Oldal: 101 / 129
Re: Dávid Gyula kérdések
Elküldve: 2013.10.24. 07:36
Szerző: Kukac
Nemrég olvastam egy cikket a gravitációs hullámok keletkezéséről és várható detektálásáról, meg
a tervekről a LISA detektorról. Ha lesz rá zseton.
Ami viszont érdekes volt a cikkben, hogy felvetik a mikro-gravitációs hullámok lehetséges keletkezését.
A kérdés az, hogy elméleti szinten egy részecske gyorsítóban lehetne-e detektálni egy közel fénysebességgel száguldó atommagok ütközésekor keletkező mikro-gravitációs hullámokat? Vagy ehhez még nincs semmilyen detektor? A keletkező szub-atomikus részecskék pályájára nincs hatással? Vagy a hatás annyira kicsi, hogy mérhetetlen?
Re: Dávid Gyula kérdések
Elküldve: 2013.10.24. 23:33
Szerző: Aurora
Szerintem jelenleg képtelenség, hogy a mikrogravitációs hullámokat kimutassák. Amikor a nem "mikro" , hanem égitestek által keltett gravitációs hullámokat sem tudják közvetlenül kimutatni.
Re: Dávid Gyula kérdések
Elküldve: 2013.10.24. 23:40
Szerző: makk2
Kukac írta:A kérdés az, hogy elméleti szinten egy részecske gyorsítóban lehetne-e detektálni egy közel fénysebességgel száguldó atommagok ütközésekor keletkező mikro-gravitációs hullámokat? Vagy ehhez még nincs semmilyen detektor? A keletkező szub-atomikus részecskék pályájára nincs hatással? Vagy a hatás annyira kicsi, hogy mérhetetlen?
Valahol olvastam erről egy nagyon érdekes gondolatmenetet. Nagyságrendi becslés. A legnagyobb legyártható elemi részecske tömege kb. 100GeV (=1.8e-25 kg) körül van, ennek Compton-hullámhossza kb. 1.3e-17 m. Ha feltételezzük, hogy két ilyen részecske (hullám) kb. egymáson vannak, legyenek fél hullámhossznyira egymástól, kb. 6e-18 m -re. Ilyen távolságban a "gravitációs kötési energia" 6.67e-11*(1.8e-25)^2/6e-18 , azaz 3.6e-43 J . Ez 2.3e-24 eV, tehát kb. 30 tizedesjeggyel a méréshatár alatt. (
)
Re: Dávid Gyula kérdések
Elküldve: 2013.10.25. 01:11
Szerző: Obszidián
Tisztelt Dávid Gyula!
Olvasgatom a topikodat és látom, hogy mindenféle kérdéssel megkeresnek.
Szeratném megkérdezni, hogy jól értelmezem-e a Schwarcschild-rádiusz extrapolálását
az Univerzumra. Jelenlegi ismereteink szerint az Univerzum össztömege 3,2 ^ 53 kilogramm.
A Schwarcschild-rádiusz képlete :
r = 2.G.M / c^2
Ahol, G a gravitácíós állandó, M az Univerzum tömege és c a fénysebesség.
A számértékeket behelyesítve eredményül 49,8 milliárd fényévet kapunk az Univerzum Schwarcschild
rádiuszára. Ez az érték 3,6 szorosa az Univerzum jelenlegi 13,7 milliárd fényévnyi rádiuszának.
Vagyis, ha jól értelmezem akkor az Univerzum *kívülről* fekete lyuknak tekinthető.
Viszont, ha a képletbe a fermionok tömegét helyetesítem be /ami az össztömeg 4 %-a/, akkor
az eredmény 2 milliárd fényév az Univerzum Schwarcschild rádiuszára.
Üdvözlettel : Obszidián.
Re: Dávid Gyula kérdések
Elküldve: 2013.10.25. 06:59
Szerző: greg
Obszidián írta:Tisztelt Dávid Gyula!
Olvasgatom a topikodat és látom, hogy mindenféle kérdéssel megkeresnek.
Szeratném megkérdezni, hogy jól értelmezem-e a Schwarcschild-rádiusz extrapolálását
az Univerzumra. Jelenlegi ismereteink szerint az Univerzum össztömege 3,2 ^ 53 kilogramm.
A Schwarcschild-rádiusz képlete :
r = 2.G.M / c^2
Ahol, G a gravitácíós állandó, M az Univerzum tömege és c a fénysebesség.
A számértékeket behelyesítve eredményül 49,8 milliárd fényévet kapunk az Univerzum Schwarcschild
rádiuszára. Ez az érték 3,6 szorosa az Univerzum jelenlegi 13,7 milliárd fényévnyi rádiuszának.
Vagyis, ha jól értelmezem akkor az Univerzum *kívülről* fekete lyuknak tekinthető.
Viszont, ha a képletbe a fermionok tömegét helyetesítem be /ami az össztömeg 4 %-a/, akkor
az eredmény 2 milliárd fényév az Univerzum Schwarcschild rádiuszára.
Üdvözlettel : Obszidián.
Erre itt egy valasz:
http://van.physics.illinois.edu/qa/listing.php?id=13892
Re: Dávid Gyula kérdések
Elküldve: 2013.10.25. 10:19
Szerző: Rigel
Obszidián írta:Ez az érték 3,6 szorosa az Univerzum jelenlegi 13,7 milliárd fényévnyi rádiuszának.
Az állítás hibás.
JELENLEG (értsd: a téridőnek a most pillanatát tartalmazó egyidejű térszerű hiperfelületén) az univerzum legtávolabbi látható részének sajáttávolsága nem 13,7 milliárd fényév! Sokkal több annál.
A 13,7 milliárd fényév az az út, amit a most észlelt fényjel megtett az egész idő alatt folyamatosan táguló univerzumban, így pedig a forrása a most pillanatában jóval messzebb van tőlünk. Amúgy nagyjából 45 milliárd fényévnyire, de ez függ a választott univerzummodell paramétereitől.
Re: Dávid Gyula kérdések
Elküldve: 2013.10.25. 11:54
Szerző: dgy
Az idézett válasz helyes tényeket ír le, de a kérdés szempontjából teljesen irreleváns.
A fekete lyuk és a táguló univerzum a gravitációs Einstein-egyenletek teljesen különböző feltételek melletti megoldásai. Nagyobb a különbség, mint ha a biliárdgolyó és a holdrakéta mozgását akarnánk összevetni, mondván: mindkettőt a Newton-féle mozgásegyenletek írják le.
Az anyaggal teli táguló világon KÍVÜL nincs semmi - míg a fekete lyuk Schwarzschild-megoldása egy véges, gömbszimmetrikus testen KÍVÜLI üres, anyagmentes gravitációs teret írja le. Nagyobb különbség nem is lehetne.
A két megoldás összemérése, összevetése, összeillesztése, esetleg összekeverése teljesen értelmetlen és terméketlen.
dgy
Re: Dávid Gyula kérdések
Elküldve: 2013.10.25. 23:05
Szerző: Aurora
Re: Dávid Gyula kérdések
Elküldve: 2013.10.26. 15:42
Szerző: dgy
Dávid Gyula Tilos Rádióban tartott előadásai a Higgs-bozonról:
Köszönöm a linke(ke)t.
Ez nem előadás volt, hanem eléggé csapongó beszélgetés a kvantumelmélet alapjaitól a kozmológiáig, közben persze szó esett a Higgs-bozonról és a friss Nobel-díjról is (az adás október 10-én, két nappal a fizikai Nobel-díj kihirdetése után volt).
Másrészt nem több előadás volt, hanem egyetlen két órás anyag, közben kis zenével, de úgy látszik, kisebb blokkokra vágva tették fel a netre.
dgy
Re: Dávid Gyula kérdések
Elküldve: 2013.10.27. 17:41
Szerző: Aurora
dgy írta:Dávid Gyula Tilos Rádióban tartott előadásai a Higgs-bozonról:
Köszönöm a linke(ke)t.
Ez nem előadás volt, hanem eléggé csapongó beszélgetés a kvantumelmélet alapjaitól a kozmológiáig, közben persze szó esett a Higgs-bozonról és a friss Nobel-díjról is (az adás október 10-én, két nappal a fizikai Nobel-díj kihirdetése után volt).
Másrészt nem több előadás volt, hanem egyetlen két órás anyag, közben kis zenével, de úgy látszik, kisebb blokkokra vágva tették fel a netre.
dgy
Megnéztem az atomcsill-os előadást és a Polaris előadást is a Higgs-bozonról, és örültem, hogy ezt a beszélgetést is meghallgathattam. Elvégeztem már egy éve az egyetem a gyenge kölcsönhatás tárgyat, és sok könyvet is olvastam a Higgs-mechanizmusról (meg végigszámoltam sok mindent), de ezek az előadások igazán kikristályosították bennem a témát. Nagyon örülök, hogy szerencsém volt ezeket meghallgatni! Igyekszem minden ismerőseimnek továbbítani ezeket a témákat. Mert sok ismerősömet érdekli, és többet akarnak tudni a Higgs-mezőről, mint amennyit órákon és irodalomból meg lehet ismerni.
Ami nekem ebben az előadásban rejtélyes volt a gömbvillámokról való kitérő. Tényleg valami köze lehet a Higgs-mezőnek a gömbvillámokhoz?