megváltozik, ha egy nagyobb görbületű téridőbe helyezzük át a testet.
A problémát az fogja okozni, hogy nincs globális koordináta-rendszer. Felvetődik a kérdés, hogy hogyan kerül oda a Nap, milyen távolság definició szerint gondolom én a Föld-próbatest távolság-tartását.

[guest42]

1. Már a kérdés is hülyeség.

"Hogyne, Elég egyszerű a kérdés.
A Földtől R távolságban adott egy test. Ez gyorsul a Föld fele.
Ha eltüntetem a Napot, csökkenni fog ez a gyorsulás?"

Mi ebben a hülyeség?

[guest42]

Egyszerűen az áltrel válasza érdekel.
Nem veszekedni jöttem ide.

[guest42]

Kicsit még pontosítsd, mert nem szeretnénk másik kérdésre válaszolni, nehogy megint véletlenül "mellébeszéljünk".

"Hogyne, Elég egyszerű a kérdés.
A Földtől R távolságban adott egy test. Ez gyorsul a Föld fele.
Ha eltüntetem a Napot, csökkenni fog ez a gyorsulás?"


3 sor, Ha erre nem tud az áltrel egy egyszerű egyenletekkel felírt választ adni, akkor nem jó semmire.
Láthatóan nem értessz hozzá, csak a fórumozóktól megszokott szavakon-lovaglást nyomot.
Nincs mit reagálnom a mondandótra.

Szóval, van válasz a kérdésemre vagy nincs?

[Rigel]

3 sor, Ha erre nem tud az áltrel egy egyszerű egyenletekkel felírt választ adni, akkor nem jó semmire.

Kedves barátom! Az általános relativitáselmélet Einstein-féle téregyenletei (amik a gravitációt leírják) huszonvalahány darab nemlineáris parciális differenciálegyenlet, méghozzá úgy, hogy ez az egyenletrendszer a tér egy adott konkrét pontjára (infinitezimálisan kicsi térfogatelemére) vonatkozik. Lehetetlen megoldani anélkül, hogy egyszerűsítéseket ne csinálna az ember, például olyanokat, hogy a térfogatelemre vonatkozó beírandó paramétereket a hely és az idő valamilyen folytonos függvényeként ne helyettesítse.

Ezek után a kérdésedre ilyen arroganciával választ követelni, csak egy dolgot mutat:
Láthatóan nem értesz hozzá, csak a fórumozóktól megszokott szavakon-lovaglást nyomot.

De hogy segítsek neked.
Az egyenletrendszert az alábbi tömör tenzoros felírásban szokás megadni:

A jobb oldalon a T tenzor tartalmazza mindazokat a dolgokat, amik görbítik a téridőt. Nosza, derítsd ki, hogy mit és milyen formában kell beírni, hogy helyesen töltsd ki az energia-nyomás-impulzus tenzort. Amikor ezzel készen vagy, grátisz megkapod a kérdésedre is a választ.

[guest42]

Biztos igazatok van. Csak feltettem egy egyszerű kérdést. Nem kell túlreagálni,

Úgy tudom, hogy a nagyobb gravitációs helyen a Schwarzscild-metrika szerint "megnyúlik" a tér. Ennek a koordináta-átrendeződésnek hatással kellene lennie a testre. Ha csak úgy nézem, hogy egyszerűen közelebb kerül a próbatest emiatt a másodlagos gravitációs forráshoz, máris nagyobb gyorsulásnak kell fellépnie.

Nem?

[makk2]

Biztos igazatok van. Csak feltettem egy egyszerű kérdést. Nem kell túlreagálni,

Úgy tudom, hogy a nagyobb gravitációs helyen a Schwarzscild-metrika szerint "megnyúlik" a tér. Ennek a koordináta-átrendeződésnek hatással kellene lennie a testre. Ha csak úgy nézem, hogy egyszerűen közelebb kerül a próbatest emiatt a másodlagos gravitációs forráshoz, máris nagyobb gyorsulásnak kell fellépnie.

Nem?

Az eredeti kérdésedhez kapcsolódva:
- Newtonban van gravitációs potenciál, ami mindig negatív, és a végtelenül távoli ponthoz képest számoljuk
- Specrelben is van, de az nem nagyon kezel gravitációt
- Áltrelben meg nincsen, hanem van nyomásenergia-tenzor, abból jön ki a cucc mozgása.

A koncepció, hogy a gravitációs potenciál miatt változik a cucc energiája, és ezzel a tömege, és ezzel a gravitációja, egyik rendszerben sem megy. Az áltrelből viszont minden kijön, csak a napi életben nem nagyon van ilyenre szükség.

---------

Az itt felvetett kérdésedre kapcsolódóan: igen, megnyúlik. Úgy hívják, hogy árapály. Ha nem neutroncsillagokat számolsz (ami nem valószínű), akkor fölösleges áltrelt nézned, sima newtonnal is pont jól kijön, hacsak valami okból kifolyólag nincs szükséged ötven tizedesjegy pontosságra (ami szintén nem valószínű).

[makk2]

Olvasgatok a wikipédián ilyeneket:

"In the Standard Model, the Higgs field consists of four components, two neutral ones and two charged component fields. Both of the charged components and one of the neutral fields are Goldstone bosons, which act as the longitudinal third-polarization components of the massive W+, W–, and Z bosons. The quantum of the remaining neutral component corresponds to (and is theoretically realised as) the massive Higgs boson."

Tehát a Higgs-bozon az ennek a Higgs-mezőnek a negyedik, független komponensének a kvantumja.

Képzeljünk el egy olyan - teoretikus - szituációt, hogy egy makroméretű térrészben sok W+, W- és Z bozont gyűjtünk össze, mégpedig úgy, hogy úgy mozogjanak, hogy lényeges longitudinális polarizációs komponensük legyen.

A Higgs-mező vákumbeli várható értéke ugyebár azért nem nulla, mert a négy komponensének egy ilyen kalapszerű, negyedfokú potenciálja van. Mivel W és Z bozonok a vákumban gyakorlatilag nincsenek, a negyedik komponens kénytelen arra a nemnulla értékre beállni, ahol a "kalap" a nulla-potenciált érinti.

Na de mi van akkor, ha W és Z bozonok megfelelő elrendezésével - konkréten: úgy mozgatva őket, hogy lényeges longitudinális polarizációjuk legyen - ezt a három komponensét kibillentjük az alapállapotból? Elképzelésem szerint az, hogy a negyedik komponens is kénytelen volna megváltozni.

Azaz: megváltozna a térrészben lévő elemi részecskék nyugalmi tömege!

Úgy szeretnék akár 30 vektorszámítás ZH-t kijavítani DGy-nek , cserébe megmondaná... DGy, én alapvetően programozni tudok, ha válaszolsz erre a fontos kérdésre, igazán csinálnék neked valamit, ami a programozáson belül a szakterületembe vág! Mondjuk matlabhoz is értek ám...

[Aurora]

Olvasgatok a wikipédián ilyeneket:

"In the Standard Model, the Higgs field consists of four components, two neutral ones and two charged component fields. Both of the charged components and one of the neutral fields are Goldstone bosons, which act as the longitudinal third-polarization components of the massive W+, W–, and Z bosons. The quantum of the remaining neutral component corresponds to (and is theoretically realised as) the massive Higgs boson."

Tehát a Higgs-bozon az ennek a Higgs-mezőnek a negyedik, független komponensének a kvantumja.

Képzeljünk el egy olyan - teoretikus - szituációt, hogy egy makroméretű térrészben sok W+, W- és Z bozont gyűjtünk össze, mégpedig úgy, hogy úgy mozogjanak, hogy lényeges longitudinális polarizációs komponensük legyen.

A Higgs-mező vákumbeli várható értéke ugyebár azért nem nulla, mert a négy komponensének egy ilyen kalapszerű, negyedfokú potenciálja van. Mivel W és Z bozonok a vákumban gyakorlatilag nincsenek, a negyedik komponens kénytelen arra a nemnulla értékre beállni, ahol a "kalap" a nulla-potenciált érinti.

Na de mi van akkor, ha W és Z bozonok megfelelő elrendezésével - konkréten: úgy mozgatva őket, hogy lényeges longitudinális polarizációjuk legyen - ezt a három komponensét kibillentjük az alapállapotból? Elképzelésem szerint az, hogy a negyedik komponens is kénytelen volna megváltozni.

Azaz: megváltozna a térrészben lévő elemi részecskék nyugalmi tömege!

Úgy szeretnék akár 30 vektorszámítás ZH-t kijavítani DGy-nek , cserébe megmondaná... DGy, én alapvetően programozni tudok, ha válaszolsz erre a fontos kérdésre, igazán csinálnék neked valamit, ami a programozáson belül a szakterületembe vág! Mondjuk matlabhoz is értek ám...

"Mivel W és Z bozonok a vákumban gyakorlatilag nincsenek, a negyedik komponens kénytelen arra a nemnulla értékre beállni, ahol a "kalap" a nulla-potenciált érinti."
Úgy tudom azért csak a Higgs-mező dublettjében csak az alsó komponensnek van csak nemnulla vákuumvárhatóértéke, mert így lehet elérni, hogy a foton tömege nulla maradjon, és a W és Z bozon kapjanak csak tömeget. A Higgs-mezőnek egy kétkomponensű komplex skalármező, ami egyenértékű egy négykomponensű valós skalármezővel. Ha a komplex Higgs-mező alsó komponensének a vákuumvárhatóértéke nem nulla, akkor szerintem a harmadik és negyedik valós komponensekhez tartozik nemnulla vákuumvárhatóérték, nemcsak a negyedikhez.

W és Z bozonok longitudinális komponensei? Azok egyenlőek a Higgs-mező hiányzó komponenseivel (három darab), és maradék negyedik az, ami a foton longitudinális komponensét alkotná, csak a Standard Modell úgy van megkonstruálva, hogy a foton ne kaphasson tömeget, és ezért ne lehessen longitudinális komponense (mert a tapasztalat szerint nincs is). Így a Higgs-mező negyedik komponense, mint megfigyelhető részecskeként, Higgs-bozonként jelenik meg.