Csillagászat a mitológiákban

Hajni
Hozzászólások: 13
Csatlakozott: 2012.01.12. 13:24

Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: Hajni » 2012.01.12. 13:38

Sziasztok!
Egészen új vagyok, és megvallom őszintén, hogy még csak amatőr szinten sem csillagászkodom, az én kapcsolatom a csillagászattal kimerül abban, hogy csodálom az éjszakai égboltot. Igaz, fotózni is szoktam, de amatőr gépemmel nem igazán sikerült érdemlegeset fotóznom, bár akadt néhány érdekes kép, amit később talán megmutatnék véleményezésre.

Annak, hogy regisztráltam, kontárként, konkrét oka van. A csillagászattal ellentétben nagyon szeretem a mitológiát. Egy ideig csak érdekes volt számomra, aztán ahogy elkezdtem összefüggéseket felfedezni, egyre izgalmasabbá vált, ma már eljutottam oda, hogy ez a mániám, minden szabad időm ezek megismerésével töltöm, de még így is nagyon kezdő vagyok ebben a témában is.

Azt viszont hamar felfedeztem, hogy a mitológiák hihetetlen módon kapcsolódnak a csillagászathoz, mi több, a legtöbb ezeken alapul. egyszerűen lenyűgöz, hogy az ősi népek számára milyen hihetetlenül fontos volt hátrahagyni egy tudást, ami minden létező módot megragadott arra, hogy az égre, a csillagokra, az égből érkező istenek felé terelje a figyelmünket.

Mielőtt bármit is kérdeznék, a legelső kérdésem, hogy elég nyitott-e ez a fórum arra, hogy ezekről beszélgessünk, az összefüggésekről, az utalásokról, stb. Nem a földönkívüliek érdekelnek, nem Nap mögött megbújó UFO-k valódiságát akarom boncolgatni. De például nagyon érdekel, hogy valóban létezhetett-e a Tiamat, és valóban vívhatott-e "égi csatát" a Mardukkal, vagyis a Nibiruval? Tudom, hogy ez kényes téma ebben a világvége hangulatban, ezért szeretném még hozzátenni, hogy nem azért érdekel, mert tudni szeretném, valóban visszatér-e idén decemberben. Viszont nagyon érdekes ahogy az ősi mitológiák mind utalnak egy hatalmas, időnként visszatérő bolygóra, ami azzal együtt, hogy árvizeket, földrengést okoz, mégis minden nép reménykedve várta vissza, és az "égi királyság visszatéréseként emlegette", azt sem felejtve el hozzátenni, hogy a nagy nap után béke köszönt be a világunkba..

Nagyon örülnék, ha nyitottak lennétek, és remélem, hogy találok itt olyanokat, akik hasonlóképpen érdeklődnek a téma iránt:-)
mpt
Hozzászólások: 1313
Csatlakozott: 2009.09.07. 09:46

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: mpt » 2012.01.12. 14:03

Hajni írta:Viszont nagyon érdekes ahogy az ősi mitológiák mind utalnak egy hatalmas, időnként visszatérő bolygóra, ami azzal együtt, hogy árvizeket, földrengést okoz, mégis minden nép reménykedve várta vissza...


Biztos, hogy mind? Es hogy bolygorol beszelnek?

--mpt
tobe
Hozzászólások: 851
Csatlakozott: 2010.10.28. 20:20

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: tobe » 2012.01.12. 14:11

Szerintem egy nyitott gondolkodót sok minden érdekel, kivéve a nyilvánvaló hülyeségeket, hogy idézzem egy ismeretlen nagy gondolkodó szavait: "Bizonyíték kell, nem ígéret." ( Old Spice talán ? ).

Ha van valamilyen szép történet, jó lenne megjelölni, a forrásokat, hogy össze lehessen vetni a következtetéseket, hogy is derült ki, ami kiderülni látszik. :)
Hajni
Hozzászólások: 13
Csatlakozott: 2012.01.12. 13:24

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: Hajni » 2012.01.12. 14:17

Rossz előérzetem van:-) Találtam egy másik fórumtémát, ahol elég szépen kivesézitek a Nibirut.
Az a probléma, hogy kettős malomban őrlődök, egyrészt mint már írtam engem is kiráz a hideg a világvége elméletektől, másrészt nagyon izgalmasnak találom, hogy ezek a mitológiák ismernek egy hatalmas, fényes bolygót. Abban a témában olvastam, hogy a Mars és a Jupiter között jönne be a mi világunkba, ez sumér forrás.
És mi van a Tiamattal? A majáknál létezik egy legenda, mely leír egy sötét időszakot, amikor az égből lehulltak a csillagok a Földre, utána hetekig, hónapokig sötétség volt a Földön. Ott arról mesélnek, hogy az ősapák már nagyon éheztek, és csak kevesen élték meg, hogy a Nap újra kisüssön. Találtam olyan helyet, ahol ezt párhuzamba vonták a Tiamat elpusztulásával, bármi is okozta azt.

A sumér írásokban a világ teremtésekor megérkeztek az annunakik, közöttük Enki és Enlil. Az ő fiaik Marduk és Ninurta később nagy háborúságot rendezett, természetesen a hatalomért. Marduk győzött. A sumérok egy "új hódító bolygóról" beszélnek, amely legyőzte Tiamatot. Ezt az eseményt nevezik a nagy égi csatának. Megszemélyesítés lenne? Tiamat és Marduk bolygók lennének? A kisbolygókör talán a Tiamat megmaradó részeiből állna? Míg a Marduk tovább haladt volna égi útján? Na de egy ekkora ütközés őt is ki kellett mozdítsa a pályájáról, nem? Vagy előtte nem az lett volna a pályája, amit később a sumérok részletesen leírnak?

A sumérok nagyon komolyan meghatározták ennek a bolygónak a pályáját, ami keresztezi a Föld pályáját, és ennek a szimbóluma a kereszt, ami egyébként sok helyen magát a Mardukot jelzi.

Talán csak a kiszámolással van baj? Lehetséges-e, hogy létezzen még valahol egy égitest, ami keresztezheti a föld pályáját? léteznek-e valamilyen jelenségek a csillagászatban, ami utalna arra, hogy nem egészen úgy lehetnek a dolgok, ahogy eddigi tudásunk meghatározza?

Az eldugott dogon törzseken át, a maja és a többi ősközösségen át, mindegyik életcéljának tekintette, hogy megörökítsen valamit. Az egyiptomi, a babiloni, az akkád, a sumér, a hettita és még más népek örökségében minduntalan feltűnik ugyanaz a szárnyas gömb, ez vajon egyetlen közös forrásra vezethető vissza, vagy egy nagyjából egyazon időben történő eseményt örökítene meg?

Csak halkan jegyezném meg: ha helyeslő, világvégét alátámasztó véleményekre vágynék, számtalan olyan fórumot találhattam volna, ahol boldogan adnák alám a lovat. Komoly véleményekre vagyok kíváncsi, úgyhogy ne szidjatok :-)
mpt
Hozzászólások: 1313
Csatlakozott: 2009.09.07. 09:46

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: mpt » 2012.01.12. 14:26

Hajni írta:A sumérok nagyon komolyan meghatározták ennek a bolygónak a pályáját, ami keresztezi a Föld pályáját, és ennek a szimbóluma a kereszt, ami egyébként sok helyen magát a Mardukot jelzi.


Kerunk szepen pontos palyaelemeket akkor, ha kiszamoltak :) (6 db szam)

Hajni írta:Talán csak a kiszámolással van baj? Lehetséges-e, hogy létezzen még valahol egy égitest, ami keresztezheti a föld pályáját?


Igen, van jopar olyan egitest (mar most is ismert), amik kellemeltlen kozelsegbe kerulhetnek (keresztezhetik is akar a palyat). Tortent jopar becsapodas a multban is (l. dinoszauruszok kihalasa), 50e evvel ezelott jott letre az Barringer-krater is, szoval ilyesmi elofordul, es nem szokatlan. A cel mostanaban az, hogy a veszelyt jelentheto egitesteket felterkepezzuk es megtalaljuk, ezzel a kutatok jol haladnak (90%+ ismert).

Kisbolygoov: az egesz kisbolygoov anyagat osszegyurva sem kapnank oriasbolygot. Ha jol emlekszem, talan a Hold harmadanak-negyedenek megfelelo anyagmennyiseg van ott.

--mpt
Hajni
Hozzászólások: 13
Csatlakozott: 2012.01.12. 13:24

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: Hajni » 2012.01.12. 14:28

mpt írta:
Hajni írta:Viszont nagyon érdekes ahogy az ősi mitológiák mind utalnak egy hatalmas, időnként visszatérő bolygóra, ami azzal együtt, hogy árvizeket, földrengést okoz, mégis minden nép reménykedve várta vissza...


Biztos, hogy mind? Es hogy bolygorol beszelnek?

--mpt


Hát, mondtam, hogy kezdő vagyok, nem ismerem az összes mitológiát, pláne nem részletesen. Általában nem bolygónak említik, bár égitestként igen, általában mégis megszemélyesítik : az ég, a magasság ura, az örökkévaló, az égi királyság... És a legtöbbször úgy beszélnek róla, mint egy érő, gondolkodó lényről: megáll, és nagy gonddal megtekinti a mennybéli testeket, mi több, az Örökkévaló még meg is ítéli majd az embereket. Egy helyen azt találtam, hogy olyan fényes az ő dicsősége, hogy még nappal is látszik, de rögtön utána ez áll: "látható napkeltekor, és eltűnik napnyugtakor" Na most vagy ennyire nem értem a csillagászati dolgokat, vagy nem értem. Ha nappal látható, akkor éjjel nem? Nem-e még inkább kéne látszani?

Amúgy, épp most olvastam, hogy a maják szellemi vezetője, Nomád Farkas kijelentette, hogy a nyugati civilizáció nem tudja olvasni a naptárukat, és decemberben azon kívül, hogy valóban érdekes csillagászati jelenség várható semmi más nem fog történni. Ellenben 5 év múlva igen, és hogy az ő hagyományaik szerint ekkor tényleg várható sötétség, nem tudni három óra, három nap, vagy három év... Az égi királyság prófétái azt is meg szokták jegyezni, hogy azon a napon sötétség lesz, nappal is éjszaka. Ilyen jelenség elképzelhető? Nem tudom, talán gy, hogy valami eltakarja a Napot?
Hajni
Hozzászólások: 13
Csatlakozott: 2012.01.12. 13:24

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: Hajni » 2012.01.12. 14:32

mpt írta:
Hajni írta:A sumérok nagyon komolyan meghatározták ennek a bolygónak a pályáját, ami keresztezi a Föld pályáját, és ennek a szimbóluma a kereszt, ami egyébként sok helyen magát a Mardukot jelzi.


Kerunk szepen pontos palyaelemeket akkor, ha kiszamoltak :) (6 db szam)

Na, hát tőlem ilyet? :)) Számtalan ilyen kiszámolás található a neten, gondolom ezek mind a sumér számításokra alapoznak. Arról, hogy ezek mennyire valósak, én aztán végképp nem tudom megjósolni. Annyi maradt meg bennem erről, hogy a Mars és a jupiter között halad el:-)

Kisbolygoov: az egesz kisbolygoov anyagat osszegyurva sem kapnank oriasbolygot. Ha jol emlekszem, talan a Hold harmadanak-negyedenek megfelelo anyagmennyiseg van ott.

A Tiamatról, ami elpusztult sehol sem olvastam, hogy hatalmas lett volna, ezt csak a Mardukkal kapcsolatban láttam.
Hajni
Hozzászólások: 13
Csatlakozott: 2012.01.12. 13:24

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: Hajni » 2012.01.12. 14:35

tobe írta:Szerintem egy nyitott gondolkodót sok minden érdekel, kivéve a nyilvánvaló hülyeségeket, hogy idézzem egy ismeretlen nagy gondolkodó szavait: "Bizonyíték kell, nem ígéret." ( Old Spice talán ? ).

Ha van valamilyen szép történet, jó lenne megjelölni, a forrásokat, hogy össze lehessen vetni a következtetéseket, hogy is derült ki, ami kiderülni látszik. :)


Igazság szerint nagyjából internetes forrásokhoz jutok hozzá (próbálok szelektálni), meg Sitchint olvasok. Mielőtt bármit is mondanátok, ő sosem határozta meg, mikor is jönne vissza az a titokzatos bolygó, állítólag csak vissza élnek a nevével, akik ezeket a rémhíreket terjesztik.

Bizonyítékot, úgy gondolom elég nehéz találni bármire. De annak hiánya még nem jelenti azt, hogy nincs:-)
mpt
Hozzászólások: 1313
Csatlakozott: 2009.09.07. 09:46

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: mpt » 2012.01.12. 14:39

Hajni írta:Na, hát tőlem ilyet? :)) Számtalan ilyen kiszámolás található a neten, gondolom ezek mind a sumér számításokra alapoznak. Arról, hogy ezek mennyire valósak, én aztán végképp nem tudom megjósolni. Annyi maradt meg bennem erről, hogy a Mars és a jupiter között halad el:-)


Igen. Ezek nelkul nem fog foglalkozni vele senki.
A Mars es Jupiter kozott van kb 200 ezer kisbolygo is.

--mpt
Hajni
Hozzászólások: 13
Csatlakozott: 2012.01.12. 13:24

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: Hajni » 2012.01.12. 14:43

Na, az igazság az, hogy alapvetően nem is a Nibiruról szerettem volna kérdezni.

Ma felmerült bennem egy kérdés, miközben főztem.
Megpróbálom összeszedni a gondolataimat...

Az ősi írásokban az áll, hogy a földre érkező istenek sokkal hosszabb életűek voltak, mint mi. A Bibliában az áll, hogy egy isteni év 1000 isteni év, a maják pedig kétféle naptárat használtak (apropó! ők is féltek ám az isteneik visszatértétől, akiket szörnyűséges kinézetűnek találtak, bár ők 52 évenként estek át ezen. Ilyenkor felmentek a hegyeikbe imádkozni, mert attól féltek, hogy másnap nem kel fel a nap. Megint a sötétség.) Szóval, kétféle naptár, az isteni szent kört, ami 260 napból állt, és a földit, ami 360 napból, 18 db. 20 napos hónapból, amit megtoldottak még egy 5 napos hónappal. A két naptár találkozásakor, 52 évenként fogta el őket a félelem. Lehet, hogy ez is valamilyen találkozásra - pályára - utalt volna? Csak épp az évek változnak? A sumér bolygó állítólag 3600 évenként tér vissza, bár fogalmam sincs ezt ki és honnan számolta ki.

Na, de megint eltértem. A kérdésem az volna, hogy ha az istenek lejöttek, és sokáig maradtak a Földön, egy idő után gyorsabban öregedtek, mint társaik. Ennek van-e valami értelme? Megváltozhat-e a biológia felépítésük ha más graviáció meg effélék hatnak rájuk? Ha igaz, hogy az űrhajósok csontja is gyengül az űrben ennél nyilván kevesebb idő alatt, akkor elképzelhető, hogy igen?
Válasz küldése

Vissza: “Elméleti kérdések”