Csillagászat a mitológiákban

[Dlajos]

Kedves fiatalok!
Tudom, hogy az életkor önmagában még nem jár kiváltságokkal, de egy 70 éves hölggyel nem így kellene beszélni, még akkor sem, ha történetesen nem értünk vele egyet.
Ráadásul amióta "mpt" udvariasan felhívta a figyelmét arra, hogy ez itt nem az a fórum, nem is írt többet...
Olvassatok kevesebbet Viktóriától és többet Molnár Pétertől.
Üdv,
L.

[kezdőamatőr]

Üdv mindenikek!Nemrég a kezembe akadt a Hun-Magyar törzsszövetség rovásírásos regéje,az Arvisura.A két kötetes mű első kötetében égi látogatókról,elsüllyedt kontinensekről,Atlantiszról is szó esik benne.A barbár,állati ösztönökkel rendelkező akkori teljesen civilizálatlan ősembereket,ezek az égiek mintegy kiemelték az állatias létből,s gyakorlatilag civilizálttá tették.Ezekről is regélnek benne.Csupán fantáziálás lenne eme hatalmas terjedelmű mű?Persze nincsenek bizonyítva a benne foglalt történetek,de szerintem már nem is lehet. Nem tudom hová tenni ezt.Csupán mint érdekesség jegyeztem meg.

[Vizi Péter]

A feltett kérdésre a válasz: igen.

Mivel ez egy csillagászattal foglalkozó fórum, itt nem foglalkozunk sem az Arvisurával, sem más, semmilyen módon nem bizonyítható és a tudományos gondolkodástól - stílszerűen fogalmazva - fényévekre levő más témával sem. Ilyen célokra számos egyéb fórum, blog, stb. van az internet bugyraiban.

Köszönöm együttműködésedet.

[Sirius]

Üdv mindenikek!Nemrég a kezembe akadt a Hun-Magyar törzsszövetség rovásírásos regéje,az Arvisura.A két kötetes mű első kötetében égi látogatókról,elsüllyedt kontinensekről,Atlantiszról is szó esik benne.A barbár,állati ösztönökkel rendelkező akkori teljesen civilizálatlan ősembereket,ezek az égiek mintegy kiemelték az állatias létből,s gyakorlatilag civilizálttá tették.Ezekről is regélnek benne.Csupán fantáziálás lenne eme hatalmas terjedelmű mű?Persze nincsenek bizonyítva a benne foglalt történetek,de szerintem már nem is lehet. Nem tudom hová tenni ezt.Csupán mint érdekesség jegyeztem meg.

Kb. annyi köze van a valósághoz, mint Héra mellének a Teúthoz.

[tobe_]

Az viszont érdekes kérdés, hogy az információ milyen gyorsan semmisül meg, hogy régen mi volt hol, hogyan. Persze ez helytől és véletlenektől is erősen függ. Földi és világűr viszonylatban is, egy darabig visszakövethető, vagy maradnak nyomok, de elég változó ez és néha gyorsan is eltűnnek dolgok. És egyre jobban csak nagyságrendi léptékben látható a múlt.

[astrohist]

Üdv mindenikek!Nemrég a kezembe akadt a Hun-Magyar törzsszövetség rovásírásos regéje,az Arvisura.A két kötetes mű első kötetében égi látogatókról,elsüllyedt kontinensekről,Atlantiszról is szó esik benne.

Ez bizony legfeljebb mesének tekinthető. Egy megszállott ember fantáziálása, aki maga is bele éli magát és elhiszi amit képzel.
Ezeket nem szabad komolyan venni. Ha adsz egy e-mail cimet, elküldöm a tömör "Badarság breviáriumom" szszövegét. Abban röviden szó esik az Atlantisz.meséről és egyéb tévtanokról.
A csillag-mitológia gyökreott van, hogy az ősi társadalmakban nem ismerték fel az okozati kapcsolatokat. Az ősi egyiptomi parasztok azt tapasztalták, hogy a a Nilus áradása akkor indul meg (Alsó-Egyiptomban), amikor a Sirius először bukkan fel hajnalban a keleti látóhatáron a Nap kelte előtt. Ezért azt hitték, hogy a csillag valamilyen mágikus kulcs, amely megnyitja a számukra létfontsságú folyó-áradást. Így lett a Sirius az Nilust szabályzó isten jelképe, majd maga az isten is. Hasonló vélt kapcsolatokat más csillag-mondákból is ki lehet hámozni. Később azután ezeket a csillagász-papok már rendszerezték, irodalmi formába öntötték, és ezek nyomait tudjuk kikutatni. A csillag-mondák kutatásának egyik feladata az, hogy megkeresse a "meses", a monda természeti gyökerét.
Többek közt erről szól a "Csillagképek ismerete" c. könyvem és egyetemi jegyzetem.
Üdv és jó nézelődést: Lajos

[éf]

[/quote]A csillag-mitológia gyökreott van, hogy az ősi társadalmakban nem ismerték fel az okozati kapcsolatokat. Az ősi egyiptomi parasztok azt tapasztalták, hogy a a Nilus áradása akkor indul meg (Alsó-Egyiptomban), amikor a Sirius először bukkan fel hajnalban a keleti látóhatáron a Nap kelte előtt. Ezért azt hitték, hogy a csillag valamilyen mágikus kulcs, amely megnyitja a számukra létfontsságú folyó-áradást. Így lett a Sirius az Nilust szabályzó isten jelképe, majd maga az isten is. Hasonló vélt kapcsolatokat más csillag-mondákból is ki lehet hámozni. Később azután ezeket a csillagász-papok már rendszerezték, irodalmi formába öntötték, és ezek nyomait tudjuk kikutatni. A csillag-mondák kutatásának egyik feladata az, hogy megkeresse a "meses", a monda természeti gyökerét.
Többek közt erről szól a "Csillagképek ismerete" c. könyvem és egyetemi jegyzetem.
Üdv és jó nézelődést: Lajos[/quote]

Tisztelem az Ön személyét és munkásságát, de a megállapítás túl általános érvényű. Ha kiindulási pontként alkalmazzuk a csillag-mondák eredetének vizsgálata során, akkor könnyen tévútra vezethet minket, mert nem az eredetet kapjuk eredményül, hanem a következményt. Példaként említeném a Stonehenge-ről kialakult véleményt.

[astrohist]

"Tisztelem az Ön személyét és munkásságát, de a megállapítás túl általános érvényű. Ha kiindulási pontként alkalmazzuk a csillag-mondák eredetének vizsgálata során, akkor könnyen tévútra vezethet minket, mert nem az eredetet kapjuk eredményül, hanem a következményt. Példaként említeném a Stonehenge-ről kialakult véleményt."

Sajnos nem értem, mit akar mondani. Hogy kerül ide a Stonehenge? Talán kicsit bővebben! B.L.

[éf]

Sajnos nem értem, mit akar mondani. Hogy kerül ide a Stonehenge? Talán kicsit bővebben!

Stonehenge említése öncélú volt, mert ez a kedvencem.
Nagy vonalakban jellemezve, az építmény feltehetőleg az égbolt megfigyelésére szolgáló, a nyári napforduló napkeltéjéhez tájolt kultikus létesítmény. Mindenki érzi, hogy ez így nem teljes magyarázat, pedig az alkotók szándéka itt van a szemünk előtt. A megértéshez azt kell észrevenni, hogy mi volt fontos az építésnél.
A leggondosabban megmunkált alkotóelemek, a külső kör felső áthidalói, valamint a trilitek áthidalói, amik kiemelkednek a struktúrából, és patkó alakzatban vannak elhelyezve. A Stonehenge-től elválaszthatatlan, a közelben található Wood Henge körei, melyek határozott oválist formáznak, melyeknek tengelye megegyezik a Stonehenge tengelyével. Ha a patkóalakot az ovális részének tekintjük, akkor a délnyugati tájolás valószínűsíthető (itt található az oltárkő is). A természetben ovális formát akkor látunk, ha egy párhuzamos fénynyaláb ferde felületre érkezik. Illesszünk be egy oválist a patkóba, úgy, hogy kitöltse a rendelkezésre álló teret. A hosszanti, és a vele merőleges tengelyből, szögfüggvény segítségével kiszámolható a képzeletbeli fénysugár beesési szöge, ami jelen esetben kb. 40 fok. Tehát, ha a képzeletbeli lámpánkkal nagy magasságból, ebben a szögben világítanánk meg Stonehenge felett a felhős égboltot, akkor kirajzolódna az építmény képe. (Pauszpapírral és egy elemlámpával ki lehet próbálni.)
Ez ebben a formában nem egyértelműen vehető bizonyított elméletnek, ezért továbblépve joggal feltételezhetjük, hogy a lámpánk a Föld egyéb helyszíneiről is látható volt.
Stonehenge irányszöge Kb. 230 fok. Jelöljünk ki az égbolton egy pontot, ami a jelen megfigyelési helyszínről nézve 230 fokos irányszögben és 40 fokos látószögben van. Ezt követően látogassunk el Babilonba, ahol a megfigyelési helyszín egy mesterséges domb, amin hajdan a Bábel tornya állt. Tőle 2600 m-re keletre található egy másik mesterséges domb. A kettőt összekötő egyenes irányszöge 277 fok. Ebben az irányban, és 12 fokos látószögben látható a jelölésünk az égbolton. A következő állomás Gíza piramisai. A piramisok közös jellemvonása, hogy a keleti oldalukon van a halotti templom, ami nyugati tájolást feltételez. Ez a jellemvonás megtalálható a Szfinx esetében is. a nyugati tájolás 270 fokos irányszögnek felel meg, és 23 fokos látószögben látható a jelzésünk a piramisok felett. (Én az ingyenesen letölthető Stellarium nevű programot használtam) Ezek csak az ismertebb helyszínek. A jelenség (azaz a jelölésünk az égbolton) több, főleg a neolitikum korából származó helyszínen is látható Pl.: Ferraqudó (Portugália), Sisian (Örményország), Al Ula (Szaúd-Arábia) Összegzésként, ha feltárjuk a kezdetet, akkor megértjük a múltunk legendáit is, és megértjük a Nebrai korongot, és talán az Atlantisz legendája sem alaptalan, ha lehámozzuk róla az idők során rárakodott sallangot. A csillagos égbolt tanulmányozása az ősi időkben egy esemény megértésének kényszere miatt indulthatott el, aminek termékei lettek a csillag-mondák, valamint az idő mérése és a naptárak elkészítése (természetesen felismerték a használatának fontosságát a hétköznapi életben). A régi gondolkodók sem voltak buták, csak kevesebb ismeretekkel rendelkeztek, mint a mai emberek. Szerintem.

[astrohist]

Kedves E. F!
Nagyon megszaladt a képzelete! Bizony nem sokat tud, sem a prehisztorikus régészetről, de még a Stonehengeről sem. Ajánlanám, hogy olvassa el a nem is kicsi szakirodalmat, magyarországi könyvtárakban is van néháány.
Mindenekelőtt: a Stonehenge elsődlegesen nem csillagászati észlelő hely volt, hanem szakrális építmény. (Ebben a téves felfogásban az ismeretterjesztő csillagászati irodalom is bűnös, mert egyoldalúan, csak vélt vagy valódi csillagászati szempontokat ismertet..) A korábbi feltárások is már megmutatták, hogy temetkezési és egyúttal valamilyen szertartási hely volt. Ma már nagyon sok régészeti leletet ismerünk, ezek egyértelműen a szertarási hely jelleget igazolják. Az is tény, hogy legalább három szakaszban épült, feltehetőleg az egymást váltó építők szempontjai is különbözhettek. Az is tény azonban, hogy legllább is a napfordulóra tájolt, legalább is egy építő csoport terve szerint. De ez nem nagyon szenzációs, hiszen a késő kőkori és kora bronzkori időszakban a tájolás eléggé általános szokás volt (pl. sírok tájolása, az egyszerű gödör-síroktól az olyan nagy méretű dombig, mint az irországi Newgrange, amely (eltérően a Stonehengetől) a téli napfordulóra tájolt. Ez a tájolás, elhomályosodó mitikus jelentéssel az újkori szakrális építményekig követhető. Természetesen ezeknek már nincsen csillagászati jelentése.
Az utóbbi évek feltárásai megmutatták, hogy a Stonehenge egész környéke valamilyen szertartási hely lehetett. Ebből nagyon érdekes következtetéseket lehetett levonni az ősi társadalomra vonatkozólag, de kimondottan csillagászati vonatkozása csak morzsányi. Kb. annyi, hogy az ősi hitvilág a tényleges égi jelenségeket, pl. a termékenységet, a tavaszi megújulást, vagy a nyári "beérést" bevonta a hiedelem körébe.
Elnézését, de a további okfejtése kissé zavaros, és semilyen tudományos, ill. régészeti alapja sincsen. Nem akarok itt részletesebb őstörténeti fejtegetésbe bocsátkozni, mert a Csillagváros lakóit ez kevéssé érdekelheti, de főleg mert a túlpörgött képzelettel amúgy sem lehet mit kezdeni.
Mindenesetre azt javallanám, hogy böngésszen át néhány komoly őstörténeti munkát, és ne alkosson fantasztikus elméleteket. És főleg ne vegye ezeket a sorokat sértésnek, nem megbántani akarom, csak egy kicsit vissza fogni a képzeletét. Jó és alapos tanulmányokat kívánva: Bartha Lajos