Csillagászat a mitológiákban

Kukac
Hozzászólások: 950
Csatlakozott: 2011.05.06. 18:32

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: Kukac » 2015.03.19. 12:13

Teljesen igazad van Lajos.

Azt is elfelejtik ezek a okostojás palánták, hogy
egymástól többezer éves különbséggel élő civilizációk nem ugyan
azt látták az égen, ha ugyan oda néztek, a precesszió miatt.

Felnéznek ma az égre, a Szfinx két füle között és ott látják a "Krokodil" csillagkép legfényesebb csillagát, és
húúúú banyek, ezek aztán a tudós egyiptomiak, pont arrra néz a Szfinx mint az 5000 évvel az előtt épített Stonehenge. Kár, hogy a precesszió miatt, biztos, nem oda nézett. De önjelölt professzorunk jobban tudja, hiszen fogja a Stelláriumot, megnézni a mai égboltot nyolc helyről, és tádáááám!

Ez hálistennek nem így működik.
éf
Hozzászólások: 23
Csatlakozott: 2015.02.12. 11:19

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: éf » 2015.03.19. 20:55

astrohist írta:Esetünkben ott van a baj, hogy az elképzelés kigondolója összekeveri a csillagászati koordináta rendszereket (ekvatoriális, esetleg ekliptikai) a horizontális koordinátákkal.
Az ókori szakrális építmények tájolásának három fő-iránya van: a nyári napforduló, a téli napforduló és keletelő (voltaképpen tavaszi-őszi napéjegyenlőség) ezek Kínától, az antik Közel-Keleten és a Mediterráneumon át Közép-Amerikáig egyformán fellelhetők. (Stonehenget most hagyjuk ki, mert az újabb és őjabb régészeti kutatások egyre bonyolultabb szakrális központnak mutatják.) Az ilyen szakrális tájolású építmények NEM az égi koordináta rendszer szerint tájoltak, vagyis "nem az ég egy adott pontjára irányulnak", hanem a földi, horizont koordináta rendszer szerintiek, tehát mindegyik a maga kelet-nyugat vagy (a napfordulók szerint) a nyári vagy téli napforduló napkelte felé. (A Newgrange pl. a téli napforduló irányába), ami természetesen az adott hely földrajzi szélességének megfelelően változó irányú a horizontális rendszerben. Ezért minden "párhuzamosítási kísérlet eleve elhibázott.


Tisztelt BL!
Habár a hozzászólása nem nekem szólt, de érintve érzem magam.
Az általam közölt adatok az Azimut háló adatai. Nem tudom, hogy megfelelően értelmezhető-e, ezért pontosítottam, hogy miként gondolom. Az eddigiek során mindössze csak arra kívántam választ kapni, hogy az általam felsorolt néhány helyszínen (egyéb helyeken is felismerhető, csak kevésbé karakteresen), olyan tájolási mód látható, ami egy égi pontra irányul. A furcsasága abban rejlik, hogy amint Ön is leírta, ezt a Nap járásához tájolás gyakorlata nem indokolja. Elméletben teljes mértékben meggyőzött, de a valóságban mégis így van. Ha valaki mégis úgy dönt, hogy megnézi, akkor segítségként nézze meg a Regulus helyzetét holnap hajnali 1 óra 50 perckor a megadott helyszínekről.
Többször említeti Newgrange-t, ami szerintem nem sorolható ide, mert valószínűleg kizárólagosan temetkezési céllal épült. Én inkább a közeli Knowth-ra hívnám fel a figyelmet.
Egyébkén egy történész barátom tanácsolta, hogy csillagásztól, vagy őskorostól kérdezzek, mert „szakosodni kell a tudományban, hogy tudományosan megalapozzuk magunkat, és senki nem polihisztor ma már”.
éf
Hozzászólások: 23
Csatlakozott: 2015.02.12. 11:19

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: éf » 2015.03.19. 20:59

Kukac írta:Azt is elfelejtik ezek a okostojás palánták, hogy
egymástól többezer éves különbséggel élő civilizációk nem ugyan
azt látták az égen, ha ugyan oda néztek, a precesszió miatt.



Jó veled szót váltani, csak úgy érzem, hogy Te még mingíg nem érted, hogy miről írtam.
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2015.03.19. 21:22

"A furcsasága abban rejlik, hogy amint Ön is leírta, ezt a Nap járásához tájolás gyakorlata nem indokolja. Elméletben teljes mértékben meggyőzött, de a valóságban mégis így van. Ha valaki mégis úgy dönt, hogy megnézi, akkor segítségként nézze meg a Regulus helyzetét holnap hajnali 1 óra 50 perckor a megadott helyszínekről."

Én egy szóval sem írtam ilyesmit: éppen azt írtam le, hogy nagyon sok szakrális építméény a Nap kelte-nyugta velamelyik szélsőségéhez igazodik. Jelentős eltérés ott van, ahol pl. a terepadottságok akadélyozták a tájolást.
Egyébként milyen "megadott helyről" nézzem meg a Regulust és miért? - B.L.
éf
Hozzászólások: 23
Csatlakozott: 2015.02.12. 11:19

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: éf » 2015.03.19. 22:20

astrohist írta:Egyébként milyen "megadott helyről" nézzem meg a Regulust és miért? - B.L.


A 2015. február 13. 21.26.-kor irt hozzászólásom szerint, ami arra enged következtetni, hogy néhány szakrális létesítmény az égbolt azonos pontjára van tájolva. Természetesen nem a Regulusra, csak a megjelölt időpontban a Regulus fog azon a ponton áthaladni.
Rigel
Hozzászólások: 212
Csatlakozott: 2012.03.03. 16:43

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: Rigel » 2015.03.20. 08:33

éf írta:A 2015. február 13. 21.26.-kor irt hozzászólásom szerint, ami arra enged következtetni, hogy néhány szakrális létesítmény az égbolt azonos pontjára van tájolva.

A többi (néhány ezer) meg nem oda.

Felhívnám a figyelmedet arra, hogy "összefüggéseket" keresni úgy, hogy a rendelkezésre álló példákból csak és kizárólag a prekoncepcióba beleillő darabokat kimazsolázod, egyenes út a hibás/nemlétező kapcsolatok felfedezéséhez.
Pláne amikor térben és időben is elkülönült kultúrák példáiból szelektálsz! Itt bukik ki az általam említett történelem-tudományos képzetlenség. Az lenne a minimum, hogy az adott EGY kultúra teljes világképét megismernéd, és első körben a dolgokat ennek keretében próbálnád tisztázni. Merthogy rengeteg dolognál nem az általad sugalmazott általános magyarázat a valódi ok, hanem a kis helyi sajátosságok, kezdve az említett látóhatárt befolyásoló domborzattal, egészen a helyi istenség kultikus ünnepnapjának az időpontjáig.
Kukac
Hozzászólások: 950
Csatlakozott: 2011.05.06. 18:32

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: Kukac » 2015.03.20. 14:08

éf írta:
Kukac írta:Azt is elfelejtik ezek a okostojás palánták, hogy
egymástól többezer éves különbséggel élő civilizációk nem ugyan
azt látták az égen, ha ugyan oda néztek, a precesszió miatt.



Jó veled szót váltani, csak úgy érzem, hogy Te még mingíg nem érted, hogy miről írtam.



Veled nem jó szót váltani, mert nem tudod, mi az a Precesszió, és miért ostobaság az, amit írtál,
csak nagy magabiztossággal ömlik belőled a butaság.
éf
Hozzászólások: 23
Csatlakozott: 2015.02.12. 11:19

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: éf » 2015.03.20. 22:27

Rigel írta:Felhívnám a figyelmedet arra, hogy "összefüggéseket" keresni úgy, hogy a rendelkezésre álló példákból csak és kizárólag a prekoncepcióba beleillő darabokat kimazsolázod, egyenes út a hibás/nemlétező kapcsolatok felfedezéséhez.
Pláne amikor térben és időben is elkülönült kultúrák példáiból szelektálsz! Itt bukik ki az általam említett történelem-tudományos képzetlenség. Az lenne a minimum, hogy az adott EGY kultúra teljes világképét megismernéd, és első körben a dolgokat ennek keretében próbálnád tisztázni. Merthogy rengeteg dolognál nem az általad sugalmazott általános magyarázat a valódi ok, hanem a kis helyi sajátosságok, kezdve az említett látóhatárt befolyásoló domborzattal, egészen a helyi istenség kultikus ünnepnapjának az időpontjáig.


Nem válogattam. Minden olyan létesítményt megnéztem, amire bárki azt állította, hogy valamilyen módon tájolva van, vagy kapcsolata lehet a csillagászati megfigyelésekkel. Volt jó néhány. Sok esetben igazolva láttam az égtáji, vagy nevesebb napállási tájolás szándékát. Viszont a Stonehenge vizsgálatakor felvetődött, hogy miért az építmény bejárata a fő tájolási irány, amikor az ellenkezője lenne logikus. Sok évet töltöttem már el az építészetben, de olyan esettel még nem találkoztam ahol nem a közlekedési irány lenne a hangsúlyos. Nincs olyan templom, aminek nem az oltár, illetve a kultikus személy megjelenítése lenne a fő építési irányvonal. Minden esetben a belépő elé táruló látvány kialakítása a fő cél. Ezért megfordítottam a tájolási irány, amit elvégeztem néhány egyéb helyszínen is. A kapott eredményben érdekes „összefüggést” véltem felismerni. A már felsorolt, és még néhány (összesen 11 helyszín) iránya a föld egy pontjára fut össze. A közös tulajdonságuk, hogy az írásbeliség előtt készültek, vagy már ebben a korszakban fejlettnek mondható csillagászati kultúrával rendelkeztek. A helyszínek jól elhatárolható körzetben találhatók. Európát, Észak- és Kelet-Afrikát, valamint Ázsiát az Ural és a Kaszpi-tenger vonaláig foglalja magába. A műveletet elvégeztem az Amerikai kontinens teljes területén, de nemhogy 11 összefutó irányt nem tudtam kimutatni, de még hármat sem.
Az, hogy a tájolási irányok egy pontban futnak össze az egyetlen esetben lehetséges, mégpedig akkor, ha az égbolt egyetlen pontjára mutatnak, ami a metszéspont felett delel.
Amennyiben a feltevésem igaz, azaz valamikor a múltban történt olyan égi esemény, ami nyomot hagyott az emberekben, akkor ez előzmény és nem a különböző kultúrák eredménye, és mivel egyetlen eseményt feltételezek, ezért ebben az esetben a Precesszió hatása nem értelmezhető.
éf
Hozzászólások: 23
Csatlakozott: 2015.02.12. 11:19

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: éf » 2015.03.22. 20:49

Kukac írta:Veled nem jó szót váltani, mert nem tudod, mi az a Precesszió, és miért ostobaság az, amit írtál,
csak nagy magabiztossággal ömlik belőled a butaság.


Megtudhatom, hogy miért ostobaság, illetve butaság?
Hátha belátom a tévedésem, és tanulok belőle.
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2015.03.22. 22:57

Bár kifejtettem nézetemet az elkéozeléséről és úgy látom változatlanul nem óhajtja megérteni, így hát vitázni sem kívánok, azért nagyon érdekelne, a következő:
"még néhány (összesen 11 helyszín) iránya a föld egy pontjára fut "
Melyik az a rejtélyes 11 pont, amely "összefut". (Egyébként hol fut össze?).
- BQ.
Válasz küldése

Vissza: “Elméleti kérdések”