Kérdőjelek a táguló világegyetemmel és az ősrobbanással kapcsolatban
Kérdőjelek a táguló világegyetemmel és az ősrobbanással kapcsolatban
Edwin Hubble amerikai csillagász 1923‑24‑ben azt találta, hogy a vöröseltolódások mértéke egyenesen arányos a galaxisok távolságaival. Ezt a vöröseltolódást a fizikusok többsége távolodással (vagy a tér tágulásával) magyarázza.
Hubble írásainak végéig fenntartotta azt a lehetőséget, hogy nem létezik valódi tágulás, és ezért a vöröseltolódást a természet egy eddig fel nem ismert elve okozza.
Fritz Zwicky svájci csillagász azt feltételezte, hogy a Földről megfigyelt vöröseltolódás nem a galaxisok mozgása miatt van, hanem azért, mert a fotonok energiát vesztenek az űrben való haladás során. Minél nagyobb utat tesz meg a fény, annál több energiát veszít („fáradt fény elmélet”), ami egy olyan illúzióhoz vezet, hogy a Földtől távolabbi galaxisok gyorsabban mozognak. Nem tudott azonban magyarázatot adni a fotonok energiaveszteségére.
Lior Shamir (Assoc. Prof. , Nick Chong Keystone Research Faculty Scholar, Kansas State University) a számítástechnika docense három teleszkóp és több mint 30 000 galaxis képalkotását használta a galaxisok vöröseltolódásának mérésére.
Azt találta, hogy a Tejútrendszerrel ellentétes irányban forgó galaxisok vöröseltolódása kisebb a Tejútrendszerrel azonos irányban forgó galaxisoknál. A részletes elemzés eredménye az ősrobbanás helyett az évszázados „fáradt fény” elméletet támasztja alá.
A Physics Letters B-ben nemrég megjelent cikkben Ali és Saurya Das, a kanadai Alberta-i Lethbridge Egyetemről bemutatták, hogy új elméletük – amelyben a kozmosznak nincs eredete és vége – hogyan képes feloldani az ősrobbanás elméletben jelentkező szingularitást.
Az általános relativitáselmélet egyenletei az Ősrobbanás szingularitásához vezetnek, amit egyes tudósok problematikusnak találnak, mert a matematika csak azt tudja megmagyarázni, hogy mi történt közvetlenül a szingularitás után – nem alatta, vagy előtte. Az ősrobbanás szingularitása a legjelentősebb probléma az általános relativitáselméletben.
Ali és Das modellje, amely kvantumkorrekciós kifejezéseket alkalmaz Einstein általános relativitáselméletének kiterjesztésére, azt sugallja, hogy az univerzum örökké létezett.
Szerintem:
Állapot változás csak energia felvétel, vagy leadás esetén jön létre.
Példaként: ha a fotonok energiája eléri az E=mc^2 értéket, egy anyag-antianyag pár jön létre. Ezek nagyon rövid (kb. 1E-22 sec) alatt ismét mc^2 energiává alakulnak. Ha ez az állapotváltozás nem igényelne energiát, akkor a folyamat vég nélkül ismétlődne, és nem létezne az általunk ismert világegyetem.
Szerintem a fotonoknak mc^2-nél valamivel (sok nagyságrenddel kisebb) többlet energiára van szükségük az állapotváltáshoz, azonban amikor az annihiláció bekövetkezik, pontosan mc^2 energia szabadul fel. Mivel hiányzik az a kis energia többlet, ami az állapotváltáshoz szükséges, a folyamat leáll.
Ha állapotváltozás csak energia változáskor jön létre, akkor az elektromágneses hullámok esetén a változó mágneses mező - változó elektromos mező átalakulás szintén igényel energiát, és ez hullámhossz növekedésként jelentkezik. A Hubble állandót 74 Mpc/Km/sec értékűnek véve a távolsággal arányos energia veszteség, vagyis hullámhossz növekedés miatti veszteségi vöröseltolódás számításom szerint megaparszekenként Z(1Mpc)= 2,33E-4.
A tényleges vöröseltolódás a mért és a veszteségi vöröseltolódás különbsége: Z=Zmért – Zveszt.
Azok az objektumok, amelyek vörös eltolódása nagyobb a veszteségnél, távolodnak, amelyeké kisebb, azok közelednek. Grafikusan: azon objektumok, melyek vöröseltolódása a Hubble egyenes fölé esik, távolodnak, amelyek alatta vannak, közelednek.
Hubble írásainak végéig fenntartotta azt a lehetőséget, hogy nem létezik valódi tágulás, és ezért a vöröseltolódást a természet egy eddig fel nem ismert elve okozza.
Fritz Zwicky svájci csillagász azt feltételezte, hogy a Földről megfigyelt vöröseltolódás nem a galaxisok mozgása miatt van, hanem azért, mert a fotonok energiát vesztenek az űrben való haladás során. Minél nagyobb utat tesz meg a fény, annál több energiát veszít („fáradt fény elmélet”), ami egy olyan illúzióhoz vezet, hogy a Földtől távolabbi galaxisok gyorsabban mozognak. Nem tudott azonban magyarázatot adni a fotonok energiaveszteségére.
Lior Shamir (Assoc. Prof. , Nick Chong Keystone Research Faculty Scholar, Kansas State University) a számítástechnika docense három teleszkóp és több mint 30 000 galaxis képalkotását használta a galaxisok vöröseltolódásának mérésére.
Azt találta, hogy a Tejútrendszerrel ellentétes irányban forgó galaxisok vöröseltolódása kisebb a Tejútrendszerrel azonos irányban forgó galaxisoknál. A részletes elemzés eredménye az ősrobbanás helyett az évszázados „fáradt fény” elméletet támasztja alá.
A Physics Letters B-ben nemrég megjelent cikkben Ali és Saurya Das, a kanadai Alberta-i Lethbridge Egyetemről bemutatták, hogy új elméletük – amelyben a kozmosznak nincs eredete és vége – hogyan képes feloldani az ősrobbanás elméletben jelentkező szingularitást.
Az általános relativitáselmélet egyenletei az Ősrobbanás szingularitásához vezetnek, amit egyes tudósok problematikusnak találnak, mert a matematika csak azt tudja megmagyarázni, hogy mi történt közvetlenül a szingularitás után – nem alatta, vagy előtte. Az ősrobbanás szingularitása a legjelentősebb probléma az általános relativitáselméletben.
Ali és Das modellje, amely kvantumkorrekciós kifejezéseket alkalmaz Einstein általános relativitáselméletének kiterjesztésére, azt sugallja, hogy az univerzum örökké létezett.
Szerintem:
Állapot változás csak energia felvétel, vagy leadás esetén jön létre.
Példaként: ha a fotonok energiája eléri az E=mc^2 értéket, egy anyag-antianyag pár jön létre. Ezek nagyon rövid (kb. 1E-22 sec) alatt ismét mc^2 energiává alakulnak. Ha ez az állapotváltozás nem igényelne energiát, akkor a folyamat vég nélkül ismétlődne, és nem létezne az általunk ismert világegyetem.
Szerintem a fotonoknak mc^2-nél valamivel (sok nagyságrenddel kisebb) többlet energiára van szükségük az állapotváltáshoz, azonban amikor az annihiláció bekövetkezik, pontosan mc^2 energia szabadul fel. Mivel hiányzik az a kis energia többlet, ami az állapotváltáshoz szükséges, a folyamat leáll.
Ha állapotváltozás csak energia változáskor jön létre, akkor az elektromágneses hullámok esetén a változó mágneses mező - változó elektromos mező átalakulás szintén igényel energiát, és ez hullámhossz növekedésként jelentkezik. A Hubble állandót 74 Mpc/Km/sec értékűnek véve a távolsággal arányos energia veszteség, vagyis hullámhossz növekedés miatti veszteségi vöröseltolódás számításom szerint megaparszekenként Z(1Mpc)= 2,33E-4.
A tényleges vöröseltolódás a mért és a veszteségi vöröseltolódás különbsége: Z=Zmért – Zveszt.
Azok az objektumok, amelyek vörös eltolódása nagyobb a veszteségnél, távolodnak, amelyeké kisebb, azok közelednek. Grafikusan: azon objektumok, melyek vöröseltolódása a Hubble egyenes fölé esik, távolodnak, amelyek alatta vannak, közelednek.
Re: Kérdőjelek a táguló világegyetemmel és az ősrobbanással kapcsolatban
Első mondatként szeretném leszögezni, hogy ugyanazon az oldalon állunk. Szerintem is túl sok elmélet van doktrínaként elfogadva a fizikában, és én is szeretném ösztönözni a kritikus gondolkodást. De. Az alábbi korrekciókat szeretném hozzáfűzni a hozzászólásodhoz:
Egyébkén én is úgy gondolom, hogy a képletek alkalmazása során keletkező szingularitások matematikai hibára figyelmeztetnek. Vagyis ott valami nagyon nem stimmel vagy a paraméterekkel, vagy magával a képlettel. Én is úgy gondolom, és sok fizikus is, hogy az Ősrobbanás elején levő szingularitás nem része az Ősrobbanásnak. Amennyiben az Ősrobbanás-elmélet igaz.
- Távolban megfigyelt események lassabban zajlanak le. Két példa a Ia típusú szupernóva, melyet standard gyertyaként használnak (ez a kifejezés magyarul?), illetve gamma-sugár kitörések (GRB). Ezek megmagyarázhatóak a nagy sebességgel távolodás miatti idődilatációval, viszont a fáradt fény elmélet nem ad rájuk magyarázatot.
- A fotonnak nincs tömege. Nem az E = mc² képlettel számoljuk az energiáját, hanem az E = pc -vel.
- Nem fejtetted ki, hogy a fotonból szerinted milyen elemi részecske-pár keletkezik - kvark, elektron vagy neutrínó. Ha viszont fotonra gondoltál, akkor azt tudnod kell, hogy a foton antirészecskéje szintén foton, vagyis nem különböztetünk meg fotont és antifotont.
- Legjobb tudomásunk szerint anyagátalakulás folyamán nincsen energiaveszteség. Ezért van az, hogy a Feynman diagramok tetszőlegesen elforgathatóak, és elforgatás után is igazak lesznek.
Egyébkén én is úgy gondolom, hogy a képletek alkalmazása során keletkező szingularitások matematikai hibára figyelmeztetnek. Vagyis ott valami nagyon nem stimmel vagy a paraméterekkel, vagy magával a képlettel. Én is úgy gondolom, és sok fizikus is, hogy az Ősrobbanás elején levő szingularitás nem része az Ősrobbanásnak. Amennyiben az Ősrobbanás-elmélet igaz.
Németh Ervin
Re: Kérdőjelek a táguló világegyetemmel és az ősrobbanással kapcsolatban
Üdv! Én is segíteni akarok...!
Nagyon tetszik a gondolat menet, amit megfogalmazol! Külön öröm nekem, hogy Hubble, ilyen mértéktartóan alkotott véleményt a vöröseltolódásról. Fényből szinte mindent meglehet tudni az univerzumunkról. Egyébként is neki köszönhetően látunk. íme a segítségem...Galaxisok forgásiránya, miért csak elvesz a vöröseltolódásból? Miért nem változtatja azt kékre? "Közeli" léptékben miért van kékeltolódás? Mit jelent a doppler hatás!?Hogyan jön létre, ezt gondold végig?! Mitől függ a doppler hatás? Annak mértéke mitől függ? Felejtsd el a matekot! Nem fog segíteni!
Nervin válasza is megérdemli a reagálást. Azonban ezt nem itt fogom megtenni.
Tisztelettel a Józan Paraszt!
Nagyon tetszik a gondolat menet, amit megfogalmazol! Külön öröm nekem, hogy Hubble, ilyen mértéktartóan alkotott véleményt a vöröseltolódásról. Fényből szinte mindent meglehet tudni az univerzumunkról. Egyébként is neki köszönhetően látunk. íme a segítségem...Galaxisok forgásiránya, miért csak elvesz a vöröseltolódásból? Miért nem változtatja azt kékre? "Közeli" léptékben miért van kékeltolódás? Mit jelent a doppler hatás!?Hogyan jön létre, ezt gondold végig?! Mitől függ a doppler hatás? Annak mértéke mitől függ? Felejtsd el a matekot! Nem fog segíteni!
Nervin válasza is megérdemli a reagálást. Azonban ezt nem itt fogom megtenni.
Tisztelettel a Józan Paraszt!
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára qadmester 2024.10.20. 17:30-kor.
Re: Kérdőjelek a táguló világegyetemmel és az ősrobbanással kapcsolatban
Köszönöm, hogy válaszoltatok.
Ervin megjegyzéseivel kapcsolatban:
A fáradt fény elmélet nem zárja ki a távolodás, vagy közeledés tényét, csak jóval kisebb sebességet ad.
Egyébként olvastam olyan elméletet is, amelyik tagadja, hogy a „standard gyertya” valóban egységes lenne (sajnos nem jegyeztem meg a fizikus nevét).
Pontosabban kellett volna fogalmaznom. Ha a foton energiája (E=h*f) eléri az mc^2 értéket, akkor m tömegű anyag és antianyag pár keletkezik. Ez lehet bármelyik elemi részecske, a foton energiájától függően.
Egyébként az ősrobbanás elmélet egyik problémája, hogy a keletkező anyag-antianyag párok megsemmisülése után mégis marad anyag. Olyan magyarázattal találkoztam, hogy egymillió esetből egyszer még sincs szimmetria – ezt nem tartom elfogadhatónak.
Ami pedig az energia veszteséget jelenti, elgondolásom szerint ez z=2,33E-4 megaparszekenként, ami egy atomon belül elhanyagolhatóan, valószínűleg mérhetetlenül kicsi (durván 1E-30 nagyságrendű).
qadmester hozzászólásához: Azt, hogy közeli objektumoknál miért mérhető kék eltolódás, és távoliaknál nem, azzal magyarázzák, hogy a tér tágulása rövid távolság esetén kisebb, míg nagy távolságok esetén nagyobb a Doppler hatásnál. Ezzel nem értek egyet, de nem mennék bele a tárgyalásába, mert nem ismerem eléggé az általános relativitás elméletet.
A Doppler hatás azzal magyarázható, hogy csökken a távolság egy fényforrás (vagy hangforrás) és a megfigyelő között, akkor időegység alatt több hullám éri el a megfigyelőt, vagyis olyan, mintha nőne a forrás frekvenciája, míg távolodás esetén az ellenkezője történik.
Ervin megjegyzéseivel kapcsolatban:
A fáradt fény elmélet nem zárja ki a távolodás, vagy közeledés tényét, csak jóval kisebb sebességet ad.
Egyébként olvastam olyan elméletet is, amelyik tagadja, hogy a „standard gyertya” valóban egységes lenne (sajnos nem jegyeztem meg a fizikus nevét).
Pontosabban kellett volna fogalmaznom. Ha a foton energiája (E=h*f) eléri az mc^2 értéket, akkor m tömegű anyag és antianyag pár keletkezik. Ez lehet bármelyik elemi részecske, a foton energiájától függően.
Egyébként az ősrobbanás elmélet egyik problémája, hogy a keletkező anyag-antianyag párok megsemmisülése után mégis marad anyag. Olyan magyarázattal találkoztam, hogy egymillió esetből egyszer még sincs szimmetria – ezt nem tartom elfogadhatónak.
Ami pedig az energia veszteséget jelenti, elgondolásom szerint ez z=2,33E-4 megaparszekenként, ami egy atomon belül elhanyagolhatóan, valószínűleg mérhetetlenül kicsi (durván 1E-30 nagyságrendű).
qadmester hozzászólásához: Azt, hogy közeli objektumoknál miért mérhető kék eltolódás, és távoliaknál nem, azzal magyarázzák, hogy a tér tágulása rövid távolság esetén kisebb, míg nagy távolságok esetén nagyobb a Doppler hatásnál. Ezzel nem értek egyet, de nem mennék bele a tárgyalásába, mert nem ismerem eléggé az általános relativitás elméletet.
A Doppler hatás azzal magyarázható, hogy csökken a távolság egy fényforrás (vagy hangforrás) és a megfigyelő között, akkor időegység alatt több hullám éri el a megfigyelőt, vagyis olyan, mintha nőne a forrás frekvenciája, míg távolodás esetén az ellenkezője történik.
Re: Kérdőjelek a táguló világegyetemmel és az ősrobbanással kapcsolatban
Üdv Gyurka!
Leírod a megoldást a nekem adott válaszodban!!!! Nem veszed észre!!!???? Kevés pontosítással és meg is válaszolod a topik témáját! A doppler hatás ahogyan nem tanítják...
Ne értsd félre! Nem rossz az amit a doppler hatásról írtál, csak nem pontos, felületes. Azért tettem fel a kérdéseket, mert ha azokra válaszolsz, meglátod a megoldást! A fizikában, pontosan, kizárólagosan kell fogalmazni, egyértelműen! Egy mozgó test hatása, a róla visszaverődő, vagy általa kibocsájtott hullám frekvenciájára, a szemlélőhöz képest. Az, hogy az eltolódás milyen irányú, vörös, kék, rövid, hosszú azt, a szemlélőhöz viszonyított távolság állapotváltozása, az-az, távolodása, közeledése határozza meg. Az eltolódás mértéke, a mozgó test sebességétől függ!!! Ez minden körülmények közt igaz!!! Kizárólagos! Nincs kivétel! Azonban, ha azt gondolod, hogy ebből meglehet állapítani a test sebességét tévedsz!!! Ezek az adatok nem elegendőek! Mert a legfontosabb kérdés, Mi a kibocsájtási frekvencia!!!!!!! Mihez képest van az eltolódás???? A rendőrség doppler radarja ismeri a kibocsájtási frekvenciát! Hiszen, ő bocsájtotta azt ki. Ezért tudja megmondani az autó sebességét! Minden viszonyítás kérdése a fizikában! 20 milliárd fényévre lévő galaxis fényét mihez viszonyítják!? Tudom. Földi körülmények között spektroszkóppal bevizsgált fényhez viszonyítják! Az rossz viszonyítási alap!!! Hát az olyan mintha ott lennénk a galaxis közvetlen közelében! Nekünk arra a frekvenciára van szükségünk ami 20 milliárd fényévről észlelhető frekvencia! Azt meg nem ismerjük, mert a vöröseltolódás elfedi! A struktúrák mozgását, távolodását, közeledését is elfedi!!! A vöröseltolódás a távolsággal arányosan erősödik! Ahogy azt az általad leírt példa, galaxisok forgása szemlélteti, bizonyítja! A struktúra közeledése, távolodása, csak a vöröseltolódás mértékére van hatással! Ez logikus!! Ugyan is, az már tudható, hogy a struktúrák mozgásának sebessége véges!!!!! Ezért a sebesség, frekvencia állapotváltoztató mértéke is véges!!! A távolság korlátai még nem ismertek!!! Ebből logikusan lehet tudni, a vöröseltolódás oka nem is számít, hogy a vöröseltolódás NEM távolódást jelent!!!!!!!!!!! Egy másik topikban már leírtam, a vöröseltolódás, csak, csakis akkor jelentené 100%-an a távolodást, ha azt a fényt mi bocsájtottuk volna ki, ismert frekvenciával, ami visszaverődve vöröseltolódást szenvedne el!!!! Nem ez történik!!! A vöröseltolódás miatt, nem megállapítható egy struktúra hozzánk viszonyított mozgása és sebessége!!!!!!! De azért lehet tudni, hogy van hozzánk viszonyított közeledés!! A felfúvódás elmélet ennek ellent mond. Az-az, a felfúvódás nem igaz! Az állapot változás impulzusának tartami lassulása, pofon egyszerű..a fény barionos anyagban lelassul! A fény által megtett út, útjában lévő barionos anyag molekuláinak száma, a távolsággal nő, a fényhez viszonyítva!
Tisztelettel a Józan Paraszt!
Leírod a megoldást a nekem adott válaszodban!!!! Nem veszed észre!!!???? Kevés pontosítással és meg is válaszolod a topik témáját! A doppler hatás ahogyan nem tanítják...
Ne értsd félre! Nem rossz az amit a doppler hatásról írtál, csak nem pontos, felületes. Azért tettem fel a kérdéseket, mert ha azokra válaszolsz, meglátod a megoldást! A fizikában, pontosan, kizárólagosan kell fogalmazni, egyértelműen! Egy mozgó test hatása, a róla visszaverődő, vagy általa kibocsájtott hullám frekvenciájára, a szemlélőhöz képest. Az, hogy az eltolódás milyen irányú, vörös, kék, rövid, hosszú azt, a szemlélőhöz viszonyított távolság állapotváltozása, az-az, távolodása, közeledése határozza meg. Az eltolódás mértéke, a mozgó test sebességétől függ!!! Ez minden körülmények közt igaz!!! Kizárólagos! Nincs kivétel! Azonban, ha azt gondolod, hogy ebből meglehet állapítani a test sebességét tévedsz!!! Ezek az adatok nem elegendőek! Mert a legfontosabb kérdés, Mi a kibocsájtási frekvencia!!!!!!! Mihez képest van az eltolódás???? A rendőrség doppler radarja ismeri a kibocsájtási frekvenciát! Hiszen, ő bocsájtotta azt ki. Ezért tudja megmondani az autó sebességét! Minden viszonyítás kérdése a fizikában! 20 milliárd fényévre lévő galaxis fényét mihez viszonyítják!? Tudom. Földi körülmények között spektroszkóppal bevizsgált fényhez viszonyítják! Az rossz viszonyítási alap!!! Hát az olyan mintha ott lennénk a galaxis közvetlen közelében! Nekünk arra a frekvenciára van szükségünk ami 20 milliárd fényévről észlelhető frekvencia! Azt meg nem ismerjük, mert a vöröseltolódás elfedi! A struktúrák mozgását, távolodását, közeledését is elfedi!!! A vöröseltolódás a távolsággal arányosan erősödik! Ahogy azt az általad leírt példa, galaxisok forgása szemlélteti, bizonyítja! A struktúra közeledése, távolodása, csak a vöröseltolódás mértékére van hatással! Ez logikus!! Ugyan is, az már tudható, hogy a struktúrák mozgásának sebessége véges!!!!! Ezért a sebesség, frekvencia állapotváltoztató mértéke is véges!!! A távolság korlátai még nem ismertek!!! Ebből logikusan lehet tudni, a vöröseltolódás oka nem is számít, hogy a vöröseltolódás NEM távolódást jelent!!!!!!!!!!! Egy másik topikban már leírtam, a vöröseltolódás, csak, csakis akkor jelentené 100%-an a távolodást, ha azt a fényt mi bocsájtottuk volna ki, ismert frekvenciával, ami visszaverődve vöröseltolódást szenvedne el!!!! Nem ez történik!!! A vöröseltolódás miatt, nem megállapítható egy struktúra hozzánk viszonyított mozgása és sebessége!!!!!!! De azért lehet tudni, hogy van hozzánk viszonyított közeledés!! A felfúvódás elmélet ennek ellent mond. Az-az, a felfúvódás nem igaz! Az állapot változás impulzusának tartami lassulása, pofon egyszerű..a fény barionos anyagban lelassul! A fény által megtett út, útjában lévő barionos anyag molekuláinak száma, a távolsággal nő, a fényhez viszonyítva!
Tisztelettel a Józan Paraszt!
Re: Kérdőjelek a táguló világegyetemmel és az ősrobbanással kapcsolatban
Kedves qadmeater!
A vörös eltolódás meghatározásához előbb nyugalmi helyzetben (laboratóriumban) megmérik a különböző elemek spektrumát, vagyis azokat a hullámhosszakat, amiket hidegen elnyel, vagy felhevítve kibocsát, és a hullámhosszhoz tatozó amplitúdókat.
A messziről érkező fényben megkeresik a nyugalmi helyzetben mért hullámhossz és amplitúdó arányokat, amik egy adott elemre jellemzőek, a vörös eltolódás ennek alapján állapítható meg, ahogy azt is, hogy a távoli fényforrásban milyen elemek vannak.
Így fedezték fel a héliumot a Napban a Nap fényéből. Egyetlen akkor ismert elemmel sem egyezett a színkép, a héliumot a földi laborokban csak ezután találták meg, összehasonlítva a Napban talált, addig ismeretlen eloszlású spektrummal.
A vörös eltolódás meghatározásához előbb nyugalmi helyzetben (laboratóriumban) megmérik a különböző elemek spektrumát, vagyis azokat a hullámhosszakat, amiket hidegen elnyel, vagy felhevítve kibocsát, és a hullámhosszhoz tatozó amplitúdókat.
A messziről érkező fényben megkeresik a nyugalmi helyzetben mért hullámhossz és amplitúdó arányokat, amik egy adott elemre jellemzőek, a vörös eltolódás ennek alapján állapítható meg, ahogy azt is, hogy a távoli fényforrásban milyen elemek vannak.
Így fedezték fel a héliumot a Napban a Nap fényéből. Egyetlen akkor ismert elemmel sem egyezett a színkép, a héliumot a földi laborokban csak ezután találták meg, összehasonlítva a Napban talált, addig ismeretlen eloszlású spektrummal.
Re: Kérdőjelek a táguló világegyetemmel és az ősrobbanással kapcsolatban
Üdv FGyurka!
Igaz amit írsz! Azt írtam erről a viszonyítási "pontról", hogy rossz! Mert az olyan, mint ha ott állnánk a 20 milliárd fényévre lévő galaxis mellett! De nem vagyunk ott! Az általad írt tanulmány, a galaxisok forgása és a vöröseltolódásra kifejtett hatásról, ékesen bizonyítja hogy a hozzánk viszonyított mozgás csak elvenni képes a vöröseltolódásból, kékre nem változtatja azt. Tehát van az a távolság amikor nem lehet tudni, hogy egy struktúra közeledik, vagy távolodik hozzánk viszonyítva! Azért nem, mert a földi körülmények közt spektroszkóppal bevizsgált fény a viszonyítási "pont", viszonyítási frekvencia!!! Adódik ebből a következtetés, hogy a vöröseltolódás nem jelenti a struktúrák távolodását!!!! Nem az a jelentése! Azt írtad nekem, hogy a "tágulás" olyan mértékű, hogy nem engedi a kékeltolódást. Ez a megoldás! Csak a "tágulás" nem igaz! Az ősrobbanás nem mond ellent a struktúrák egymáshoz való közeledésének! A felfúvódás viszont igen!! De, mivel ősrobbanáskor lassulni kéne a távolodásnak, de nem ez történik, ezért kitalálták a felfúvódást, meg a sötét energiát. De! Ez most nem is számít. Az a lényeg, hogy a vöröseltolódás elfedi a kéket, bizonyos távolságon. A dopplerhatásból lehet tudni, meg a tapasztalásokból, hogy a sebesség véges! A távolság korlátai nem ismertek, az-az vöröseltolódás korlátai ismeretlenek! Ezért képes a vöröseltolódás elfedni, a doppler hatását a fényre! Szerintem fel lehetne állítani egy viszonyrendszert a vöröseltolódás mértékére, a távolsággal arányosan, és ehhez viszonyítani a doppler hatás állapot változását. Rögtön kiderülne, hogy van e távolodás....! Hívhatnák Hubble állandónak, persze ezzel megváltoztatnák a Hubble állandó jelentését, ami jobban illene a csillagászhoz...!
Tisztelettel a Józan Paraszt!
Igaz amit írsz! Azt írtam erről a viszonyítási "pontról", hogy rossz! Mert az olyan, mint ha ott állnánk a 20 milliárd fényévre lévő galaxis mellett! De nem vagyunk ott! Az általad írt tanulmány, a galaxisok forgása és a vöröseltolódásra kifejtett hatásról, ékesen bizonyítja hogy a hozzánk viszonyított mozgás csak elvenni képes a vöröseltolódásból, kékre nem változtatja azt. Tehát van az a távolság amikor nem lehet tudni, hogy egy struktúra közeledik, vagy távolodik hozzánk viszonyítva! Azért nem, mert a földi körülmények közt spektroszkóppal bevizsgált fény a viszonyítási "pont", viszonyítási frekvencia!!! Adódik ebből a következtetés, hogy a vöröseltolódás nem jelenti a struktúrák távolodását!!!! Nem az a jelentése! Azt írtad nekem, hogy a "tágulás" olyan mértékű, hogy nem engedi a kékeltolódást. Ez a megoldás! Csak a "tágulás" nem igaz! Az ősrobbanás nem mond ellent a struktúrák egymáshoz való közeledésének! A felfúvódás viszont igen!! De, mivel ősrobbanáskor lassulni kéne a távolodásnak, de nem ez történik, ezért kitalálták a felfúvódást, meg a sötét energiát. De! Ez most nem is számít. Az a lényeg, hogy a vöröseltolódás elfedi a kéket, bizonyos távolságon. A dopplerhatásból lehet tudni, meg a tapasztalásokból, hogy a sebesség véges! A távolság korlátai nem ismertek, az-az vöröseltolódás korlátai ismeretlenek! Ezért képes a vöröseltolódás elfedni, a doppler hatását a fényre! Szerintem fel lehetne állítani egy viszonyrendszert a vöröseltolódás mértékére, a távolsággal arányosan, és ehhez viszonyítani a doppler hatás állapot változását. Rögtön kiderülne, hogy van e távolodás....! Hívhatnák Hubble állandónak, persze ezzel megváltoztatnák a Hubble állandó jelentését, ami jobban illene a csillagászhoz...!
Tisztelettel a Józan Paraszt!
Re: Kérdőjelek a táguló világegyetemmel és az ősrobbanással kapcsolatban
Üdv!
Van három kérdésem...Kedvencem, a fizikai állandó, arról azt tartja a szakma, hogy mindentől függetlenül az. Akkor a fizika állandó az átugorja a Hubble állandót? Idő tartam nélkül? Azért kérdem mert, a fizikai állandónál nem lehet gyorsabban közlekedni ebben az univerzumban. Erre a szakma briliáns megoldást talált...a semmit. Azt gondolja a szakma, hogy ezt a törvényt, a szakma által valósnak tartott univerzum modellben okozott fizikai problémát, ellentmondást, a homo sapiens nyelvének a tanából vett szóval, az az nyelvtannal megoldhatja. Lenyűgöző!
Második...Ha igaznak vélik, hogy a barionos anyag mennyisége nem haladja meg az univerzum 10%-át sem, tehát az univerzum nem maga a barionos anyag, akkor mégis miért egyértelmű a szakma számára, hogy a barionos struktúrák egymáshoz viszonyított távolodása, egyben az univerzum tágulását is jelenti? Már persze, ha valamilyen csoda folytán a távolodás igaz. Nemhogy megint abba a hibába esik a szakma, hogy a barionos anyag, amiből mi is vagyunk, az a "világ közepe"?!
Három...Mi az a tévedhetetlen, kizárólagos logika, ami miatt a vöröseltolódás távolodást jelent a szakmának? Nem tudják megmondani, mi történik a fénnyel! Pontosan leírva az állapotváltozást. Nem tudják, az milyen viszonyban áll a távolsággal! Mégis az eredményt, azt érteni vélik. Sejtelmük sincs, nem értik a viszonyrendszert, mégis határozottan kijelentik, hogy ez a viszonyítási pontja. A nem értett, nem ismert viszonyrendszernek. Elképesztő! Némi arroganciát vélek felismerni itten...
Tisztelettel a lenyűgözően elképesztő ember tollából!
Van három kérdésem...Kedvencem, a fizikai állandó, arról azt tartja a szakma, hogy mindentől függetlenül az. Akkor a fizika állandó az átugorja a Hubble állandót? Idő tartam nélkül? Azért kérdem mert, a fizikai állandónál nem lehet gyorsabban közlekedni ebben az univerzumban. Erre a szakma briliáns megoldást talált...a semmit. Azt gondolja a szakma, hogy ezt a törvényt, a szakma által valósnak tartott univerzum modellben okozott fizikai problémát, ellentmondást, a homo sapiens nyelvének a tanából vett szóval, az az nyelvtannal megoldhatja. Lenyűgöző!
Második...Ha igaznak vélik, hogy a barionos anyag mennyisége nem haladja meg az univerzum 10%-át sem, tehát az univerzum nem maga a barionos anyag, akkor mégis miért egyértelmű a szakma számára, hogy a barionos struktúrák egymáshoz viszonyított távolodása, egyben az univerzum tágulását is jelenti? Már persze, ha valamilyen csoda folytán a távolodás igaz. Nemhogy megint abba a hibába esik a szakma, hogy a barionos anyag, amiből mi is vagyunk, az a "világ közepe"?!
Három...Mi az a tévedhetetlen, kizárólagos logika, ami miatt a vöröseltolódás távolodást jelent a szakmának? Nem tudják megmondani, mi történik a fénnyel! Pontosan leírva az állapotváltozást. Nem tudják, az milyen viszonyban áll a távolsággal! Mégis az eredményt, azt érteni vélik. Sejtelmük sincs, nem értik a viszonyrendszert, mégis határozottan kijelentik, hogy ez a viszonyítási pontja. A nem értett, nem ismert viszonyrendszernek. Elképesztő! Némi arroganciát vélek felismerni itten...
Tisztelettel a lenyűgözően elképesztő ember tollából!
Re: Kérdőjelek a táguló világegyetemmel és az ősrobbanással kapcsolatban
Szervusztok!
Bocsánat, hogy a "nagyfiúk" játszóterére tévedek, de laikusként kezdtem el olvasni Stephen Hawking A világegyetem dióhéjban című könyvét, és rögtön az elején fennakadtam valamin.
Az Idő alakja című fejezetben a szerző egy körte( szerintem inkább vízcsepp) alakú ábrán szemlélteti a fény útját az ősrobbanástól, egy a térben és időben tetszőlegesen elhelyezkedő megfigyelőig.
A kérdésem: ha ezt a megfigyelési pontot térben és időben áthelyezzük, amit gondolom, végtelen sokszor megtehetünk, és a megfigyelés irányát is megváltoztatjuk (tehetjük ezt szintén végtelen számú alkalommal) akkor a "vízcsepp" másik végén található pont- az Ősrobbanás helye és ideje- újra és újra máshová kerül. Térben és időben egyaránt.
Mi az amit rosszul értelmezek?
Előre is köszönöm a választ.
Bocsánat, hogy a "nagyfiúk" játszóterére tévedek, de laikusként kezdtem el olvasni Stephen Hawking A világegyetem dióhéjban című könyvét, és rögtön az elején fennakadtam valamin.
Az Idő alakja című fejezetben a szerző egy körte( szerintem inkább vízcsepp) alakú ábrán szemlélteti a fény útját az ősrobbanástól, egy a térben és időben tetszőlegesen elhelyezkedő megfigyelőig.
A kérdésem: ha ezt a megfigyelési pontot térben és időben áthelyezzük, amit gondolom, végtelen sokszor megtehetünk, és a megfigyelés irányát is megváltoztatjuk (tehetjük ezt szintén végtelen számú alkalommal) akkor a "vízcsepp" másik végén található pont- az Ősrobbanás helye és ideje- újra és újra máshová kerül. Térben és időben egyaránt.
Mi az amit rosszul értelmezek?
Előre is köszönöm a választ.