Tisztelt érdeklődők!
Tegnap befejeződött a Kozmofizika11 - Relativitáselmélet és kozmológia című sorozatom a Polaris Csillagvizsgálóban. Köszönöm a váratlanul nagy érdeklődést - gyakorlatilag minden alkalommal megtelt az előadóterem, és interneten is sokan követték a közvetítést. Igyekeztem minden olyan kérdésre kitérni, amelyek a különböző internetes fórumokon, köztük itt, a Csillagvárosban az utóbbi időben a témával kapcsolatban felmerültek, és igen részletesen beszéltem azokról a problémákról, amelyek a köznapi térszemléletnek élesen ellentmondó voltuk miatt gyakran vezetnek félreértésekhez, hibás következtetésekhez. Remélem, sikerült sok kérdésre választ adnom, vagy legalábbis érzékeltetnem azokat a fogalmakat, módszereket, képeket, amelyekkel a tudomány kezeli az adott problémákat.
Természetesen a továbbiakban is igyekszem - amennyire egyéb elfoglaltságaim engedik - válaszolni a Csillagvárosban feltett kérdésekre, de azt kérem az érdeklődőktől: először nézzék végig a videofelvételek tartalomjegyzékét, és nézzenek bele a filmekbe, mert nagy esély van rá, hogy valamelyik előadásban már válaszoltam az általuk feltenni szándékozott kérdésre. Ha mégsem ez a helyzet, jöhet az írásbeli kérdés és felelet.
Még egyszer köszönöm az érdeklődők támogatását, bátorítását, türelmét és kitartását!
Legyen velünk az Erő (meg a forgatónyomaték, bariontöltés és egyéb fizikai mennyiségek)!
dgy
Dávid Gyula kérdések
Re: Dávid Gyula kérdések
Tisztelt Dávid Gyula úr!
Azt hiszem minden internetes érdeklődő nevében mondhatom, hogy a Kozmofizika 2011 felülmúlta az várakozásainkat. Az utolsó két előadás, ami a kozmológia és a relativitás elmélet kapcsolatával foglalkozott különösen érdekes volt. Ezzel kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni. Ha jól értelmezem a kozmológiai standard modellt, akkor a Friedmann féle (lambda nélküli) megoldásokból a skalárfaktor időfüggésére, az atomos anyag dominálta korszakban (tehát a sugárzás lecsatolódásától napjainkig) az : a/a0 = (t/t0)^2/3 képlet adódik. Egy távoli galaxis vöröseltolódásából a megfelelő képlet segítségével (http://hirek.csillagaszat.hu/olvasoink_ ... olsag.html) meghatározom a sajáttávolságát, amire mondjuk 3 milliárd fényév jön ki. Ez azt jelenti, hogy ez a galaxis 3 milliárd évvel ezelőtt a Tejutrendszertől 3 milliárd fényév távolságra volt és ha ezeket az adatokat (t0 és a0) behelyetesítem az előbbi képletbe, akkor megkapom a galaxis mostani távolságát? (Ennek a távolságnak természetesen nincs értelme, de azért az ember mégis csak ragaszkodik a szemléletességhez…) Ha viszont visszafelé számolok az időben, akkor így meghatározhatom, hogy mondjuk az Androméda köd 3 milliárd évvel ezelőtt milyen messze volt a galaxisunktól? Most viszont úgy gondoljuk, hogy van lambda (bármi is legyen az). Ez nyílván bonyolítja az ilyen tipusú számolgatásokat. Ezekben a lambdás megoldásokban mennyire bonyolúlt a skalár faktor időfüggése? Létezik egy hasonlóan egyszerű képlet vagy az ilyen számolgatásokhoz már nem érdemes hozzáfogni egy zsebszámológéppel?
(Egyébként arra a Téridő fizika könyvre gondolt, ami úgy kezdődik, hogy " mese a földmérőkről"?)
Azt hiszem minden internetes érdeklődő nevében mondhatom, hogy a Kozmofizika 2011 felülmúlta az várakozásainkat. Az utolsó két előadás, ami a kozmológia és a relativitás elmélet kapcsolatával foglalkozott különösen érdekes volt. Ezzel kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni. Ha jól értelmezem a kozmológiai standard modellt, akkor a Friedmann féle (lambda nélküli) megoldásokból a skalárfaktor időfüggésére, az atomos anyag dominálta korszakban (tehát a sugárzás lecsatolódásától napjainkig) az : a/a0 = (t/t0)^2/3 képlet adódik. Egy távoli galaxis vöröseltolódásából a megfelelő képlet segítségével (http://hirek.csillagaszat.hu/olvasoink_ ... olsag.html) meghatározom a sajáttávolságát, amire mondjuk 3 milliárd fényév jön ki. Ez azt jelenti, hogy ez a galaxis 3 milliárd évvel ezelőtt a Tejutrendszertől 3 milliárd fényév távolságra volt és ha ezeket az adatokat (t0 és a0) behelyetesítem az előbbi képletbe, akkor megkapom a galaxis mostani távolságát? (Ennek a távolságnak természetesen nincs értelme, de azért az ember mégis csak ragaszkodik a szemléletességhez…) Ha viszont visszafelé számolok az időben, akkor így meghatározhatom, hogy mondjuk az Androméda köd 3 milliárd évvel ezelőtt milyen messze volt a galaxisunktól? Most viszont úgy gondoljuk, hogy van lambda (bármi is legyen az). Ez nyílván bonyolítja az ilyen tipusú számolgatásokat. Ezekben a lambdás megoldásokban mennyire bonyolúlt a skalár faktor időfüggése? Létezik egy hasonlóan egyszerű képlet vagy az ilyen számolgatásokhoz már nem érdemes hozzáfogni egy zsebszámológéppel?
(Egyébként arra a Téridő fizika könyvre gondolt, ami úgy kezdődik, hogy " mese a földmérőkről"?)
Re: Dávid Gyula kérdések
Finoman lassulva kilépetem.. minden fekete....fekete ezt irom mert szin..annak látszik azzal tudom azonositani de ilyen feketét még sosem láttam...elképzelhetetlenül messze apró fénylő pontok..nem , nem pont..mozognak ... teljesen leállok ez a tökéletes mozdulatlanság...valami kezd körülöttem kialakulni, valami nagyon furcsa ..láttatok már szalonnát és tiszta fekete szenet?..ez olyan de egyben ... és hideg , nagyon nagyon hideg ...félelmetes undoritó kibirhatatlan..tudom ..valahonnan tudom mozdulnom kell....olyan gyorsan mozdulok a test megnyulik ... az a valami eltünik... most jobb.. körülnézek...valamit keresek..ösztönösen keresek, mintha tudnám mit....a fénypontok amik mozognak, minden felé milliárdnyi.. azokat figyelem .. most képzeld el hogy az egész lényed szem... mindefelé és mindent egyszerre látsz és figyelsz.. és értelmezel.. keresek.. a fénypontok feltünnek majd eltünnek a fekete semmiben ...mint a láncöltés .. valaki varr? 
.. de mit? ...aztán meglátom ..olyan mint a többi de ez most tünt fel először..ez az első megjelenése...megnézem..nem megyek oda de ott vagyok szinte benne ..ez az.. jó ezt kerestem ...és akkor elindulok hozzá...a mozgás olyan gyors hogy csak az elején érzékelem a gyorsulást aztán már ott is vagyok..fantasztikus érzés...a mozgás szinte gyönyör ... a lényem része ...közelről nem fényes .. fehér ködszerü de kellemes, lágy, finom..tudom oda be kell mennem ..most ...uszok lassan bele ...nincsenek körvonalak innen belülről határtalanul szélesnek tünik ..de nincs fent és lent .. valahol elöl mintha elágazna...
Bocsánat ezért a néhány szóért. Nem vagyok csak egy müveletlen tudatlan érdeklődő. Ezek a sorok egy pillanat valamiből amit több mint husz éve .. éltem meg . Sosem mondtam még el senkinek .. hamar lehülyézik az embert.. mindig próbáltam valamihez kötni. - nem sikerült.. felfelé néztem ..de talán nem is felfelé kellett volna?
.. de mit? ...aztán meglátom ..olyan mint a többi de ez most tünt fel először..ez az első megjelenése...megnézem..nem megyek oda de ott vagyok szinte benne ..ez az.. jó ezt kerestem ...és akkor elindulok hozzá...a mozgás olyan gyors hogy csak az elején érzékelem a gyorsulást aztán már ott is vagyok..fantasztikus érzés...a mozgás szinte gyönyör ... a lényem része ...közelről nem fényes .. fehér ködszerü de kellemes, lágy, finom..tudom oda be kell mennem ..most ...uszok lassan bele ...nincsenek körvonalak innen belülről határtalanul szélesnek tünik ..de nincs fent és lent .. valahol elöl mintha elágazna... Bocsánat ezért a néhány szóért. Nem vagyok csak egy müveletlen tudatlan érdeklődő. Ezek a sorok egy pillanat valamiből amit több mint husz éve .. éltem meg . Sosem mondtam még el senkinek .. hamar lehülyézik az embert.. mindig próbáltam valamihez kötni. - nem sikerült.. felfelé néztem ..de talán nem is felfelé kellett volna?
Re: Dávid Gyula kérdések
En nem ertem, ennek mi koze a topichoz.
--mpt
--mpt
Re: Dávid Gyula kérdések
A jelenleg kialakult matematikai elméletek és módszerek vajon máshol milyenek lehetnek, mennyire törvényszerű vajon, hogy más intelligenciák milyen módszereket dolgoznak ki, a legalapvetőbb közös elemek mik lehetnek, meddig terjedhetnek ? Csak hangosan gondolkodtam. Formailag nyilván mindegy, hogyan fejezünk ki valamit, milyen jelekkel képekkel vagy bármilyen dologgal, a szerkezetek a lényeg, és azok jelentése gondolom. Persze mivel állítólag nem sok idegen intelligenciával találkoztunk eddig, nem könnyű kérdés, de lehet ezt elméletileg is vizsgálni talán, vagy akár a Földön más kultúrák felfedezéseit, eredményeit összehasonlítva.
Re: Dávid Gyula kérdések
Üdv.
Sándor László kérdése az én fantáziámat is megmozgatta. Sajnos, a megfelelően mély matematikai ismeretek hiányában nem tudok rá válaszolni. A határérték azonban tényleg érdekes dolog. Az 1+1/n számtani sorozat határértéke 1. De vajon eléri valaha is az 1-et? Jelenleg úgy gondoljuk, hogy a végtelenben eléri, de vajon ez a szituáció a valós fizikai világban létezik? Hasonló dolgokon töpregtek a görögök is. Vajon a nyílvessző eléri a céltáblát, Akhilleusz utoléri a teknősbékát? Newton ota tudjuk, hogy matematikailag össze lehet adni végtelen tagú sorozatokat úgy, hogy a határértékük véges legyen. De vajon a matematika ebben az esetben a valódi fizikai világot írja le? Józan gondolkodású ember azt mondaná, hogy a határértéknek léteznie kell, hiszen a nyílvessző eléri a céltáblát (néha le is pattan róla) Akhilleusz pedig utoléri a teknősbékát, sőt lesz egy lépése, amikor le is hagyja.
De mi van, ha azt a nyílvesszőt nem egy céltába akrjuk lőni, hanem egy fekete lyukba. (A görögök erre biztos nem gondoltak...) Egy külső megfigyelő számára a nyílvessző soha nem éri el az eseményhorizontot. A mozgása egyre lassúl, a képe pedig egyre halványodik. Ez természetesen csak látszólagos effektus, hiszen a nyílvessző koordináta rendszerében ülve azt látnánk, hogy átlépjük az eseményhorizontot és bezuhanunk a fekete lyukba. A görögök azt feltételezték, hogy egy távolságot végtelen sokszor meg lehet felezni. Ez első közelítésben igaz is, de ha eljutunk az atomok szintjére, mondjuk egy atom méretéig, a dolog értelmetlenné válik. A méretskálán lefelé haladva a határozatlansági reláció szab nekünk határt, felfelé pedig a relativitás elmélet. E két véglet környékén nincs értelme pontos távolságokról és sebességekről beszélni.
Vajon a görögök, hogy fogalmazták volna át a paradoxonjaikat, ha ismerik a kvantummechanikát és relativitás elméletet. Szóval létezik a határérték? Matematikailag határozottan igen. De fizikailag már sokkal nehezebb a kérdés. Én úgy látom, hogy a világ egzakt megismerésének vannak határai, amin túl már nem lehet határozott igennel, vagy nemmel válaszolni.
Más téma. Aki még nem találta meg a Sloan Digital Sky Survey honlapját, annak: http://cas.sdss.org/dr7/hu/ Tiszta szívemből ajánlom mindenkinek, egyszerűen lenyűgöző!
Sándor László kérdése az én fantáziámat is megmozgatta. Sajnos, a megfelelően mély matematikai ismeretek hiányában nem tudok rá válaszolni. A határérték azonban tényleg érdekes dolog. Az 1+1/n számtani sorozat határértéke 1. De vajon eléri valaha is az 1-et? Jelenleg úgy gondoljuk, hogy a végtelenben eléri, de vajon ez a szituáció a valós fizikai világban létezik? Hasonló dolgokon töpregtek a görögök is. Vajon a nyílvessző eléri a céltáblát, Akhilleusz utoléri a teknősbékát? Newton ota tudjuk, hogy matematikailag össze lehet adni végtelen tagú sorozatokat úgy, hogy a határértékük véges legyen. De vajon a matematika ebben az esetben a valódi fizikai világot írja le? Józan gondolkodású ember azt mondaná, hogy a határértéknek léteznie kell, hiszen a nyílvessző eléri a céltáblát (néha le is pattan róla) Akhilleusz pedig utoléri a teknősbékát, sőt lesz egy lépése, amikor le is hagyja.
De mi van, ha azt a nyílvesszőt nem egy céltába akrjuk lőni, hanem egy fekete lyukba. (A görögök erre biztos nem gondoltak...) Egy külső megfigyelő számára a nyílvessző soha nem éri el az eseményhorizontot. A mozgása egyre lassúl, a képe pedig egyre halványodik. Ez természetesen csak látszólagos effektus, hiszen a nyílvessző koordináta rendszerében ülve azt látnánk, hogy átlépjük az eseményhorizontot és bezuhanunk a fekete lyukba. A görögök azt feltételezték, hogy egy távolságot végtelen sokszor meg lehet felezni. Ez első közelítésben igaz is, de ha eljutunk az atomok szintjére, mondjuk egy atom méretéig, a dolog értelmetlenné válik. A méretskálán lefelé haladva a határozatlansági reláció szab nekünk határt, felfelé pedig a relativitás elmélet. E két véglet környékén nincs értelme pontos távolságokról és sebességekről beszélni.
Vajon a görögök, hogy fogalmazták volna át a paradoxonjaikat, ha ismerik a kvantummechanikát és relativitás elméletet. Szóval létezik a határérték? Matematikailag határozottan igen. De fizikailag már sokkal nehezebb a kérdés. Én úgy látom, hogy a világ egzakt megismerésének vannak határai, amin túl már nem lehet határozott igennel, vagy nemmel válaszolni.
Más téma. Aki még nem találta meg a Sloan Digital Sky Survey honlapját, annak: http://cas.sdss.org/dr7/hu/ Tiszta szívemből ajánlom mindenkinek, egyszerűen lenyűgöző!
Re: Dávid Gyula kérdések
Sztem aranyos ez a témafelvetés. Én némi gépészmérnöki háttérrel annyit tennék hozzá
ehhez, hogy a te elméleti fejtegetéseid feltételeznek egy csomó mindent.
Newtoni fizikát, lineáris, 3 dimenziós teret, stb.
Egy fekete lyukról sok mindent lehet feltételezni, de ezeket felejtsd el. Ott a klasszikus fizika
a gyakorlatban nem így működne. Nem lineáris és nem 3 dimenziós a tér.
Annyira görbült, hogy azt a mi agyunk fel sem fogná, milyen.
"Átlépni az eseményhorizonton"
Amikor még nem volt egy repólőgép sem, mellyel valaha átlépték volna a hangsebességet, azt gondolták, az lehetetlen. Egy tárgy ha megelőzi a saját hangkát, ott fúúúúú, minden történhet. Széteshet a gép, széteshet a tér-idő kontinuum. Végül jött eyg repülőgép, átlépte a hangsebességet, lett egy kis hangrobbanás és kész, repült tovább.
Talán ez a legjobb szemléltető eszközöm számodra, a matematikai-elméleti számolgatásokról, határértékekről. Nagyon jók ezek, fontosak, hogy megértsük a jelenségeket, de a gyakorlatban
mindig van egy nagy lépés, amivel "átlped a matematikai lehetetlent", és mész tovább.
(A matematikusok meg keresik az új módszereket, hogy leírják, mi is történt ott pontosan...)
Amúgy minden tiszteletem az elméleti matekosok iránt.
ehhez, hogy a te elméleti fejtegetéseid feltételeznek egy csomó mindent.
Newtoni fizikát, lineáris, 3 dimenziós teret, stb.
Egy fekete lyukról sok mindent lehet feltételezni, de ezeket felejtsd el. Ott a klasszikus fizika
a gyakorlatban nem így működne. Nem lineáris és nem 3 dimenziós a tér.
Annyira görbült, hogy azt a mi agyunk fel sem fogná, milyen.
"Átlépni az eseményhorizonton"
Amikor még nem volt egy repólőgép sem, mellyel valaha átlépték volna a hangsebességet, azt gondolták, az lehetetlen. Egy tárgy ha megelőzi a saját hangkát, ott fúúúúú, minden történhet. Széteshet a gép, széteshet a tér-idő kontinuum. Végül jött eyg repülőgép, átlépte a hangsebességet, lett egy kis hangrobbanás és kész, repült tovább.
Talán ez a legjobb szemléltető eszközöm számodra, a matematikai-elméleti számolgatásokról, határértékekről. Nagyon jók ezek, fontosak, hogy megértsük a jelenségeket, de a gyakorlatban
mindig van egy nagy lépés, amivel "átlped a matematikai lehetetlent", és mész tovább.
(A matematikusok meg keresik az új módszereket, hogy leírják, mi is történt ott pontosan...)
Amúgy minden tiszteletem az elméleti matekosok iránt.
Re: Dávid Gyula kérdések
Majd legközelebb egy fekete lyuk környékén jársz, küldj egy fotót, és megbeszéljük!
Re: Dávid Gyula kérdések
Olyan könyv vagy valami anyag hol található, amiben a világ működésének alapkövét elemzik, illetve keresik, amiből minden származik. Gondolok itt olyanra, hogy van egy részecske "alap atom" mondjuk, hogy valami nevet adjak neki és egy törvény, ami szerint működik, ez lehet akármilyen bonyolult is, vagy le se lehet írni, talán nem is lehetséges. Most az is legalább annyira tűnik lehetetlenségnek, hogy mindegyik ilyen alap atom tök egyforma, és tök ugyanazt a törvényt követi, de ez még mindig egyszerűbb, mint ha van sokféle, és mind mást követ, mert akkor miért is kapcsolódnak egymáshoz, akkor csak van valami közös bennük. Elég ügyes volt a "teremtő", hogy ezeket ilyen szépen kifaragta, ilyen nagy számban, és belé helyezte a működési algoritmust is az "SD kártyájába". Lehet, hogy így van ez, de azt hiszem itt van az a pont, ahol megáll az ész, megáll a tudomány, az az alap atom nekünk embereknek, egy sötét sűrű homály. Az anyag egy és oszthatatlan és tartalmazza önmagam magyarázatát, ami szintén elválaszthatatlan. Most nem kijelentek, csak járatom az agysejtjeimet.
Re: Dávid Gyula kérdések
Sanyilaci írta:Kukac írta:Majd legközelebb egy fekete lyuk környékén jársz, küldj egy fotót, és megbeszéljük!
Már küldtem, még nem kaptad meg? Elég közelről készítettem, biztos azért. Na, hazahoztam a gépemet, elküldöm még egyszer:
Úhhh, banyek! Sosem gondoltam volna, hogy így néz ki!