Dávid Gyula kérdések

[Fre576]

Tisztelt DGY !
Először is köszönöm azt a rengeteg oktató videót amit az elmúlt 3 hónapban volt szerencsém megnézni az ön előadásában. Magával ragadott a világ amiben élünk és nem is hittem volna ,hogy ennyi mindent tudunk róla.Pontosítanék , hogy ennyi mindenről maradtam eddig le. (és persze ,hogy mennyi mindent még nem is tudunk róla)A lényeg, hogy most folyamatosan pótlom a hiányosságokat az ön előadásai segítségével.(másik kedvencem Katz Sándor, sajnos az Ő előadásairól nem találtam annyi videót mint az Önéről)

A következő híresztelések járják a médiát mostanában és erről szeretném a véleményét kérdezni:

"A tudósok törekvéseinek hála lehetséges, hogy hamarabb használhatunk fénykardot a való életben is, mint azt gondolnánk.
A CineStar szerint ugyanis a Harvard és az M.I.T. tudósai kikísérleteztek egy fénykardhoz hasonló eszközt: egy rubidium atomokkal megtöltött vákuum kamrát lehűtöttek abszolút nulla fok alá, majd fotonokat küldtek bele. Ekkor a gáz elszívta az energiát és ha elég fotont küldtek a kamrába, akkor az atomok meglepő módon formát öltöttek és molekulává alakultak. Gyakorlatilag tehát a tudósok képesek voltak a fénynek szilárd formát adni, ami azért számít hatalmas szenzációnak, mivel eddig úgy tudták, hogy a fotonok semmilyen körülmények között nem lépnek kapcsolatba egymással."

Az állítás szerint abszolút nulla fok ALÁ fűtötték a fotonokat. Lehetséges ez? Számomra ez annyira hihetetlen mint a fénysebesség elérése.

Köszönöm a válaszát !
További jó munkát kívánok Önnek és kollégáinak !

[dgy]

Fre576:

egy rubidium atomokkal megtöltött vákuum kamrát lehűtöttek abszolút nulla fok alá, majd fotonokat küldtek bele. Ekkor a gáz elszívta az energiát és ha elég fotont küldtek a kamrába, akkor az atomok meglepő módon formát öltöttek és molekulává alakultak. Gyakorlatilag tehát a tudósok képesek voltak a fénynek szilárd formát adni, ami azért számít hatalmas szenzációnak, mivel eddig úgy tudták, hogy a fotonok semmilyen körülmények között nem lépnek kapcsolatba egymással.

Kedves Ferenc,

pár percen belül elutazom, ezért most csak néhány szót - részletesebben a jövő héten írok.

1/ A negatív abszolút hőmérséklet annyira nem újdonság, hogy már régóta tanítjuk és vizsgáztatunk (sőt buktatunk) belőle.

2/ A szenzációszagú sajtótudósítások mögött egy eredeti tudományos közlemény áll. Ezt a hír felröppenésekor megkerestem és elolvastam. Jól sejtettem: az ötletet felvető elméleti cikkek a kilencvenes évek elején íródtak. Ezért volt gyanús a hír: itt-ott már korábban is lehetett hallani a témáról. Tehát nem az a szenzáció, hogy mit találtak ki, hanem az, hogy ezt a régebbi vad ötletet ténylegesen, technikailag megvalósították.

A bulvárrá felfújt külső mögött egy érdekes, izgalmas, de nem "a fizikát megrengető", "minden eddigi fizikának ellentmondó" elméleti ötlet és annak kísérleti megvalósítása rejlik. A részleteket a jövő héten megírom.

Addig is kéretik figyelni a napisajtót: a hét elején jelentik be a fizikai Nobel-díjat - valószínűleg Peter Higgs kapja. Kérdés, hogy kivel megosztva.

üdv
dgy

[SzZoli]

a fizikai Nobel-díjat - valószínűleg Peter Higgs kapja

Ő érdemelné.

De pl. Gamow is megérdemelte volna, aki megjósolta a kozmikus háttérsugárzást, és még rengeteg érdeme volt, de helyette a csak a sugárzás megtalálói kapták. Akik, bár a végére rájöttek, mit találtak, mégiscsak véletlenül bukkantak rá.

[dgy]

SzZoli:

De pl. Gamow helyett, aki megjósolta a kozmikus háttérsugárzást, és még rengeteg érdeme volt, a sugárzás megtalálói kapták.

Azért tisztázzuk az időrendet. Gamow 1948-ban jósolta meg a kozmikus háttérsugárzást, Penzias és Wilson 1954-ben fedezte fel. A Nobel-díjat 1978-ban kapták érte - de ekkor Gamow már tíz éve halott volt. A Nobel-díjat posztumusz nem adják ki, csak élő tudós kaphatja meg.

Tény, hogy a Nobel-bizottság lassú, óvatos és konzervatív, de ebben az esetben nem ez számított. Persze ha tíz évvel hamarább adják ki a díjat, akkor még Gamow is megkaphatta volna. De 68-ben a legtöbben még nem is hallottak a háttérsugárzásról, nem hogy komolyan vették volna.

dgy

[SzZoli]

Azért nem kapkodják el manapság ezeket a Nobel-díjakat, amit alapítójuk "az elmúlt év legjelentősebb felfedezéseinek" szánt. Kíváncsi vagyok, belefér-e most Higgs. Drukkolok neki.

De 68-ben a legtöbben még nem is hallottak a háttérsugárzásról, nem hogy komolyan vették volna.

Akkor, amikor húsz éve kidolgozott elmélet, és tizenéve bebizonyított tény volt? Úgy tudom, a felfedezés a maga korában eléggé megkavarta a fizikát... főleg persze a kozmológiát.

[NZA]

Gyula, valamelyik előadássorozat bevezető előadásában említetted, hogy lehetséges kicsiben is részecskegyorsítót csinálni, csak messze vagyunk tőle technikailag. Leírod, hogy mire gondoltál?

[lacus66]

Nobelprize_org:

Francois Englert (Univ. Libre de Bruxelles) & Peter W. Higgs (Univ. of Edinburgh) have been awarded 2013 #NobelPrize in #Physics.

[SzZoli]

És valóban! Higgs bácsi megkapta a Nobel serleget! Örülök és gratulálok neki!

Ez azért is külön öröm, és rendkívüli esemény, mert elméleti munkákért nem szoktak díjat adni, másrészt, mert éveket szoktak várni az eredmény létrejötte és a díj odaítélése között.

[dgy]

Tisztelt érdeklődők!

Holnap, azaz október 10-én csütörtökön 10 és 12 óra között a Tilos Rádió "Szakácstolvaj" (???) című műsorában engem fognak kérdezgetni a Higgs-részecskéről és a mostani fizikai Nobel-díjhoz kapcsolódó tudományos kérdésekről (már amennyire egy ilyen csevegős műsorban tudományról lehet beszélni - én mindenesetre megpróbálom).

dgy

[szolcs]

FM 90.3?