A Nagy Bumm elmelet kerdojelei.

[korei]

A Nagy Bumm elmelet a Vilagegyetem tagulasan alapszik.
Jelenleg a csillagaszok nagy tobbsege altal elfogadott magyarazat szerint a csillagrendszerek tavolodasa nem azok onallo mozgasanak, hanem a ter tagulasanak az eredmenye. A csillagrendszereket a ter tagulasa viszi magaval, amelyen beluli mozgasuk, a tomegvonzas altal eloidezet egymashoz valo kozeledes, nagysagrendileg elmarad a tagulashoz mert mozgasuktol.
A Nagy Bumm soran beindult nagy energiaju sugarzas elkepzelhetetlenul nagy mozgasi energiat szabaditott fel.
A kerdesem az, hogy hova lett az Osrobbanas soran keletkezett mozgasi energia?

[Rigel]

A perdületmegmaradási törvény tulajdonképpen visszavezethető az impulzusmegmaradásra, az pedig Newton I. törvényére.

Nem. Nem vezethető vissza.
Más szimmetria, más megmaradó mennyiség. Nem véletlenül van a fizikában KÜLÖNBÖZŐ megnevezésük!

[Rigel]

Tud valaki ilyen megbízhatónak minősülő adatsort előkeríteni valahonnan?

Nem tud senki.
A fényút távolságot ugyanis lehetetlen megmérni. Azt maximum csak utólag számolják ki a laikusok számára, puszta parasztvakításnak. A csillagászok jól elvannak a tiszta z értékek használatával, mérni pedig a látszófényesség-távolságot a legpraktikusabb.

[Tuarego]

Nem azt állítom, hogy ugyanazok, hanem hogy közük van egymáshoz, vagyis bizonyos alapvető fizikai elvek ugyanúgy, ill. hasonlóan megjelennek bennük.

Szerinted nincs köze az impulzusmegmaradás törvényének Newton I. törvényéhez?

[Rigel]

A Nagy Bumm soran beindult nagy energiaju sugarzas elkepzelhetetlenul nagy mozgasi energiat szabaditott fel.
A kerdesem az, hogy hova lett az Osrobbanas soran keletkezett mozgasi energia?

Soha nem is volt.
Az az érzésem, hogy te egy newtoni világképpel próbálod értelmezni az általános relativitáselméleten alapuló kozmológiai modellt. Mintha egy mandarin szótárral próbálnál Tokióban megtalálni egy helyet. Igaz hogy távolkelet-távolkelet, de Japánban a japán szótárral fogsz eredményt elérni, és nem a kínaival.
A kozmológia esetében az általános relativitást kell használni, máskülönben csak ellentmondásokba ütközöl.

[Rigel]

Szerinted nincs köze az impulzusmegmaradás törvényének Newton I. törvényéhez?

Azon kívül, hogy fizikatankönyvben egyszerre szoktak szerepelni?

[Rigel]

Nem azt állítom, hogy ugyanazok, hanem hogy közük van egymáshoz, vagyis bizonyos alapvető fizikai elvek ugyanúgy, ill. hasonlóan megjelennek bennük.

Nem.
Te azt írtad, hogy a perdületmegmaradás VISSZAVEZETHETŐ az impulzusmegmaradásra. Pedig nem.

A közös fizikai elv, az oké. Mindkettő a fizikai jelenségek bizonyos térbeli szimmetriájából ered. De ezt egymástól függetlenül, külön teszik!

[Tuarego]

Nem tud senki.
A fényút távolságot ugyanis lehetetlen megmérni. Azt maximum csak utólag számolják ki a laikusok számára, puszta parasztvakításnak. A csillagászok jól elvannak a tiszta z értékek használatával, mérni pedig a látszófényesség-távolságot a legpraktikusabb.

Tulajdonképpen én nem is a fényút távolságra, hanem az időpont és vöröseltolódás értékek korrelációjárta lennék kíváncsi. Tehát, hogy a mérések szerint pl. 1-2-5-10 milliárd évvel ezelőtt elindult fényjel mekkora vöröseltolódást szenvedett?
Nagyot csalódnék az itteni csillagászokban, ha ilyen adatsort legalább milliárd éves felbontásban nem tudnának produkálni...

[Tuarego]

Te azt írtad, hogy a perdületmegmaradás VISSZAVEZETHETŐ az impulzusmegmaradásra. Pedig nem.

Miért nem?

Tulajdonképpen a perdületmegmaradás sem szól másról, minthogy a (zárt rendszerben) forgó testet felépítő, tömeggel és sebességgel (impulzussal) bíró részecskék igyekeznek megőrizni ezen impulzusukat a (némileg önkényesen) forgó mozgásnak nevezett görbe vonalú mozgáspályákon is.
A valóságban nincsenek tökéletes egyenes vonalú és tökéletes körpályán mozgó testek, hanem csak szabálytalan görbe vonalú pályán haladó részecskék.
Amikor forgó test mozgását, perdületmegmaradását írjuk le, akkor ezen testnek minden alkotó részecskéje lényegében az impulzusát igyekszik megtartani.

[Tuarego]

Ugye azt belátod, hogy az időpont és a fényút-távolság az ugyanazt jelenti, még számodra is?

Igen. Azért is kértem először fényút távolságot, mert abból azonnal látszik az időpont is.

Nem tudom kiheverik-e ezt a csalódtatást valaha.
Az a probléma a távoli ojjektumokból érkező fényjelekkel, hogy nem hordoznak semmiféle órajelet. Ennyiben nem hasonlítanak a GPS-hez. Azaz: nem mondják meg mikor indultak pontosan. Azt úgy kell kitalálni, más infókból.

Ne haragudj, de inkább a kért adatokra lennék kíváncsi, nem magyarázatokra, hogy miért problémás megmérni.

Többen is úgy nevezték ezt a fórumot, hogy ez elsősorban az észlelő csillagászoké. Rendben is van.
Éppen ezért megkérdezném az észlelőktől, (aki hallja adja át), hogy nekik vannak-e adataik időpontok és vöröseltolódások összefüggéséről, milliárd éves felbontásban?

Az az igazság, hogy már találkoztam ilyen adatokkal, de ezek csak nagyjábóli értékek. Például Richard Panek 4% univerzum c. könyvben is találtam olyan adatokat, hogy z=1-es vöröseltolódáshoz nagyjából 1 milliárd éves, z=2-höz 9 milliárd éves, míg z=4-hez nagyjából 12 milliárd éves fényút tartozik.
Helytállóak ezek az adatok?